Szabadpiac és tekintélyelvû társadalom. Angolszász liberális

.
plDemokraciakesdemokrlicia-vitak
A tortenelem tanulsaga
466
Az antik demokracia sziiletese 8 Hahn Istvan
475
Liberalizmus
511
Mi val6sult meg a polgari demokraciab61
521
Demokratikus erziilet es ertelmlseg
arculatar61 a ket vilaghaborU kozott
Demokracia es polgari tarsadalom
527
Emancipaci6 a polgari tarsadalomban
Szabo MOte
A polgari demokracia problemai Kant, Fichte es Hegel
Politikai partok es erdekegyesiiletek
Pokol Bela
Valtozasok
a polgaridemokracia
strukt6rajliban
534
Szabadpiac
tekintelyelvii tarsadalom
N f ' K .es
t ':1"
y r~
politikaelmeleteben
r~s OJ
Angol.za.z liberali.-konzervativ
Magyar molt
499
L
Az allam es az egyhaz kapcsolatai 1848-49-ben
Csizmadia Andor
~
"
Malerialisla
vilagne,,'ifoly6iral
Zsol
k
ovay
K
ro
8
t
e
e
me
e
Dokumentum
552
Luk~s Gyorgy 8 Demokratizalas ma es holnap
(reszlet)
Szooialista demokraeiank kerdesei
560
Kepviseleti szervek a mai magyar
tarsadalomban 8 Schmidt Peter
568
A kepviseleti es a kozvetlen munkasreszvetel
Mak6 Csaba
,
V I LA G 0 5 5 A G
1
A muveszet demokratizmusa 8 Hermann Istvan
'
547
I
Klasszikusokesrevizionistak - a demokracia
I.
I
I
elmeletek
541
b
Lenin e. a husza.evek vitai
-'"
Allam es demokracia8 Krausz Tamas
er...lS
492
*
Ideal.I,
-
, ,
?
~z angolkepvi.eleti e. a francia kozvetlen demokratiku.
-
"
Lack6 Miklos
Az ertelmi.eg politikai
vagy demokracia
Ludassy Maria
482
Magyarorszagon?8 Hajdu Tibor
Megjelenikhavonkinl
Szociol6giaiviz.gtilatok
F&..rk...,o:
Lukde. J6..ef
F&..rku"6-helye"e. :
KaroknoiZ.u..a
577
A demokratikus iskola: ut6piak es realitasok
Kozma Tamas
585
Kultur8.lis demokracia -
S..rk...,o.eg:
Budap..' VIII.,
Gyulai Pal u. 14. 1431
Te/efon:137-660,343-100
Kiadja
a Hir/apkiadd
demokratizalasa
a kultUra
8 Vitanyi
Ivan
Szemle
590
Val/a/al
Budap'" VIII., Blaha Luj... lor 3, 1959.
Telefon:343-100,142-220
Papai ii?v°z!et az eur6pai munkasokhoz
Bognar Karoly
A Rerum Novarum k I.boceat..""a
, ,- k eV
' f or dul6"J""
.
Felelo. kiadd: Till Imre
Versek
Terj...1i a Magyar P,,'a
EIOfi-e'h.loblirmelypo,'ahivala/n6l,a M.b.."Oknil
.. a P,,'a Ko.ponli Hirlap Irodaja,nal
(KHI Budap'" V" J6..ef ..adorlor 1. .., 1900)
kO_/enjjj vag}'p,,'aulalvanyan, va/aminl alulala..al
a ~HI 2~5.?6~62piniforgalmi jel.o..amra
EIOI'-"'I d'J,fel evre60, egi.. evre120,- FI
@
mag06nyoma.
.
.
Felelo. V...,O: Soprano Bela ve.erogazgal6
~~f::;~:~:;t
Percy Bysshe Shelley: Dal
520
Heinrich Heine: Irany k.'ltes
0
589
Robert Browni ng ' Miert va ok
b d '
, .,
.
gy
a sza a sag
partjan
.,
z et
A 474.,510., 546..es.592,oldalon
Kepes Erzsebet raJzal
.~
. ferfJalhoz
,
Angha
-
481
A cimlapon
E ngeI- Tevan 1.s.van
.'
'.
gra f I' k aja
81.1535 Alhenoeum Nyornda, Budap'"
Iv..
-,
.
465
TARTALOM
~"'
r~'(
/
f
-
.--
.
Szabadpiac e'slekinte'lyelv;~ tarsaJilfom
Angolszasz
elmeletek
_.t\zt a folyamatot, melynek soran a masodik vilaghaborn utani angolszasz konzervativizmus egyre fokoz6d6 mertekben olvasztja magaba a klasszikus liberalis eszmekor kozponti elemeit, meg ma is sokan gyanakvassal, sot megrokonyodessel szeInlelik mind konzervativ, mind liberalis berkekben. A klasszikus liberalis fogalmak konzervativ asszimilaci6ja azonban
sew tortenelmileg elozmeny nelkiilinek, sern elso pillantasra lehetetlennek new minositheto. Vegiilis a szabad piac spontan rendje eppenseggel szamot tarthat a
termeszetesen-magat61 keletkezett iranti konzervativ
rokonszenvre, wig az all ami beavatkozas es kozponti
tervezes a mestersegessel es elozetes semahozidomitottal szembeni konzervativ viszolygast ebreszti £"01;
a munkamegosztas konnyen £"olfoghat6 alia tarsadalmi sokfeleseg es hierarchia mozzanatanak, melyet a
konzervativok mindig is kivanatosnak tartottak; az
anyagi egyenlotlenseg eppenseggel normalisnak tetszik az elkeriilhetetlen frusztraci6 es szenvedes vilagahan, wig az njraelosztas es j6leti allam egalitarianus-antiliberalis eszmeje sziiksegkeppen ellentetben
all a konzervativizmus alia meggyozodesevel, hogy
az ut6pia ezen a £"oldonnew val6sithat6 meg.'
vagy visszaaIlitja azelveszetteket, a politikai cselekyes lehetosegeinek hatarain beliil"4 - akkor aha.
gyomanyos konzervativ attitlidnek nyilvan hli kifejezeset adja. De new adja hli kifejezeset a mai Anglianak, midon tovabbmenve ngy veli, hogy a retegezett
tarsadalmat "nemcsak azok akarjak, akiknek elonyiik
szarmazik a vagyon, rang es mliveltseg egyenlotlensegebol, de azok a hatalmas tomegek is, amelyek,
j611ehet new reszesiilnek ezen elonyokbol, belatjak,
hogy az egyenlotlensegek leteznek, es homalyosan
erzik, hogy letezniok i~ kell."5 Homalyos erzesek helyett a szabadversenyesgazdasagelmelet itt konkret
ervekkel allna ellS - az egyenlosites gazdasagi fekezo
hatasar61 stb. -, am ilyen ervekrol Cowling hallani
sew akar. Hasonl6keppen, amikor Peregrine Worsthorne ngy velekedik, hogy "windell tarsadalomban,
windell idokben vannak polgarok, akik tobbet hasz.
nalnak a tarsadalomnak, mint masok, es az osszerdek
azt kivanja, hogy ez a jeles kisebbseg nagyobb befolyassal birjon a koziigyekre, mint a tehetsegtelen
tobbseg; mas szavakkal, ho~y uralkod6 osztalyt alkosson"6, es azt javasolja, h\Jg) "a tekintely legyen a
jelsz6, new a szabads~g"7, nehez belatnunk, hogy
A konzervativizmus liberalis fordulatanak egyfajta
idoszertiseget j61 e~zekelteti azon njabb konzervativ
kiadvanyok viszonylagos vagy teljes gondolati iiressege, amelyek eppenseggel elutasftanak barmino lenyegi
szovetseget a szabadversenyes elmeletekkel. Ugy
mondhatnank, hogy ezek a kiadvanyok - igy a Maurice Cowling altaI szerkesztett Conservative Essays cimti
tanulmanykotet2 vagy Roger Scruton konyve a The
milyen .m~don l?he,tse¥es a "jeles k:sebbseget" kivalasz~a~l; es t.e~m~elyet me¥alapoznl, ,~a ,ne~ a g~zd:sagl es ~oht~kal ~zabads~g csator~am at. .Es telJ,es
zurzavar all elo, ~ld~n ~~r~ey. Robl~ Letwm, az alta~a, ,:konzer:anv
mdlvl~uallzmus. -nak neve~e~t
szmtezlsre torekedve, egeszeben ugyelmen klviil
.
