informatika – információs társadalom

Transcrição

INFORMATIKA –
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
SZAKKONFERENCIA
3. oldal
INFORMATICĂ –
SOCIETATE INFORMAŢIONALĂ
CONFERINŢĂ DE SPECIALITATE
pagina 39
INFORMATIK –
INFORMATIONSGESELLSCHAFT
FACHKONFERENZ
Seite 75
Kiadja / Editura / Herausgeber:
DKMT Kht.
6720 Szeged, Victor Hugo u. 1.
HU
Design és nyomdai munkálatok
Design şi lucrări de tipar
Druckerei und Design:
Innovariant Nyomdaipari Kft.
Szeged, Textilgyári út 3.
www.innovariant.hu
Szeged, 2006
INFORMATIKA – INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
SZAKKONFERENCIA
TARTALOMJEGYZÉK
A gazdasági szerkezet diverzifikációjának elősegítése az informatikai lehetőségek erősítése
által a KKV szektorban (KLAZSIK György) ............................................................................................................... 4
E-piactér – Link to business portál (FEHÉR Éva).................................................................................................... 8
Az elekronikus kereskedelem szerepe az üzleti stratégiában, út az elektronikus kereskedelemhez
(VEDELEK Tamás) ..................................................................................................................................................... 10
Az üzleti modell építés online lehetőségei – Megjelenés a fogyasztói és vállalatközi piacon
(RÉVÉSZ Balázs) ........................................................................................................................................................12
Innovatív megoldások alkalmazása az informatika területén, programozás, informatika oktatás
(Dr. SCHRETTNER Lajos) ........................................................................................................................................15
Informatikai oktatás KKV fejlődésének támogatására (Dr. Ing. Antoanela NÁAJI) ....................................... 18
Innováció és a világhálós piac technológiáinak vállalkozói felhasználása (Ciprian MAN) .........................22
E-önkormányzati rendszerek és szerepük a kis- és középvállalkozások életében (VEDELEK Tamás) .... 24
Többnyelvű internetes portál a DKMT eurorégiós együttműködésről (LANG János) .................................26
Az internetes rádiózás perspektívái (KIMPIÁN Péter)..........................................................................................28
Többrétegű strukturált alkalmazások jövője (Drd. Darian ONCHIŞ) .............................................................. 31
A meghibásodási tolerancia alkalmazási módszerei elektronikai felszerelésekben
(Prof. Dr. Ing. Horia CARSTEA)...............................................................................................................................34
INFORMATIKA – INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM SZAKKONFERENCIA
3
A GAZDASÁGI SZERKEZET DIVERZIFIKÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSE AZ INFORMATIKAI LEHETŐSÉGEK ERŐSÍTÉSE ÁLTAL...
A GAZDASÁGI SZERKEZET DIVERZIFIKÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSE AZ
INFORMATIKAI LEHETŐSÉGEK ERŐSÍTÉSE ÁLTAL A KKV SZEKTORBAN
KLAZSIK György
ügyvezető
Nariz Kft.
A kis- és középvállalkozói szektor, ezen belül is főleg a mikro- és kisvállalkozások még nem érzik az informatika által nyújtott segítség súlyát és a benne rejlő lehetőségeket. Nagyon nagy a szektor elmaradása
a nyugat-európai államok fejlettségéhez képest és nem a szaktudás vagy a szorgalom hiánya miatt. A tőlünk nyugatabbra lévő cégek hatékonyabban tudnak dolgozni, egy alkalmazott nagyságrendekkel több
bevételt tud „termelni”, mint a hazai vállalkozások. Ahhoz, hogy a versenyképességünket megőrizzük,
vagy esetleg növelni is tudjuk, mindenképpen hatékonyabban kell dolgoznunk, hiszen a bérekben rejlő
előnyünk folyamatosan csökkenni fog. Ugyanazt a terméket, szolgáltatást a jövőben egyszerűbben, rövidebb idő alatt kell elkészíteni, megtermelni. Ezen kívül az ügyfelek száma, és ezzel együtt a bevételek növelése is szükséges. A versenyképességünk fejlesztéséhez nagyban hozzá tud járulni az informatikai szektor a már elérhető eszközeivel.
Az informatikai megoldások széles köre tudja segíteni a vállalkozókat a céljaik elérésében. Az integrált
rendszerek használatával egységesíteni lehet a vállalatok irányítási rendszereit, közös adatbázisból lehet
az adatokat elérni akár számlázásról, akár megrendelők elkészítéséről, vagy szervezési feladatokról legyen
szó. A különböző rendszerek átjárhatók egymás között, rövid idő alatt meg lehet tudni az aktuális állapotot egy alkalmazott hivatalos útjával, vagy akár a raktáron lévő anyagok mennyiségével kapcsolatban is.
Az elektronikus kereskedelem használatával újabb piaci kapcsolatokra lehet szert tenni, bevételek növekedése, beszerzési árak csökkenése stb. Az elektronikus ügyintézéssel a hivatalos ügyek folyamatát lehet
felgyorsítani, a sorban állást elkerülni, egyszóval időt lehet megtakarítani.
A „mit csináljunk?” kérdés után vizsgáljuk meg a „hogyan csináljuk?” kérdéskört. Magyarország az Unió
tagjaként jogosulttá vált a Strukturális és Kohéziós Alap fejlesztési támogatásainak igénybevételére. A fő
támogatási célokat a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programban fogalmazza meg, ezek egyike a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program.
A GVOP elsődleges célja a gazdasági versenyképesség növelése. Ennek egyik alapvető feltétele a gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennálló magas növekedési üteme, amihez egy versenyképes gazdaság
szükséges. A GVOP négy területen támogatja a gazdaság versenyképességének növelését, ezek közül az
egyik az információs társadalom és gazdaság fejlesztése. A GVOP informatikai tárgyú pályázati lehetőségei
az elektronikus gazdaság, a digitális tartalom iparág, az elektronikus közigazgatás, valamint a szélessávú
távközlési infrastruktúra bővítésének területeire terjed ki.
Vállalatirányítási rendszerek használata
A GKI egyik friss kutatásából kiderül, hogy számítógépet használó, legalább 5 alkalmazottal rendelkező
cégek több mint felénél (56%) a számlázást és a fizetést, csaknem egyharmaduknál pedig a megrendelések, beszerzések kezelését informatikai rendszer támogatja. Az újrarendelések indítását már csak az érintett vállalatok 22%-ánál, a termelésirányítási vagy szolgáltatás-kezelési feladatokat minden ötödik cégnél
kezeli az informatikai rendszer, míg a logisztikát és a marketing-feladatokat pedig ennél valamivel kisebb
százalékuknál (17%, illetve 14%).
4
Integrált vállalatirányítási rendszerrel a számítógépet használó, legalább 5 alkalmazottal rendelkező vállalkozások 6%-a rendelkezik. Az integrált vállalatirányítási rendszerek használatát illetően szignifikáns
különbség van a különböző méretű cégek között.
– Az 5–19 fős vállalakozásoknak csak 3%-a használ ilyen rendszert,
– a 20–49 fős cégek körében 7%-os az arány.
A választóvonalat az 50 fős foglalkoztatott létszám jelenti, mert
– az 50–249 főt foglalkoztató cégek közül már minden ötödik,
– a 250-nél nagyobb létszámmal működő vállalatok közül, pedig minden második cég rendelkezik
integrált vállalatirányítási rendszerrel.
Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek (GVOP-4.1.1.)
– Integrált Vállalatirányítási Rendszerek bevezetése.
– Vezetői döntéstámogató, illetve üzleti rendszerek bevezetése.
– Munkafolyamat-irányítási, elektronikus iratkezelési rendszerek bevezetése.
– A támogatás intenzitása: 50%.
– A támogatás minimális összege: 8 mFt.
– A támogatás maximális összge: 50, 20, 20 mFt.
Elektronikus piactér
A Világgazdaság december 8.-i számában olvasható egy cikk az internetes vásárlás terjedéséről. Az adatok szerint az on-line piac idei bővülése 50%-os mértékű lesz, valamint a webáruházak forgalma még évekig két számjegyű növekedést produkál. Ezen kívül egyre több cég intézi a beruházásait elektronikus
úton, valamint egyre jobban terjed a beszerzések on-line „aukciók” útján történő lebonyolítása. Ezzel a
módszerrel is a rugalmasságot és a lehető legalacsonyabb beszerzési árak elérését lehet garantálni.
Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése (GVOP-4.1.2.)
–
–
–
–
Elektronikus piactér fejlesztése.
Vállalati elektronikus értékesítési és ügyfélszolgálati rendszer létrehozása.
Vállalatközi elektronikus üzletviteli rendszer létrehozása
Csatlakozás elektronikus piacterekhez.
– A támogatás intenzitása 50%
– A támogatás minimális összege 8, 4, 4, 2 mFt
– A támogatás maximális összege 50, 40, 50, 5 mFt
Emelt szintű honlapok
A honlap manapság már többet jelent egyszerű statikus információk közlésénél, egyre inkább a marketing és az üzletvitel részét képzi. Egy cégről az első benyomást a honlapján keresztül lehet kapni, és az
első benyomás nagyon fontos minden kapcsolatban.