Mean~ng
'.
of Conservat~sm
mi olyat
ami
.:
mmd
egyarant
a Jelen
Amikor
,
534
liberalis-konzervativ
3
new
volna
.,
gyakorlan
peldaul
-
elmeletileg
problemalval
Cowling
tartalmaznak
a
,.
'ledeser6l,
sem-
nj s egyszers-
k arna k ,
ame
Iy
megorzl
N.
a
Ietezv
",
egye
nl v" tl
Essays.be
'
ensege
moly 1976-os els6 megjelenesh
kovet6en
1979-ben
kiadasban
latott
napvilagot
a New York-i
Basic
Books, Inc. kiad6nal.
h
-"1
h
k
ul "
lrt tan manyaban azt angswyozza, ogy "a onzervativok new szabadsagot akarnak; olyan szabadsagot
a
H. Nash, The ConseroativeIntellectual Mvvement in America: Since 1945
cfmii konyveben,
masodik,
b6vftett
kapcsolatos.
Conservative
1 A hagyomanyos konzervaliv esliberalis allaspontok cgymashoz kozes ugyanakkor c kozelcdes valsagair6l es fesziiltsegeir6l a haborn utani ~vek Amerikajaban pompas torteneti kepct rajzol Georgc
k
et
. London: Cassell, 1978.
. Harmondsworth, Middlesex: Penguin Books, 1980.
4 Conseroative
E..ay., 9.0.
. Uo.,9. ok.o.
s Uo.,
. Uo.,
141.
152.
o.
o.
hagyjaa gazdasagi szferat - az egyetlen szferat ~e.
hat,melyben az "individualizmus"
kifejezesnek kezzelfoghat6jelentes adhat6. tgy azutan nem is kepes
elkeriilniazt az allaspontot, mely szerint "azt mondani,bogy az emberi Ienyek individualitassal birnak,
nemmast jelent, mint bogy valamennyien sajat gondolataikIetrehoz6i . . . Az individualitas nem onzeshen, akaratossagban, vagy lazadasban nyilvanul
meg,hanem az ember szemelyisegenek integritasaban."g- Ami Scruton konyvet illeti, ezt nem anynyira autoritarianizmusa vagy hegeI~anizmusa9 mint
olyanteszi erdektelenne, hanem az a teny, bogy az
autoritarianizmust alatamaszt6 barmino erv (torteneti, pedag6giai, pszichoI6giai, vagy akar tisztan
logikai) hianyzik belole. Lehetetlen egret nem erteniink Neal Ascherson-nal, aki igy ir: "Mr. Scruton
nem emliti, bogy milyen szankci6k szentesuik felelmes,mozdulatlan hierarchiajat. A vallasossag batorithato, amennyiben e~osui a tarsas .kotelekeket, de
vegso Boron nem elengedhetetlen. Es Mr. Scruton
adosunk marad azzal az antropol6giaval is, melybol
kitunnek, bogy az autoritarianizmus az emberi faj
termeszetesallapota."lo Egyhelyiitt Scruton elnezest
kef, amiert ugymond pszichol6giaba bonyol6dik:
kod~k hagyoma~yos~n .~zalta! oidott,Rk foI, bogy
tartozkodtak az atfogo kIJelentesektoI., am,soka~mond6 reszleteket fejtegettek. Scruton mlndket tekmtetbell ad6sunk marad.
A konzervativizmus Iiberalis fordulata, amint erre
bevezetoiil mar utalas tortent, nem an elozmenyek
nelkiil. Hiszen alig van olyan klasszikus liberalis tan,
amelyhez egykoron-maskoron a konzervatlv gondoIkodas ne kozelitett volna. Egeszen nyilvanval6 ez a
brit es az amerikai konzervativizmus tortenetet tekintve, de an a nemet fejlemenyekre is. A spontaneitas
kovetelesei a konvencion8lis szabalyokkal szemben, s
az individualitas kovetelesei a viselkedes sztereotlp
mintaival szemben - ahogyan ezeket a koveteleseket
a Sturm und Drang mozgalom megfogalmazta - csakhamar a konzervativizmus alkot6 reszeve valtak
Nemetorszagban. A nemet konzervativok ritkan kerdojeleztek meg a magantulajdonhoz val6 jogot: az
egyhazi birtokot ert jozefinista tamadasokkal szemben
a magantulajdont eppenseggel az emberi tarsadalom
alapjakent vedelmeztek. A 18. szazad vegefele a nemet konzervatlv Rehberg ugy velte, bogy a magantulajdonhoz val6 jog az emberi termeszet olyan sziikseglete, melyet barmilyen gazdasagi rendszernek ki
"Ama kiserlet
kell
-
soran"
irja
-,
"hogy
ertelmezzem
azember helyet a mai gazdasagi viszonyok kozepette,
a politika osvenyerol az emberi pszichol6gia bonyolult
terwetere tevedtem.. ."11. Am amirol ehelyiitt
vaI6jaban beszeI, annak nincsen koze sem "gazdasagi
viszonyokhoz", sepl "pszichoI6giahoz": temaja az
elidegeniilt munka. Olykor ugy tunik, mintha Scruton
a politikai tekintely kerdeset valahogyan a sziiloi
tekintely
anaI6giajanak
segusegevel
meg:
Koriilbeliil
ugyanebben
az idoben
a
-
fold vagy penz -
mertekevel
kell aranyosnak
len-
annal foltUnobb, bogy sehol gem alkalmaz a csaladpszichoI6gia vagy -pszichiatria korebe vag6 magyarazatokat. "A tekintely es a felelossegerzet" - irja -,
"a csalad olyan erteimezeseboI-ateleseboi keletkezik,
melyben a csalad valami tobbletkent jelenik meg
tagjai puszta osszessegehezkepest, olyan letezokent,
melyben tagjai reszesednek, Ugyhogy az 0 lenyiikIetezesiik es ennek lenye-Ietezese egymasbafon6dik."12
A csaladon beliili tekintely ilyeten megkozelitese
mellett nem meglepo, ha Scruton olyan ~apvet~
problemar61, mint a legitim es iUegitim autorJWs ko.
zotti kiilonbsegtetel - semmit gem kivan mo~dani:IB
nie. Moser arr61 is ismert, bogy elesen kritizalta a kozpontosuott allami biirokraciat, melynek csekely hatekonysagat a kozsegi-helyi individualitasb61 foly6 elonyokkel anitotta szembe. A laissez:faire elveit 1800
utan a nemet eskiilonosen a porosz reform-konzervatlvok szeleskorben elfogadtak15, mint ahogyan kepviseltek es vedelmeztek a munkamegosztas eszmejet is. Egy
1776-ban irt nevezetes esszejeben, melyet a Johann
Bernhard Basedow es tanuvanyail8 altal bevezetett
"progressziv" neveles ellen irt, a badeni tisztviselo es
Sot, semmirol gem kivan
1 '"
b f . , " 1k
e eJezesu
my I vamtJa,
. MelyetAlan Watkins pers.ekoDDyUs.errel
tett nevets~gess~
a Sp..,alor 1980.s.ept. 13-i s'&maban. .