5
Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára (GVOP-4.2.1.)
Pályázni lehet:
– új, on-line tartalmak létrehozására és szolgáltatásokra,
– meglévő tartalmak on-line hozzáférhetővé tételére, szolgáltatására, a hozzáférés javítására.
– A támogatás intenzitása 50%.
– A támogatás minimális összege 5 mFt.
– A támogatás maximális összege 100 mFt.
Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése (GVOP-4.2.2.)
Tartalom-előállítási, szolgáltatási és értékesítési infrastruktúra kialakítása; Internet-használat iránt tömeges érdeklődést gerjesztő és ezen keresztül a digitális tartalom piacát élénkítő, a KKV-kat megerősítő új
tartalmak és szolgáltatások létrehozása; mobil eszközökre épülő közhasznú vagy közérdekű tartalom
szolgáltatások kialakítása.
– A támogatás maximális összege 100 mFt.
Szélessávú Internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának
támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein (GVOP-4.4.1.)
A pályázat célja a szélessávú Internet-ellátottság növelése azokon a jelenleg még kevésbé ellátott településeken, ahol a szélessávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában
csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki.
– A támogatás maximális összege 250 mFt
További pályázatok önkormányzatok részére
– Szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein (GVOP-4.4.2.)
– Szolgáltató önkormányzat, az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése
(GVOP-4.3.1.)
– Önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása (GVOP-4.3.2)
6
Összefoglalás
– A technikai megoldások rendelkezésre állnak.
– Támogatási lehetőségek rendelkezésre állnak.
– Vezetői döntés szükséges.
Hibás, de elterjedt felfogás, hogy arra pályázzunk, amire adnak támogatást. Ezzel a beruházás-politikával lecsökken a gazdasági társaságok saját fejlődési stratégiájának kidolgozásának igénye, hiszen azt fejlesztik amire pénzt lehet nyerni és nem azt amire valójában szüksége is van a vállalkozásnak. Egy rosszul előkészített beruházás hosszú időre vissza tudja vetni egy vállalkozás fejlődését, míg egy használható rendszer a hatékonyság növelésétől kezdve a marketingtevékenység bővítésén keresztül az ügyfelek számát és
a bevételeket is növelni tudja.
7
E-PIACTÉR – LINK TO BUSINESS PORTÁL
FEHÉR Éva
szolgáltatási alelnök
Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Az e-piactér program, a PHARE CBC 2001–2002. évi nyertes Magyar-Román Közös Kisprojektek Alap
pályázati projekt révén jött létre.
A projekt teljes elnevezése: „Határmenti üzleti kapcsolatépítés elektronikus támogatással”. A pályázat és
a megvalósítás alatt együttműködő partnerünk a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara volt,
Romániából. Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A benne foglalt nézetek
a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nézetei, és ezért semmiképpen sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának. A projekt megvalósításában informatikai partnerünk az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. volt. Az IR Kft., a portál tervezésében, kivitelezésében, kezdő tartalmának feltöltésében és promóciós anyagainak kialakításában vett részt.
1. Link to business portál elérhetősége: www.linktobusiness.csmkik.hu
8
2. Link to business portál elemei:
• Leválogatás céglistából
• Projekt Shop
• VISZR
• Hírek
• Fórum
• Hírlevél
• Export-Import adatbázis
• Beszállítói adatbázis
• Turisztikai beszállítói adatbázis
• Kamarai Kedvezmény Rendszer
• Kamarai tagvállalatok Internetes adatbázisa
3. Továbblépés lehetőségei
A fejlesztés során létrejött e-piactér a már meglevő működő rendszerek és új elemek egybeépítése útján
egy helyről a www.csmkik.hu weboldalról érhetők el. A rendszer a kor kihívásainak megfelelően tovább
kíván épülni a jövőben. Elsősorban kényelmi és a teljes e-business funkciókat kívánja a jövőben felvenni,
hogy a térség és a határmenti régiók vállalkozásainak minden módon kielégítő üzleti közvetítő helye legyen.
4. A megvalósító: IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft.
Az IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft. 2000.-ben alakult. Szinte elsőként kezdtünk tervezni és üzemeltetni országos, regionális portálokat, dinamikus weboldalakat, rendszereket.