10LondonReviewof Book. 2/21, 1980.nov., 16. o.
. .
valamit
is mondam:
mmt
k
t'
her
ha
a onzerva IV em
",
. Uo., 59. o.
ontudatra ebred, kiviilan6va Iesz. Az okokat, melyek
11 The Meaning of Conleroalum. 130. o.
arra keszteti~, bogy tarsadalmi
mitoszokat
tamoga~son, nem hirdetheti
fennen; ha okait fennen hirdetne,
il '
k"
1.
"
El
~ bb
k ' f
.
,
b
1 .
~: ~::'u~: ~8. o.
14Uo., 191.o.
a
v
agot
etsegge
Itatna
at.
u
I
eJezes
e
I
ta-
15
tett
A
.
reformkonzervativizmus"
;ijrt~oeti
mo..anatok
kifeje.~s
r~s.leteihe.
Id.
~rtelme.~s~he.
Klau.
s
Epstein
a.
The
1tt
.
~nn.
Gene.~
goitsagra
torekedven
most a hallgatast
ken tana' parad axon - a szo
'I' ask' enyceolni a."14 A k onzervatlv
of German Con.eroolum c. munkajat, Princeton, N. J.: Princeton Un,versity
Press,mint
1966.
IS Basedow,
Epsteio fogalma., a specializaci6s.orgalma.asahe-
szere, midon voltakeppen hallgatni volna helyes
Iyett "a. ege.. ember nevel~s~nek es.m~ny~t hirdette me,g, ~s annak
persze
gyakran
r
oldana
eleguenie.
tulajdon szabad oroklesenek jogat kifejezetten kepviselte egy masik prominens nemet konzervatlv, P. A. F.
yon Miinchhausen. Justus Moser, az elso olyan szerzo
Nemetorszagban, aki atfog6 - ha nem is rendszeres konzervatlv elmeletet dolgozott ki, valamivel korabban azt hangsUlyozta,' bogy az anampolgarsaggal jar6
jogoknak es kotelessegeknek a birtokolt tulajdon
nem
.
Ismeretlen
elemeztek.
az
.
Ira
d
1
a
Jelentosebb
b
om
al
an,s
konzervatlv
"
apJalt
,
mar
gondol-
e.zm~ny~t
megtanlta~i,
bogy
omit
a gyerekeket,
ok tanuini
jat~kos
..eretn~nek,
s.ellemben,
~s csak
mBrk~sznek~rzik magukat," (Jel.ett mG, 79. 0.)
csupan
ana
akkor,
amikor
kell
erre
ismert konzervativ J. G. Schlosserugy fogalmazott,
bogy "az emberek hivatasa a legtobb esetben...
osszeegyeztethetetlen kepessegeik minden oldalu kifejlesztesevel", bogy a nevelesnek ehelyett eppenseggel a barmino szereny, am tarsadalmilag hasznos feladatok ellatasara kell folkeszitenie az embereket, es
bogy "az az ember, aki gyermekkorat jatekokkal
toltotte el, felnott eleteben is jatekos gyermek fog
I ' b era' I IS' k
mara dnl""7. A ,,1
onzervatlv' " (vagy "sza b ad konzervativ", freikonservativ) kifejezes szeles korben
hasznalatos volt a 19, szazad folyamanl8; Szechenyi
Istvant vegiilis nero alap nelkiil emliti az irodalom
"halado konzervativ"-kent'9,
es a "konzervativ liberalizmus" kifejezes a kortarsak elott alkalmas megjelolesnek tiint az alkotmanyos reformmozgalmak
szamara azokban az orszagokban, amelyekbol azutan
Ausztria-Magyarorszag
kialakult.20 Szazadunk huszas eveiben a konzervatlv osztrak esszelro Robert
Musil (aki egyebkent ugy velte: csak teremto egyenisegnek van joga ana, bogy konzervatlv legyen)
metszo ironiaval jegyezte meg, bogy "miutan a regi
kotelekektol
megszabadultak,
az embereknek
most
A
hayeki klserlet
egymashoz
folemlltese nyomban elvezet ket
kapcsolodo
-
kerdes megfogalmazasa-
bozo Eloszor: vajon nero felreertes-e Hayekkal kapcsolatban ilyen szintezis-klserletrol beszelniink, azaz
helyenvalo-e Hayekot a konzervativizmussal egyaltalan osszefiiggesbe hoznunk? Masodszor: ha sor
keriilt is erre a klserletre, vajon sikeres volt-e?'Vajon
logikailag koherens egeszet alkotnak-e Hayek munkassagaban a liberalis es a konzervativ fogalmak?
' ,
Nos,.o"" Ih asznwLI t -e H aye k k onzerva t 'IV eI erne k et saJa, k k'd I
' ak ? H
.
t
l' b al
os I er Izmusana
I 0 gozas
or.
a a mal ame'k ' '
LI
hoz alkaImazk 0du nk , meIyne k erte'
rl al szoh asznwat
I
Lehetseges tehat - es ugy tiinik: folyamatban van a konzervativizmus tortenetenek ujrairasa. Ennek
soran a romantikus es kollektivista vonulatok megfosztatnak kozponti jelentosegiiktol, sot, eppenseggel
a mozgalom periferiajara keriilnek. Az ily modon 101fogott konzervatiVizmus es a "klasszikus" - Fergusonbol, Adam Smith-bol es Burke-bol, nem pedig a
meben a konzervativizmus eppenseggel a szabad piac
eszmejenek kepviseletet jelenti, a valasz termeszetesell - es trivililisan - igenlo. Am ha a terminus szelesebb, torteneti ertelmezesebol indulunk ki, Hayek
gondolkodasaban akkor is felfedezhetiink felreismerhetetleniil konzervatlv vonasokat. Hiszen meg A szabadsag epftmenyenek utoszava is, mely a "Miert nero
-
.
francia lolvilagosodasbol
kiindulo
liberalizmus
nero
kolcsonosen antagonisztikus,
hanem egymast kiege-
17Jd~zi Epstein.ielzett mii 79. ok. o.
, ,'.
".
,.
hteseket
Jelent.
Vegtere
IS kozhely,
san sorolhato
mind
a liberalizmus
1SA liberalis konzervativizmus fels6bb arisztokrata r~tegek altali kepviselet~re vonatkoz6an reszletekkel szolgal Heinz Gollwitzer. Die Slande.herren. Die polili.che fInd ge../lschaftliche Sle/lung der Medial;.ierlen
1815-1918, Ein Beilrag .ur deul.chen So.ialge.chichle. 2. kiad.. Got-
szlto es sok tekintetben egymasba fonodo megkozebogy
mind
.
Burke
Jogoa konzerva-
h
. .
",
I . I~ '
, k ..',
bvlzmus tortene ml e uzmenyel
oze, S ogy ugyanez
all a 19, szazadbanLord Acton-ra. Adam Smith sem
tingeD: Vandenhoeck& Ruprecht. 1964,ld. kiilonosen a 206-209.
0lda1akat.
PI. Ivanyi-Griinwald Bela, a Gr6f S.echenyilslvan {i...e. Mu"kai
.
"
nadt
vIssza attol,
- mind a vagyont
,
"
2. kotetehez (Budapest: 1930) frt .,Torteneti bevezetes"-~ben, 141."0.
20 Ketsegtelen. bogy kon.ervallv liberalizmusnak kell tekinteniink, ielesui, Eotvos J6zsef kereszt~ny es torteneti-arisztokratikus
eszmenyeket
kozvetft6allamelmeletet, mint ahogyan akiegyez~seszmeieI6keszites~-
nek tekmtven,
letre tekintelyt
bogy
mind
.