Úttörő szerepet játszottunk az önkormányzati térinformatikai rendszerek Internetes technológiával támogatott kialakításában. Komoly jártasságot szereztünk informatikai pályázatok írásában és szaktanácsadásban. A cégünk szerver rendszerei magas szintű kiszolgálást biztosítanak, számos a nálunk készült
weboldal és portál elhelyezésére és üzemeltetésére.
A mai munkáinkat is ezek a szakmai területek határozzák meg. A 2005. évet az e-piacterek fejlesztése,
üzemeltetése és az e-önkormányzati portálok kialakítása határozta meg, a mögöttünk levő tapasztalatokkal és referenciákkal, további sikerekkel számolunk.
6725 Szeged, Kálvária sgt. 88–90.
Telefon/Telefax: 62/ 444-188
E-mail: [email protected]
WEB: www.intelligensregio.hu
9
AZ ELEKRONIKUS KERESKEDELEM SZEREPE AZ ÜZLETI STRATÉGIÁBAN, ÚT AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMHEZ
AZ ELEKRONIKUS KERESKEDELEM SZEREPE AZ ÜZLETI STRATÉGIÁBAN,
ÚT AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMHEZ
VEDELEK Tamás
ügyvezető
OnlineWeb Kft.
A kis- és középvállalkozásokra jellemző, hogy a gazdasági életben ők a legköltségérzékenyebb szereplők.
A tőke és a humán erőforrásaik hiányosak. Méretükből fakadóan az érdekeik érvényesítése akadályokba
ütközik sok esetben, nehezen tudják érvényesíteni azokat. Önállóan csak szűk piaci szegmenst tudnak
megcélozni. A hátrányaik mellett azonban számos előnnyel is rendelkeznek. Ezek közé tartozik a rugalmasság, hiszen a lokális piaci igényekhez gyorsan képesek alkalmazkodni a nagy és lomha multikkal szemben. A gazdaságban bekövetkező változásokra gyorsan tudnak reagálni, a reakcióidejük alacsony. Az emberi kreativitást hatékonyan képesek kihasználni. A multikhoz képest sokkal emberközpontúbbak. A piac
számos területén életképesebbek a versenytársaiknál.
Napjaink egyre meghatározóbb tényezője az infokommunikáció. Egyre több ember használja nap mint
nap az internetet, az üzleti életben pedig szinte nélkülözhetetlenné vált. A honlapokon az egyes vállalatok
a legfontosabb információkat tehetik közzé magukról. Az e-mail lényegesen lerövidítette a levelezés folyamatát, a posta egyre inkább háttérbe szorul ennek köszönhetően. Keresők segítségével informálódhatunk
a minket érdeklő témákban. Kulcsszavak megadásával megtaláljuk azokat az oldalakat, melyek a témát
érintik. Az Internet segítségével óriási tudásbázis halmozódott fel egy helyen, amihez bárki hozzáférhet.
A tudásbázis mellett adatok, dokumentumok és adatbázisok is megtalálhatók az interneten, melyek bárki
számára segítséget nyújthatnak munkája, tanulmányai során. Az online boltok elterjedése egyre jellemzőbb, ma már szinte mindent meg tudunk vásárolni az interneten, anélkül, hogy kimozdulnánk otthonról. Az OnlinWeb Kft. is kialakított egy ilyen rendszert, melynek neve: OnlineBolt.
Az online kereskedelem dinamikus fejlődése figyelhető meg az utóbbi néhány évben. 2001-hez képest
2004-re megnégyszereződött az online kereskedelem mértéke. Mindezt az tette lehetővé, hogy egyre több
ember fér hozzá az internethez. Egyre nagyobb forgalmat bonyolítunk le az interneten, ez azonban mégis
csak töredéke a kiskereskedelmi forgalomnak. A nyugati országokhoz képest viszont több éves lemaradásunk van.
Az OnlineBolt előnyei:
• Az értékesítés költségei csökkenthetők az elosztásban, a kommunikációban, a promócióban és az
értékesítési szervezet működtetésében.
• Földrajzilag távoli piacok és szűk piaci rések elérésére ad módot.
• Új ügyfelek felkutatását segíti.
• Régi ügyfelek alternatív úton történő elérését teszi lehetővé.
• Kiváló teret biztosít a termékek tesztelésére a piacra dobás előtt.
• Non-stop nyitva tartás.
• Ez nem más, mint egy új értékesítési csatorna.
Az OnlineBolt kialakítása:
Az internetes bolt egy olyan rendszer, melynek segítségével árukat, szolgáltatásokat tudunk megrendelni az interneten keresztül. A megrendelt termék a fogyasztóhoz postai úton vagy futár által jut el.