,
"
a tek~ntely
fogalmara
epltsen
a sziiletest olyan alaptenyezok"
"amelyek
termeszetes modon hoznak
es alarendeltseget
az emberek ko-
.
lites
,
megteremtojea
,
.
mUlt
, ,
szazadi
osztrlik
"
.
henugyszintenszerepetiatsz6 osztrakpolitikus, Moritz yon Kaiserfeld
beallltottsagatis "konzervatfv liberalizmus"-naknevezi monografusa.
Ld. F. yon Krones.Moril. von Kaiserfeld.Leipzig: 1888,64,o. Kaiserfeldrealtalabanld. SomogyiEva, Abirvdalmi c.nlrali.aci6161
a dualiamUo
.ig, A. o,,'rak-neme,liberali.ok ulja a kiegye...he..Budapest: 1976.
kozgazda.
melle Werke, Hamburg: 1978,8. kot.. 1382. o.
22 The ~eallk of Naliona, V., I., II., 1976-os kritikai
zott".22 De Carl Menger is, az Un. metodo16giai indi'd I'
b k ' , 'k I '1
,.
v~ ua ~zmus atYJa, a szu Je tlverte
e me eb megkoze-
sagtudomanyban, kifeJezett rokonszenvvel Vlseltetett
ali
'
k .,
'b
H.
. ' Il h
a tra d'.
Iclon
eta nezete
Iranya an.
Iszen, Jo e et
.
bogy Menger nero valamino az "esz" Iiltali merlegelesrol beszel, hanem olyasfele "tudomanyos" es "gyakorlati" vizsglilatrol, mint amilyet "gazdak, mernokok
'
es
orvoso k '" vegezne,k azaz 0Iran embere,k ak I' k
tudjak,
bogy a termeszetet nero iranyithatjak
kenyiik-kedviik
szerint, s akiknek vizsgalati modszerei hqsszantarto, reszben spontan, tortenelmi
fejlodes Borin alakultak ki. Nem veletlen, bogy a
Mengertol alapvetoen befolyasolt F. A. yon Hayek,
a szabadversenyes kozgazdasagi folfogas legismertebb
mai kepviseloje, az elmnlt negy evtizedben olyan eletmiivet hozott letre, melyet szeles korben a liberalizmus es a konzervativizmus kozotti szintezis kiserletenek tekintenek.
azt ajanljak, bogy ismet vessek ala magukat: a hitnek,
a tudomany elotti gondolkodasnak, egyszeriisegnek,
humanizmusnak, altruizmusnak, a nemzeti knzossegnek, az Iillampolgari kotelessegnek; azt ajanljak, bogy
vessiik el a kapitalista individualizmust
es jeIlemzo
attitiidjeit."
Ehhez kepest Musil a "kapitalizmus"
ugymond "pozitiv", sot "jo" vonasait hnzta ala, ezt
a gazdasagi tarsadalomalakulatot ugy t~kintve, mint
,
p , .
,
"a legerosebb es legrugalmasabb
I
b
dd' I ' I ' "2'szervezodesl format,
me yet az em er e Ige e e ert .
536
a Vizsgal6dasok23
nevezetesVIII, fiiggelekebenMenger a munka foreszehez kepest eroteljesebben hangsUlyozza, bogy a "szervesen" keletkezett intezmenyek sem mentesiilhetnek a merlegelestol es kritikatal, allaspontja tovabbra is tradicionalista. Jellemzo,
S1 Musil...Derdeutscbe
tOW EditIon").
Mensch
ala Symptom".
Robert
Musil,
Ge.am-
;
.
kiada. ("Gla8-
714. 0,
3 Carl Menger, Unlersuchungen aber die Methode der Socialwi..en-
.chaften. fInd der Politi.chen Oekonomie
inabe.ondere.
1883.
-
vagyok konzervativ" cimet viseli, azt hangsUlyozza,
hogy "sok Minden van, amit a liberalis haszonnal
tanulhat meg nemely konzervativ gondolkodo mun-
kettos elofolteves29, a "csalad", a "kis kozossegek" es
a "helyi antonomia" ertekeinek igenlese30, a kerdes,
bogy "vajon a szabad vagy individualista tIlrsadalom
kajabol. A maguktol keletkezett-novekedett intez-
sikeresenmukodhet-eakkor is, ha az emberek,
menyek ertekevel kapcsolatban az 0 szeretetteljes es
alazatos tanulmanyaiknak koszonhetiink (Iegalabbis
a gazdasagtudomany teriileten kiviil) szamos melyenszanto felismerest, amely valos adalek a szabad tarsadalommal kapcsolatos tudasunkhoz,"24 Nem szabad
szegye11niink,folytatja Hayek, "ha tamaszra leliink
mindazon nem-racionalis intezmenyekben vagy szokasokban, amelyek bebizonyitottak a maguk erteket,"
Hayek itt ugy latja, bogy "a liberalist a konzervativtol az kiilonbozteti meg, bogy keszsegesen beva11ja,
milyen keveset is tudunk - anelkiil, bogy a tudas
termeszetfeletti forrasainak tekintelyere hivatkozna
olyankor, amikor ertelme nem bizonyul elegendonek",25 Am szogezziik Ie mindjart: a termeszetfeletti
forrasokban valo hit bizonnyal nem altalanos vonasa a
konzervativizmus gondolatvilaganak, mig a tradieiok
es maguktol keletkezett intezmenyek iranti tisztelet
Hayek irasaiban minduntalan a felszinre tor, Nem
meglepo tehat, ha a konzervativizmus-e11enes hangsUly Hayek kesoi munkaiban a hatterbe szorul (es
f61tunoen hianyzik Torveny, tOrvenyhozases szabadsag
cimu, most megjelent munkajanak utoszavabol).
,
.,
..
Felrevezeto volna mmdazonaltal ebben az osszef ugges
,. ' b
I
"" 1 k
'
" dul
'I b
'I
en va amlle e
onzervatlv
lor
atro
esze al k "
k . ., H
kk
., k A "
nun,
109 ma es erve szmtjen aye
onzervativizmusa mar teljes mertekben jelen van a viszonylag
,
koral,
I
1945-bo
"
'"
.. .
mus
Clmu
I
.!'
szllrmazo
I
.!.!L
tanumllnYtUJan
"
'
h
,.
d ' 'd
I.
es
amls
m
IVI
ua IZal '
I
' I
"
bb
t
an
egjeentose
gaz
-
' ep.tmeny"
't
' ' b en (1960),
' , ' b an - es
' A szabadsag
rovl d Irasa
,
, ,
-,
"
Jelen attekmtesemben
a Torveny, torvenyhozas
es sza.!'
b '
'I
' b 't '
ba dsag' 26 megloga
" I maZlisalra
arml
y
csa
loan
' k
' k k'
k onzervatIv
' h anguI at ua
nem IS t ere
I, eheIye tt
k d
J ' l1 h
k ' .,
I'
k"
a
et Iment
em Itett
mun
ara tamasz
0 om,
0 e et
T -.I
-,
h "
b d ' b'l
h"
.
-
a
na
orv"ny,
k b.
torv"ny
"' I I ""
Uj, e ese meju
Izonyos
I ese
' k tu ~ I
h
ozas "s sza a sag 0 nem
emzsego
""
mu
-
me
f I'
'
e Ismerese
I
ye
even at, oregen es betegen irt
lektikus,
sat
konfuzus
sadalomfilozofia
benyomast
-
H
aye
k
k
.,
, ez az Ismet-
maj
' d
t '
Izen
egeszet tekintve
tesz,
A hayeki
h ' t
e
A szabadsag ep£tmenyet ke11 alapul
.
DI b
.