Online bolt esetében először a megrendelhető termékekkel találkozunk, részletes leírást láthatunk róluk.
Ha tetszik a termék, egy gombnyomással a kosarunkba rakhatjuk. Mindez akkor lehetséges, ha regisztrált
felhasználók vagyunk. Regisztrációhoz a teljes név, cím és e-mail cím megadására van szükség általában.
10
AZ ELEKRONIKUS KERESKEDELEM SZEREPE AZ ÜZLETI STRATÉGIÁBAN, ÚT AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMHEZ
Meg tudjuk választani a fizetési módot, mely történhet postai utánvéttel, futárnál fizetéssel, átutalással
vagy bankkártyánkkal is fizethetünk a megrendeléssel egyidejűleg (dombornyomott bankkártya esetén).
Egyes online boltok esetében lehetőség van a megrendelés nyomon követésére is.
Online boltot akkor érdemes egy vállalatnak működtetni, amikor már elérte a megfelelő fejlettségi szintet, biztos háttérrel rendelkezik. Fontos szempont, hogy milyen weblappal rendelkezik, hiszen egy ritkán
aktualizált, elavult technológiával rendelkező oldal nem nyeri el a fogyasztók bizalmát az online vásárláshoz. Fontos megfontolni, hogy mekkora és milyen tevékenységi körrel rendelkező cégnek éri meg online
boltot üzemeltetni. Azt is meg kell fontolni, hogy milyen terméket érdemes ilyen formában értékesíteni.
Az OnlineBolt kialakítása az alábbi lépésekből épül fel:
• elhatározás (Érett rá a cég? Meg tudom szervezni? Tudom mit akarok?)
• döntés
• tervezés
• kivitelezés
• bevezetés
• menedzselés
• utógondozás
Az oldal kialakításával olyan céget kell megbízni, akinek a munkájában és szakmai hozzáértésében megbízunk. Ügyelni kell arra, hogy az oldal egyszerűen kezelhető legyen. Ha olyan terméket értékesítünk,
amely nemzetközi kereskedelemben vesz részt, akkor az oldal többnyelvűségét kell biztosítani, és határon
átnyúló kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni. Ha az online bolt kapcsolódik a vállalat egyéb belső
nyilvántartásaihoz, az nagyban megkönnyíti a nyilvántartások vezetését, adminisztrációs munkákat.
Nagy figyelmet kell fordítani a kommunikációra. Ennek az üzletágnak alapvető feltétele a bizalom, hiszen
az emberek szeretnek saját szemükkel meggyőződni a termékek fizikai tulajdonságairól. Ezért részletes
termékismertetőkre van szükség. Biztosítani kell, hogy a vásárlók elmondhassák termékeinkről a véleményüket, ezzel befolyásolva mások döntését. Ez persze akkor előnyös számunkra, ha pozitív élményiek
vannak a fogyasztóknak termékeinkkel kapcsolatban. Biztosítsunk garanciát, visszavásárlási lehetőséget
a bizalom fokozására. Ne érezze azt a fogyasztó, hogy zsákbamacskát vesz. Az egyes munkafolyamatok
megszervezése is hangsúlyos. Az online boltok elvesztik ügyfélközpontúságukat, de az OnlineWeb Kft.
olyan rendszert hozott létre, mely próbál ügyfélbarát lenni.
Összefoglalva tehát, nagyon fontos, hogy erős, stabil cég álljon a hátterében. Az online bolt kialakítása
nem csak informatikai problémákat vet fel. Legyen konkrét elképzelésünk, célcsoportunk és pontosan
kidolgozott értékesítési módszerünk. Fejlett informatikai kultúrát igényel. Jó lehetőséget biztosít, mint
értékesítési alternatíva.
11
AZ ÜZLETI MODELL ÉPÍTÉS ONLINE LEHETŐSÉGEI – MEGJELENÉS A FOGYASZTÓI ÉS VÁLLALATKÖZI PIACON
AZ ÜZLETI MODELL ÉPÍTÉS ONLINE LEHETŐSÉGEI
MEGJELENÉS A FOGYASZTÓI ÉS VÁLLALATKÖZI PIACON
RÉVÉSZ Balázs
egyetemi adjunktus
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Üzleti Tudományok Intézete
Az Internet felhasználásának folyamatos bővülése jellemző napjainkban. Mind a szervezeti, vállalati piacon, mind pedig az egyéni felhasználói piacon az internetet használók arányának folyamatos növekedése,
illetve a felhasználási területek bővülése figyelhető meg hazánkban és világszerte egyaránt. Ez új lehetőségeket kínál az érdeklődő vállalatok számára az üzleti siker elérésére. Az online üzleti tevékenység az alacsony belépési korlátoknak, az alacsonyabb költségigénynek, valamint bizonyos fogyasztói szegmensek,
piaci rések elérésében nyújtott kiváló lehetőségeknek köszönhetően kedvező feltételeket biztosíthat a kisés középvállalkozások számára is.
Az Internet elterjedésével és a felhasználók számának növekedésével megfigyelhető, hogy az online világ szereplői – üzleti szektor, egyének, kormányzat – között egyre sokrétűbb kapcsolat alakul ki. Jól szemlélteti ezt az Információs Társadalom gazdasági modellje, amely a három szereplőkör kapcsolatrendszerét
mutatja be (1. ábra).
B2A
Új gazdaság
Online közigazgatás
(E-közbeszerzés)
Új közigazgatás
C2A
Online közigazgatás
(E-ügyfél)
A2A
Elektronikus
kormányzat,
Digitális aláírás
B2B
Új piacterek,
E-business,
E-service
B2C
E-kereskedelem,
E-banking,
E-recruitment
C2C
Ember,
Hardver,
Szoftver,
Tartalom
Portál?
? Digitális élettér
E-polgár
1. ábra: Az Információs Társadalom gazdasági modellje
Forrás: Majó Zoltán (2002)
12
Business to Business (B2B) üzleti modellek
A különböző piaci szektorok sajátosságainak megfelelően, eltérő üzleti modellek fejlődtek ki. A szervezeti piacon a vállalatok együttműködését segítő legelterjedtebb megoldásnak az elektronikus piactér számít. Az elektronikus piactér egy olyan online üzleti megoldás, amelynek célja, hogy segítse a potenciális
üzletfelek (eladók és vevők) biztonságos egymásra találását azáltal, hogy megfelelő regisztrációhoz kötött
felületet biztosít a kínálat és a kereslet megjelenítésére, továbbá a kapcsolatfelvételt is lehetővé teszi.
Az elektronikus piacterek két nagy csoportja különíthető el napjainkban. A vertikális elektronikus piactér egy adott gazdasági ágazat (pl.: egy nyomdaipari piactér a www.printprofit.hu) szereplőinek kapcsolattartását lehetővé tevő online megoldás. Ezzel szemben az általános, bármely gazdasági ághoz tartozó
vállalat számára megjelenési és kapcsolatépítési lehetőséget biztosító megoldás a horizontális elektronikus piactér (pl.: www.marketline.hu).
Business to Customer (B2C) üzleti modellek
Az elektronikus kiskereskedelem területén igen sok, eltérő üzleti megközelítés érvényesül párhuzamosan. Először is érdemesnek látszik elkülöníteni a közvetlen és a közvetett értékesítést. Közvetlen értékesítésről az online világban akkor beszélhetünk, ha a vásárlás-eladás folyamatában, a termék eljuttatásához
semelyik fázisban nincs szükség külső, interneten kívüli szolgáltató igénybe vételére (pl.: térítés ellenében
az internetről közvetlenül letölthetjük kedvenc zenéinket a www.zenearuhaz.t-online.hu oldalon, de a termékünkhöz kapcsolódó szoftverek, tanulmányok letölthetővé tétele szintén ide sorolható).
Egy további modellt kínál számunkra az előfizetéses tartalomszolgáltatás lehetősége, amely elsősorban
online információs portálok, újságok számára megfelelő megoldás (pl.: www.portfolio.hu).
A legtöbb nagy információs portál alapmodellje a közösség építés – hirdetésszervezés. A modell lényege, hogy ha az oldalunkra sikerül nagyszámú, visszatérő látogatót vonzanunk, s látogatóink jellemzőiről
(pl.: érdeklődési kör, jövedelem, végzettség stb.) rendelkezünk megfelelő ismeretekkel, akkor alkalmunk
nyílik a látogatói körünket célcsoportjának tekintő hirdetőket invitálni oldalunkra (pl.: www.index.hu).
Az online reklámozás és értékesítés területén igen elterjedt a Partner program – Affiliate program üzemeltetése. Ekkor a program indítója portékájának népszerűsítése, értékesítése érdekében partnereket keres, akiknek – jelentős forgalommal bíró – internetes oldalán hirdetést vagy közvetlen vásárlási lehetőséget jelenít meg, a vásárlások, rákattintások esetén bekövetkező ellentételezés mellett (pl.: www.libri.hu).