.k
_I
H aye k n ak k onzervatIv
vajon
' I'
s~
I
eru
toe
I
k
11
,
,
,
lehet
Hayek gondolkodasaban
. az egyseg
, latszata
"
, , nem
teljesen
csaloka
,
abban
"megoldatlan
"
aye
szermt
a
e yesru
es
tar-
venniink,
Idezese, me y szermt
e yte
enro
,
a
joro
es
.. F. A. von Hayek, The Conalilulion of Liberly, London: Routledge &
Kegan Paul, 1976, 399, sk, o.
.. Uo" 406, 0,
.. Law, Legiolalionand LiberlY, 3 kat" London: Routledge& Kegan
Paul, 1973-1979.
., "Individualism: True and False",Hayeklndividua/iomandEconomic
Order(1949)c. katet~ben,London:Routledge& KeganPaul, 1976,7, 0,
:: Uo" 8. o.
:: Uo.,61.o.
egyeterta
nehezsegek,
k nfl ' k
k"
~ '
f esziiI, tsege
, k '
es 0 I tuso , "versengu es osszeh
I
lk " I
' k"
k 41 M .
egyeztet
etet en e ate ezettsege
vanna,
lye I
h I
~I ' h I
I "I
., ' I '
H k
.
ertelem aItalliban csekely erteku szerepet jatszik az
b . k'
' k '
b ' d I kb "28
nezet
'
' t
rokonszenvezotanulmanyt szentelt ennek a kerdes'
Gray 'Irja,, "jO. 'I . IS
, nemme I VII.I Iaszo 1, 40 Mmt
ne k , veg' iiI
0" 15.0,
.. Uo.,23.0,
:~ go., ~~.o.
s. U~::25:~:
Co
32. 0: ,
:: ~~~,
'L.d k .a"
'
. no nahlulwn0if L ...rly,',
d
azon
eszme
d'
Mar az "Igaz es hamis individualizmus"-ban
megal .!1h '
h'
,fr
.",
L'
kl
'k
"
t tU ato te lit a,
ancla tIpusu es a"
asszl US
liberalizmus kozotti kiiIonbsegtetel, csakugy, mint a
minden emberi teljesitmeny alapjaul szolgalo 'pontan m6don ,keletkezeU intezmenyek
fogalma27,
"
, ,
I
'tovab-
ba
'
k
' . '
s
I era IS a ape ve
e entmon
asmentes
szm
ezlse t
G
k . I ' 1 ..1 ' H kk aI
Ietre
'
h ozma,
'? J0hnN ,ray,
a I e me yu t es aye
,
, ,
e
'
ek-
ertekelesekor,
e filozofia hordkepesitelesekor valtozatlanul
fa
segenek es korlatainak meg
muvet,
t
lanyza-
, ,nem
alkalmazkodnak onkent es keszsegesen a hagyomanyokhoz es szokasokhoz"3', valamint az az egyertelmuen tradicionalista tetel, mely szerint "az egyennek,
mint tarsadalmi folyamatok reszesenek, olyan valtozasokhoz is alkalmazkodnia es olyan konvencioknak is
engedelmeskednie ke11,amelyek nem valamely ertelmes terv kovetkezmenyekent jottek letre, amelyek
letjogosultsaga az adott esetben nem lathato be, s
amelyek, szamara, gyakran erthetetlennek es irracionalisnak tunnek,"32 Hayek elveti az erkolcsokkel es
szokasokkal szembeni "modern attitudot",
meg a
mesterseges nyelvek eszmejet is33, s a tanulmanyt
alazatra val6 folh£vassal zarja, "alazatra azon folyamatok s tarsadalmi-emberi eredmenyeik irant, ameIyeket senki sem tervezett vagy lIlt at,s amelyek atfogobbak barmely egyedi elmenel",34 A szabadsag
ep£tmenyeben az egyenlotlenseg mint a civilizacio
elafeltetele me11ett ervel35, nosztalgiaval emIekezik
Nagy-Britannia
"regi hagyomanyokkal rendelkezo
gazdag osztalyara"36, hangoztatja, bogy "a sikeres
szabad tarsadalom mindig is nagymertekben hagyomanyok-kototte tarsadalom lesz"37, a tarsadalomreformer ele "az eleven organizmussal foglalkozo or"3S'
" d .' .!1V.
k ..
d0" pe' Id a k en
' t '
vos
attltu
jet
ltja
oveten
,es t e-t
'
I mI'.
k
' I ' b .!1:"
t 39
szesse e Itl a " onzervatIv I er s termInus,
"az
em en
0 go an
, vagy az em erl
epessege es
keszsegek korlatlan
valtozatossagat
es az emberek
,
.
'"
termeszetes adottsagamak
egyenlatlenseget
tetel~za
.. Uo" 47. o.
42.. kk
. 0,
Uo,. 70. o.
.. Uo,. 432, 0" l1-e. jegyzet,
.. John N. Gray, "F.
A. Hayek on Liberty and Tradition",
of Libarlarian Sludi.., IV/2 (1980),
(1 Jelzett hely, 119..k. 0,
Tht Journal
";,
..C".c.
;;";'~;~{~.;.;;;.
.'
rosszr61alkotott felfogasunk, beleertve a liberlilis eletm6d iranti vonzalmunkat, teljesseggel azokon a meghatarozott hagyomanyokon alapul, amelyeknek orokosei vagyunk, igy a liberlilis rend mellett felhozott
erveink - veli Gray - minden meggyozo ero hijan
volnanak, sot ervenytelenek lennenek valamely
"szilard pre-liberalis rendben" vagy "sikeres es nepszeru poszt-liberlilis zsarnoksagban".42 Hayek felfogasaban, irja Gray, "minden politikai es moralis
kritikanak immanens kritikanak kell lennie, olyan
.problemajara, mely itt mindazonaltal nero jelenthet
igazi nehezseget, leven, bogy a liberalis ertekek iranti
erzekenyseg a mai kor pre- es posztliberalis tarsadalmaib61 korantsem hianyzik. A masodik erv megint
csak olyan problemara utal, amelyet nero specifikusan
Hayek tanai vetnek tel: ti. az elmeleti idealok es
Ioldhozragadt exigenciak kozti altalanos fesziiltsegre
- amelyet, vegiil is, a politikai gyakorlat hivatott
fololdani. Igaz persze - serre ebben az osszefiiggesbell talan nero folosleges utalnunk -, bogy Hayek
kritikanak,
Iolfogasa
mely
a
hagyomanyos
ertekek
oroklott
elmelet
es
gyakorlat,
eszmek
es
erdekek
vi-
keszlete egyes elemeire hivatkozva vilagitja es valtozszonyar61 egyfajta idealizmust tiikroz. Individualiztatjamegatobbit".43
De Gray ugy latja, hogy a hayeki
mus es gazdasagi rend cimu koteteben teljes egyeterelvek nemcsak liberlilis rend hijan, hanem annak Ionntessel idezi Keynes-t, aki szerint "a kozgazdaszok es
liJlasa mellett sem tennek lehetove a liberalis ertekek
politikafiloz6fusok
eszmeinek, mind amikor igazuk
meggyozo vagy megnyugtat6 vedelmezeset. Hiszen
van, mind amikor tevednek, sokkal erosebb befolyaha a liberalis alapokon nyugv6 tarsadalom mindensuk van, mint azt kozonsegesengondoljak. Mondhatni
bell a spontan-termeszetes fejlodesre es a szabad vera vilagot ezek az eszmek kormanyozzak. Hivatalban
senyre hagyatkoznek, amint ezt Hayek j avasolj a,
leva oriiltek.. . tebolyukat valamely tud6s skribler
akkor - ervel Gray - ez a tarsadalom val6jaban
nehany evvel korabbi termesebol meritik. Biztos
vedtelen volna antiliberlilis csoportok barmino fevagyok abban" - idezi Hayek Keynes-t -, "hogy
nyegetesevel szemben. Mint Gray irja, "az a felteteaz anyagi erdekek szerepet az eszmek fokozatos terlezes, bogy a spontan m6don letrejott eletformak
jedesehez kepest messzemenoen eltUlozzak . . . Elobb
valahogyan optimalisan alkalmazkod6kepesek, minvagy ut6bb eszmek, nem pedig erdekek bizonyulnak
den bizonnyal csak a liberalis rend keretein beliil
a j6 es rossz legveszelyesebb hajt6erejenek."46 A Torhelytall6 - olyan rend keretein beliil, melyben a kiiveny, torvenyhozas es szabadstigban pedig Hume-ra
lonbozo eletformak bekes koegzisztenciaja es eroszaktortenik hivatkozas, aki szerint "habar az embereket
mentes versengese val6sul meg. Ahol az eletformak
erdekeik vezerlik, az erdekeket, es mindazt, ami emes a hozzajuk tartoz6 szabalyok es szokasok termeberi, a velemenyek kormanyozzak."47 Nem mondszetes kivalogat6dasa eltero politikai rendszerek kohatjuk ugyanakkor, bogy az eszmek es erdekek kozotti
zotti versenges saran megy vegbe, ott vad irrealizmus
kolcsonhatas masik oldalat, azt a befolyast, melyet
volna azt mondani, bogy a liberalis tarsadalmak
erdekek eszmekre gyakorolnak, a neoliberlilis-neokonmindig Iolenyben vannak."'4 Sot, hangsUlyozza Gray,
zervativ irodalom teljesseggel figyelmen kiviil hagyna.