A közvetett értékesítés megvalósítása különböző szinteken lehetséges az online közegben. Brosúra,
elektronikus okmánytranszfer, online szerződéskötés is lehetséges. A legegyszerűbb megoldás, ha internetes oldalunkat csupán elektronikus brosúraként alkalmazzuk. Ekkor termékeinkről információkat közölhetünk potenciális vásárlóink számára, akik ha megtetszett nekik kínálatunk, a valós világban található
üzletünkben megvásárolhatják termékeinket. Ennél némileg bonyolultabb, s az Internet adta lehetőségek
kihasználása terén fejlettebb megoldás, ha a vásárláshoz szükséges okmányok, dokumentumok is kitölthetők a világhálón, de a vásárló személyazonosságának igazolása, az áru átvétele stb. végett, még ebben az
esetben is el kell látogatnunk személyesen is az üzletbe. Ma már hazánkban is megoldható, hogy az Internet segítségével közvetlenül szerződést kössünk a szolgáltatás nyújtójával, azonban a jogi szabályozás
hiányosságainak köszönhetően, elektronikus aláírás híján még mindig szükséges a szerződés aláírását
faxon vagy levélben igazolnunk (pl.: az online biztosítási bróker vállalkozások számára nyitottak az itt
felsorolt lehetőségek, www.netrisk.hu).
13
Customer to Business (C2B) üzleti lehetőség
Az Internet azt is lehetővé teszi, hogy a vásárló összehasonlítsa az elérhető ajánlatokat és a számára optimális megoldást válassza ki a kínálkozó lehetőségek közül. Sőt, a „Name your price!” elnevezésre hallgató üzleti megoldás szerint az ügyfél az, aki megmondja előre, hogy egy adott szolgáltatásért mennyit hajlandó fizetni, s a rendszer üzemeltetője a partneri körében megtudakolja, hogy melyik szolgáltató az,
amely a kérdéses tevékenységet a megnevezett árhoz legközelebb vállalja (pl.: www.priceline.com). Hasonló elven működik a fordított aukció is, amelynek során a vevő azt mondja meg, hogy mit szeretne, s az
ajánlattevők közül a legalacsonyabb, még megfelelő tartalmú ajánlat tevője fog nyerni.
Customer to Customer (C2C) üzleti modell
Bár ez a piaci lehetőség egyének egymás közötti kereskedelmét jelenti, az ezt lehetővé tevő üzleti megoldás mégis érdemel pár szót. Az online aukciós oldalak üzemeltetői a magánszemélyek „piactéri” lehetőségeit kívánja biztosítani a virtuális világban, miközben az értékesítés után jutalékot szed és/vagy hirdetési
felületet üzemeltet az oldalon (pl.: www.vatera.hu).
Összefoglalás
Az online üzleti tevékenység lehetősége mindenki előtt nyitva áll. Az online üzlet lehet új, csak a virtuális közegben működő önálló üzlet, vagy a hagyományos üzleti tevékenység új értékesítési formája is. Függetlenül attól, hogy a vállalatközi, vagy a fogyasztói piacon kívánunk tevékenykedni, a legfontosabb, hogy
mielőtt online üzleti tevékenységbe kezdünk, gondoljuk végig, hogy milyen stratégiai célt kívánunk a virtuális világban megvalósítani, s ehhez válasszuk ki a lehetséges üzleti modellek közül a megfelelőt. A világháló több területen is egyedi lehetőségeket biztosít a számunkra. Használjuk ki a világhálót, mint integrált marketingeszközt (információgyűjtés, kommunikáció, értékesítés). Használjuk ki az informatika kínálta lehetőségeket, építsünk a vállalati adatvagyonra (látogatáselemzés, hatékonyságmérés, információgyűjtés; ezekre alapozott kommunikáció, illetve értékesítés). A tranzakciós megközelítéstől forduljunk a
kapcsolati marketing felé, használjuk ki az online ügyfélkapcsolat menedzsment előnyeit.
Ne feledjük, az online üzleti modell a stratégiai célok megvalósulását szolgálja és nem az informatikai
beruházások öncélú megvalósítását.
14
INNOVATÍV MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSA AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN, PROGRAMOZÁS, INFORMATIKA OKTATÁS
INNOVATÍV MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSA AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN,
PROGRAMOZÁS, INFORMATIKA OKTATÁS
Dr. SCHRETTNER Lajos
egyetemi adjunktus
SZTE Informatikai Tanszékcsoport
A tanszékcsoport rövid története
A szegedi egyetemen 1957-ben indult be az informatikai képzés. Ennek megszervezése Kalmár László
nemzetközi hírű professzor nevéhez fűződik, aki egyik úttörője volt Magyarországon az informatikának.