konnyen lehet, bogy a liberalis rend annan legvesze- "Nem nyilvanval6 onerdek iranyitja-e az entellektiilyesebbellensegenekbizonyul, amennyiben - ha tagjai
elek tetteit es velemenyet?" -kerdezi R. M. Hartwel.nem tamaszkodhatnak a liberlilis jogok valamifele
"Az entellektiielek ellenszenvvel viseltetnek a gazIiItalanos ervenyu tanara - ezen rend spontan fejdasagi liberalizmussal szemben, mivel a piacgazdasag
lodese alaashatja azokat a morlilis alapokat, amelyenemazaltalukkepzelttarsadalmiertekiikszerintjutalken nyugszik. Gray itt arra utal, bogy Hayek lathamazza oket. . . . Az entellektiielek vezeto szerepet jato
t6lag "egyetert ama gondolattal, melyet az ujkorban
szanak az liJlami biirokraciakban...
,AIlamkultueloszor Smith es Ferguson irasai pedzettek, s melyet
szuk' tehat nem erdekmentes, meg ha onerdekiiket
azutan Schumpeter fejtett ki Kapitalizmus, szocializsikeresen racionalizaljak is.''48
mus es demokrcicia cimu muveben, bogy ti. a gazdasagi
.
liberalizmus olyan erkolcsi hagyomanyok hattere elott
A Gray altaI Hayekkal szemben Iolhozott harmadJk
£ jlodott ki amelyeket tovabbi fejlodese 6hatatlanul
erv viszont - mely szerint a vonatkoz6 gondolatrends:etrombol ' de amelyek megtartasa elengedhetetleniil
szer nero ad megoldast az onmagat fokozatosan el.
sziikseges ~olna a liberlilis rend stabilitasa sot fennmaradasa szempontjab61." Hayek igy, ~int Gray
ramutat, kozeliteni kenyszeriil ahhoz a felfogashoz,
pusztit6 liberlilis rend problemajara - val6ban alapveto, elm~let! es ,g!akorlati ~zeml?o.ntb61egyarant
donto nehezseget ermt. Gray ugy latJa, bogy Hayek
mely szerint "legalabbis egyes erkolcsi hagyomanyoknak mentesiilniok kellene az liJland6 kritika a161,
:: U
u o..
kiilonben
..
1 32 4
°'
0.,
a
tart6s.
538
~
elso:
tarsadalom
viragzasa
aligha
lesz
"'5
Gray kritikai
Az
liberlilis
ervei ketsegkiviil
nem egyforma
"..,
elvont
emlekeztetes
a
tortenetl
re
I
sUlyiiak.
..
atiVlzmus
Uo..
.
128.
o.
o.
o.
.1 Uo., 131.ok. o.
41F. A. Hayek, Individualism and Economicardor, id. kiad.. 108.o.
47Law, Legio/alionand Liberty, I. kat., 168.0., 39-esjegyzet.
481Hartwell,"Introduction", a Kenneth S. Templeton, Jr., altaI szerkesztett The Politicizotion of Society c. katethen, Indianapolis:
Press,
1979.
18.
o.
Liberty
\
I
nem bir "az igazsagossag es az erkolcsi jogok valamely j61 f6Iepitett eImeIeteveI"49, s ez akadaIyozza
meg abban, bogy a problemara megoidast talaljon,
Meg k er
' d N' I
oJe ezen
dN
d'
,.
h'
..
'. k
I
lagnozls,
e:
k.
b. 0
'
b h Iszen szogezzu
~r.
meg
Ben I sem '" Izonyrtotta
e, ogy a mel5J~gyeh
szok- .
k .
01 ".
"a
aSjog vagy
a t"te esen
~ny~ van~tott jog
t -'_1
"' tal '
Ihl
t tl
t d tartomanyan
f al
w egyiU an e e seges ar a ma a m a Jog og
k A . t
k
' I .b ' I.
'k
,
,
-
o
-
0
kmana.
..
IS osztra
lt N F mmG .Ilazt a onzervatlv1846b
II era
al"",
0 0, ranz rl parzer
- an 0 y t( iUoan
1 k Irta:
.' 1
N YI .1vanv'
ai oan
,
t seges
'
,
"
neve
termeszetes
ve
un
szu
e.0
t
h
tt
)
'
kr
e
Jogo
Iogy
maso
0 ran
'
'I
b
0
k
t
nak
t
.1
a
'
nem
b
'
b
naazem
szabad
er
mas,
.
mint
,
erolm
"
termeszete
kb
an
van,
ilyen
h
A
va
H
a
vagy
h
m
I
ez
"50
az,
h lanyzi
.,
-
k
manyo
f
egy
'
aJta
k "
ovet
k
k
ezetesen
0
,
ami,
'
'I
e me
"Igaz
es
hamls
azt taiaIJuk,
,
,
tortent
alkalmazkodasnak,
Ik d '
e
es
A h
k I' k uszo
.. ..b0..Iesene
"
1 k d ',. k d '
.I
Ie k tlv'
0
mas
vise
"55
gyakran
sze
ogyan
a
cae e e :fun
,
cselekedetnek
tu
maganak
,
a kevesbe
k
H aye, k
0
aBa, Je Zl
szerves
,
ere- d
mozzanata,
mherens
aspektusa,
mely
ehhez
a
nem
pedlg
valaml
. N'
cselekedethez
elmetartalom,
'0
kotodnek.
Tudasra,
0'
0
IS,
meretre szert tennl ebben az ertelemben annYlt Jelent,
"
,
,
mint cselekvesmodokat, cselekvesl hagyomanyokat
I ."
.
0
ete.
individualizmus"-ban
,
, ,
bogy "az egyedi cselekvesek
osszetevodo eredmeny et
nyomozva,
a
e saJatitam.
ayeknak a hagyomanyr61 mint a tarsadalmi elet
elengedhetetlen mozzanatar61 alkotott folfogasa ket
fo ervcsoporton nyugszik.
l T'
h
'dal
0
()
eny, ,ogy a tarsa
mat ne.m tudatos emberl
terv, hozta
k III Ietre. Ebbol
nk Hayek szermt azt a kovetkeztetest e evonnu , bogy at' ar sadaIom mu-.o
"'-.. dese
' a
maga egeszebentUlontUl - atlathatatlanul - bonyoIult az emberi elme szamara. Ezert barmely adott tarsadalom
f6nnmaradasa
Ienyegesen
'h
'k
al
H fii
" gg
, azon szokasok
es agyomanyo zavart an mukodesetoI, amelyekEbben az ertelemben
,nek
. addigi fejlodeset koszonheti.
'0
az
,
..
H
Hayek
"
ami.
I
onzervatlv
Ik I
,
Ut6bbival kiegeszitve, a tradici6k szabadpiacanak
hayeki eszmeje a Ieghatasosabbnak tunik mindazon
eszmek koziil, melyeket az erkolcsileg hanyatI6 IiberaIis rend problemajanak megoldasara a polgari gondolkodas a mai napig Ietrehozott.
IrJa
,.
menye.
0-
al
0
b enne,
h anem
'
maso
a
V
ami
'
I
.k H aye k gon d 0 I atren d szere ' b u,~ I az b Izonnya
I
h
t ermeszetes
'
. k II.bera ' IIS. £,
nem
a
Jogo
oga ma,
anem
-.
t t .' .d
d
'"
.
,
h
.
mln
ez
rovi
en
emonstriUnI
szeretnem
- a agyonero
'"
reszet, ertelmunk nem azonos tudasunk egeszevel.
S k ' . k ' k'
, ' k '
I .
'N d o. k
zo again es eszsegem, erze ml attltu Jem , szer'0
.
-'-,
k ,mtezmenyem
.
,
,
0 k
szamam
- va I amennYlen
a mwt
tapasztalatalhoz
semml
k d 'i
' k
a a a yozmo,
an
at~: nem pusztan
epesseg, me yne
reven "meg"
k h
'
"
"54
M .
' II aprtJu,
ogy ez vagy
az Igy es Igy van.
mt
H
k '.
N
. d
d'
k k'
.,
I ..
aye IrJa:" emmm entu asun epezlertemun k
'..
0'.
Jog
asa
t
oz
A
nI,
engem
'
' t '
vam
h
ar
.
esze
megnYI
gran
' I
amelyek gyokereit es funkcionalasat keptelenek va-;
gyunk atlatni.
0
.
"
(2) A tudas m~nt olyan, mmden
tudas,
reszben gyakoT"
'
k"
I
k ' ,
bogy szamos olyan intezmeny.
Noha Hayek nero mindig kiilonbozteti meg oket eleBen, az ervek ezen ket csoportjanak igencsak eltero
elofeltevesei es kovetkezmenyei vannak. Az eiso csoportba tartoz6 ervek azzal a tudatlansaggal kapcsoIatosak, mely a kornyezo - tarsadalmi - es bens6
- szellemi vilaga bonyolultsagaval szembesitett
embert tenylegesen jeIlemzi. Ezek az ervek az ember
ismereteinek, nem pedig racionalitasanak elegtelenseget hangsUlyozzak. Teljesseggel racionalisnak kell minositeniink a kipr6baIt, hasznosnak bizonyult szokasokra es intezmenyekre vaI6 hagyatkozast akkor is,
'
'
h a ezen szok aso
' k ' ' t'
,
k ered et e' t ,muNk 0..d ese,
es m ezmenye
t
reszleges homaIy fedi Amit ma nem tudunk megmagyarazni holnap tala~ mar erteni fogjuk' amit tenyIegesen ~em tudunk megmagyarazni
tt
' al ' d . t ' delvben
.. al.meg foI-'
.
0Idh at 0' I eh e,t Nmcs
I' szo v 0 I ra Iclon Izmusro I
Hayek
mellett flgondolkodasaban
.lho ott h ' es ' ' mint ahogy
mb a tszabad
d tl piac
'
0
z
Ir
erve - az e
erl u a ansagI
fl.I
'
Il
'
t
tt
t
'
t
I
'
k
k
II
,.
58
"
k
.'
'
ro
0 a I 0
e e ene
ora
arluma
- gem Jar u0
bb
Ionose
" ,.
t ra d IClona
.'
1ISt a eIk 0" t eI ezett segge.
'
I
0
amely foszerepet jatszik az emberiseg teljesitmenyeiben, a tervezo es iranyit6 elme minden beavatkozasa
nelkiil jott Ietre"51, vagy utal A szabadsligepftmenyebell ama aIland6 kolcsonhatasra, mely egyfeiol az
"ertelmiink
altai elerhetonek kepzelt celok utani
A masodik csoportba tartoz6 ervek viszont vaI6di
tradicionalizmushoz vezetnek, Ha tudasunk, Iegalabb
reszint~ a cs~'ekvesm.eghatar~zott m6dozataiban all,
ez azt Jelentl, bogy blzonyos Ismeretekre csak azaltal
tehetiink szert, ha - magyarazatot nero igenyelve es
tudatos
ketsegeinket
torekvesiink",
masfeiol
"intezmenyek,
ha-
gyomanyok es szokasok" kozott jatsz6dik Ie,s melynek "eredmenye gyakran valami egeszenmas, mint
amit celul tuztiink ki",52 Sot, "az emberi elme maga is
k a clvllzaclon
0 .1. , " ak
' k e, me Iy ben f6Inottiink,
anna
a terme
es , . . nincsen tudataban SZ8mOSolyan tapasztalatnak, mely nelkiiI nem alakulhatott
szokasokban
konvenci6kban
velemenyekben
,
elemet.
szokasokra
"
,
megtestesiilve
53
volna ki, s mely
'
k ..I .
I b
a
,
nye
segiti
v
s
en es
kepezi
er 0 CSI
alkot6-
.,
VagYls
es
hasznalatakor
. 'kr
onvenCIO
k
a
II
e
h
olyan
tk
agya
ozn
Ryle
tett
"knowing
ludni)
k6zott,
.. Uo., 26, o.
Az
erv
ahogy
masok
pia.
el08z16
e8
how"
annak
('udni
hogyan)
es "knowing
that"
(valami'
Id, uo., 426, 0" 4-es jegyzet.
lenyege:
mindig
kozott
,
cseleksziink,
.. Grillparzer,SiimllicheWerke,szerk.A. Sauer,Tagebacher
v. kot"
120.0,
.1 Individualism
and
Ecvrovmic
Order,
id, kiad.,
6. ok. o.
.. TheCvmli'wianof Liber,y,id. kiad" 24.o.
.. Uo.
.. Uo" 25. o. - Hayekitt utal arra a megkiilonboztetesre,
melyet
maci6
unk
ugy
.. I, m.,134.o.
..
ertelmiink
k
-
elfojtva
a .ikeres
cook
-
gazda.iigi
fragmentalt
alakban
arrendlZere
tevek.ny.eghez
e8 di.zperz
letezik,
k4pe8
az
ilyen
a
-
ti.
informaci6t
leghatekonyabban
szuksegesinfora tarsadalom
pedig
tagjai
a
szabad
kozvetfteni.
\
cselekszenek.Ketto meg ketto az negy, serre esak azt
Jollehet munkaiban az ilyen ertelmu tradieionalizmus
a magyarazatot
ketsegkiviil
lehet
adni,
bogy
£gy szamolunk.
A
szamtani ismeret olyan viselkedesbeli konformitason
alapszik, melyet semminemu belatas nem potolhat.
Altalanosabban, az igy flilfogott tradieionalizmus azt
allitja, bogy ketsegbevonhatatlan teny- es ertekigazsagok hianyaban nem lehetseges kozles, erveles es vita,
bogy a tarsadalmat ilyen igazsagok egyontetu elismerese tarIja ossze; es bogy ezeket az igazsagokat a
csaladi es iskolai nevelesnek kell megfelelo tekintelylyel flilruhaznia.
., Indi.iduali.mandEconomic
Order,id. kiad..63.o.
:: Uo.,61.o.
Uo.,76.
o. a maganva16
eoNem
annyira
dolgokmegismerhetetlens~g~nek
k.nti
t~tel~re gondolok itt, mint inkabb arra a bizonyltasra. hogy j611ehet a
soaMlyok
alkalmo.a.a
nom
ig~nyel
alkolmasasi
s.aMlyokat
(hiezen
ez
jelen
van,
-
Hayek
ugy latszik
-
nin-
esen egeszen tisztaban a vonatkozo sziikseges - es
letezo - ervekkel. Ismeretlilozofiai szinten, vagy a jelenteselmelet teriileten, Hayek mentalista maradt.
tgy pl. "A tarsadalomtudomanyok tenyei" eimu eloadasaban, melyet epp Cambridge-bell tartott - az
ottani Moral Science Club folkeresere 1942-ben Hayek ugy velekedett, bogy "mas emberek tudatosnak minositett cselekedeteit kivetel nelkiil . . . sajat
elmenk analogiaj lira ertelmezziik: vagyis cselekedeteiket es cselekedeteik targyait olyan osztalyok vagy
kategoriak ala soroljuk be, melyeket kizlirolag a sajat
elmenk ismeretebol meritiink."57 Ugyanebben az
1 d' b
k ' d'
h
.
. k ,.
e oa as an arra a er esre, ogy vaJon "ml ro onrtJa
egymassal
. , . ugyanannak a szonak ketszeri kimon-
:..:!--'!
:"c,Z:~
-
"
",
.
,
c~
.
v~telen regreeezusra
vezetne),ig~nyel viszont valamilyen kiilanlegee
It~lok~pess~get
(UrteilskraP). moly azonbannom tanilhat6 (will nicht
belehrt eein), coupongyakorlae~ep~ldak altai s..ktalhat6(..geubt" ~e
"durch Beiepieleabgerichtet"). Va. A t...ta is. krilik6ja, A 132-134.
e, Neh~zbeletarodniabba,hogy DohaHayek ~sWittgeneteintabb mint
~vekben
mindketten
Angliaban
~ltek).
iemereteink
eoha
nom
harmine ~ven
at iemert~k
egymast
(rokonok
voltak. ezerint
s a 30-as
~e40-ee
dasat,
Igy vlilaszol.
"mlvel
tu d om, h ogy x vagy Y
ezekkel a kiilonbozo
hangokkal vagy jelekkel ugyan,
".
." .
.
,
azt a szot kivanJa klLeJezw vagy egyugyanazon
szonak fogja flil azokat ezert kezelem oket egyetlen osztlily
. , iil. pe d.19 h angswyoz-"1
, b a tartoz6 k na k ':68 ,eb f eJezes
'I
l'
z
~
b
D
folytattak egymasealelm~leti eszmecser~t.
Wittgensteinra, aki a modern korban
idegennek
~rezte
magat.nom
a liberalis
hayeki
falfogasa
semmilyen
hatassal
volt; ~rt~kre,!d
de Hayek m~lyensz.nt6
oemmentett,
za
az
al ' bogy 1" a kommunikacio
,
k d elofoltetele"
d ,.' valamint
'1
."
ap, me yre tamasz 0 va a gaz asagl e et, a Jog, a
D
D
a
kazz~t~teliik ulan oem. Wittgenstein irasaib61, e a tradicionalizmu.
azokban lefektetett lij megalapoza,ab61. - Wittgenetein vonatkoz6
nyelv
elm~leti tarekv~seivelr~szletesenfoglalkoztam "Wittgenstein lij tra.
valamennyien
dicionalizmusa"
(Vilago.eag
1975/10)
~s "Wittgenetein
1929-1931:
A visezat~r~e" (Mag~r
Filo.6fiai
S.emle
1981/2) c. irasaimban.
Itt
k ozos
csak arra szeretn~k einl~keztetni,
hogy
elve, kvietista
attitddje
a tarsadalmi
a k~eoi Wittgenstein
haligataevaltozasokkal
kapcsolatban.
evek
a szokasok
'
gon
d0 lk 0
soran
bonyolult
ertelmezni
d' b 1
jelesiil
as
.
e I stru
tarsadalmi
tudjuk",
k '
tura
a Torveny
meg
ete
rorvenyhozas
'
struktUrait
nem mas, mint "a
1",
59 Ak ' ~ bb '
.
esu
1]
,
3. koteteben Hayek mar kifinomultabb terminologiat
11 .. 1 ' k
' 1. k
k emalkalmaz a sze eml Je ensege ,menta IS a tuso
kazel ~e,riil-.de,
v~geo elemz~s.b"-n.nom jut el -. ~Iyan.logikai:p.ezichol6glal termlnol6gla alkalmazaeahoz, moly tradlclonahsta c~IJalval
aeszhangban AlIna - Igy amikor megel~gszik azzal, bogy viselked~sbeli
litesekor;
tUlzas
kovetkezetesen
volna
azonban
eltavolodott
azt
allitanunk,
a mentalizmus
bogy
."
"
,
1
,. .
.,
Jatol. Sem az esz es erte em hatarart illeto kantl erveket8° gem pedig a kesoi Wittgenstein
reszletesen ki'
munkalt
antimentalizmusat8'
nem vonta gondolat. ervren
,
"
k k ore
.. ' be. Meggyozo tra d'.lClona 1lsta
V il agana
d
~vole
CalaIs fel~
szer hianyaban viszont " vegiil is nem tudja magyara-
val6
besz~lget~et,
detektlvreg~ny~be
temetkezve
a B~csb61
tart6vonaton.EzI948-bantart~nt,abbanazidoben.midonWittgenetein
a tekint~lyrol, az iskolar61.e a tudomany ~enevel~saltai egybeforra.ztott kazase~grolmint az emberi bi..nyossag~eegyaltalanit.18kepess.g
eziike~gee
elofalt~tel~rOlk~ezitett fal),:gyz~~eket
(.Abioanyo.~agrt!l.
298.,
449.,493. ~o664.par.), Hayek Ind,.iduolosmuse. gasda6Og'
rend clmd
katete pedig, melybena kazooszabalyok,konvenci6k~stradici6k eszm~je oly hangslillyal szerepel,~ppenmegjelen~selott allt. 6k ketten,
meg ott iiltek sz6tlanul: micsodanyomaozt6.kio~rto k~pl
-
zatat
adni
annak,
bogy
vajon
miert
,
vagy kellene hagyomanykototte
beralis berendezkedes
viszonyai
maradniok,
penseggel
es mikeppen
-
kell
,
,
.
eletlormaknak
a h.
kozepette
is fenn-
sot, ezen berendezkedes
.
megakadlilyozwok.
NY/RI
szethullasat
ep-
KRIST()F
j
.
-
Iillaspont-
egyformasligr61
besz~lientudatoe (verbalizalt) szabalykavet~shelyett
(1. kat.. 43. 0.). amikor a gyermeki szamtantanulasalternativat-nemiemerovoltar61ir (I. kat., 80. 0.), vagy amikor falt~telezi, bogy a primitlv ember "ezavak jelent~s~t elsajatltva egyszersmindcselekv~si
m6dozatokatio elsajatit" (3. kat.. 157. 0.). - Publikalt munkaiban
Hayek sehol
utal Wittgenetein
Wittgensteinra.
K~szitett
azonban
egyhogyan
- befejezetlen
- oem
vazlatot
~Ieterol.
Ebben
elme~li.
u.tols6, v~letlen talalkozaeuk alkalmaval
e
es szabadsag
antimentalista tudatfiloz6fiaja, konstruktivista matematika-falfogasa
~s
autoritarianue
fejlod~sl~lektani
n~etei
asezefiiggoeg~szet
Kiilanasen
a Torviny,
torvinyho.as
.. ..abadsagban
Hayekalkotnak.
mar-mar
keriilte el Wittgenstein
a
I
..
I