1864-ben szerezhették meg az első hallgatók informatikai képesítésüket. Az oktatás továbbfejlesztése
során 1977-től bevezetésre került a kétszintű képzés. Egy 3 éves szakon főiskolai szintű képesítést szerezhettek a hallgatók, illetve további két évet tanulva egyetemi szintű diplomát kaphattak. Ez a kétszintű képzés megfelel annak, ami 2005-től a felsőoktatási reform kapcsán az egész országban bevezetésre kerül.
Az Informatikai tanszékcsoport 1990-ben lett önálló egység a Természettudományi karon belül. Az igényekhez alkalmazkodva 1993-tól doktori (Ph.D.) képzés is folyik a tanszékcsoportnál.
A tanszékcsoport tanszékei
A tanszékcsoport 5 tanszékből áll, ezen kívül egy kutatócsoport is szoros szálakkal kötődik
az intézményhez:
• Alkalmazott Informatika Tanszék (Tanszékvezető: Dr. Imreh Balázs, egyetemi docens)
• Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék (Tanszékvezető: Dr. Kuba Attila, egyetemi tanár)
• Számítástudomány Alapjai Tanszék (Tanszékvezető: Dr. Ésik Zoltán, egyetemi tanár)
• Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék (Tanszékvezető: Dr. Csirik János,
egyetemi tanár)
• Szoftverfejlesztés Tanszék (Tanszékvezető: Dr. Gyimóthy Tibor, egyetemi docens)
• Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport (Kutatócsoport vezető: Dr. Csirik János, egyetemi tanár)
A tanszékeken és a kutatócsoportnál összesen mintegy 60 oktató/kutató munkatárs és 15 fő kisegítő
személyzet van alkalmazásban. A tanszékek által végzett kutatások az informatika széles spektrumát felölelik, a hallgatók oktatása minden tudományterületen magas szinten biztosított.
A tanszékcsoport által gondozott szakok
Jelenleg a felsőoktatás átalakítása jegyében a tanszékcsoport teljesen áttér az Európában már meghonosodott B.Sc./M.Sc. képzésre. Ennek megfelelően bizonyos szakokra már nem lehet jelentkezni, ezek a
“kifutó” szakok csak addig lesznek gondozva, amíg a hallgatók végeznek tanulmányaikkal. Ezek:
• programozó matematikus (főiskolai szak)
• programtervező matematikus (egyetemi szak)
• közgazdasági programozó matematikus (egyetemi szak)
• műszaki informatikai szak (főiskolai és egyetemi szak)
• informatika tanári szak (egyetemi szak)
15
Az új szakok 2005 szeptemberétől folyamatosan indulnak. Ezek tartalmukban nagyrészt megegyeznek
a korábbiakkal, de szerkezetükben teljes egészében az új követelményrendszerhez lettek igazítva:
• gazdaságinformatikus (B.Sc.)
• mérnök informatikus (B.Sc.)
• programtervező informatikus (B.Sc.)
ezen a szakon belül informatika tanár szakirány is választható.
Az ország többi intézményéhez hasonlóan – és velük együttműködve – kidolgozás alatt vannak az M.Sc.
szakok, amelyek várhatóan 2008-ban fognak beindulni, hiszen ekkorra végeznek az első hallgatók a B.Sc.
szakokon.
Hallgatók
A fent említett szakra járó hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a tanulmányi munka mellett bekapcsolódjanak a tanszékcsoport oktatási és kutatási munkájába is. Ennek eredményeként sikeresen vesznek
részt nemzetközi programozási versenyeken, eséllyel pályáznak nemzetközi diákcsere programok ösztöndíjaira (TEMPUS, ERASMUS, CEEPUS, SOCRATES). A 2005/2006-os tanévben mintegy 450 hallgató
kezdte meg tanulmányait intézményünknél. Az összlétszám, minden szakot és minden évfolyamot figyelembe véve, körülbelül 1500 fő. E tanév végén előreláthatólag 250 végzős hallgató kap diplomát.
Hardver/szoftver felszereltség
A tanszékcsoport hardver/szoftver ellátottsága jó, 8 jól felszerelt, modern számítógépes kabinet áll rendelkezésre, amelyeket az oktatók tanórák tartására, a hallgatók egyéni munka céljára is igénybe vehetnek.
Az egyetem gyors interneteléréssel rendelkezik, az elektronikus könyvtárakhoz való hozzáférés pedig nagyban megkönnyíti a tudományos munkát.
Oktatás
Az oktatás során kettős célt kell elérni. Egyrészt a hallgatókkal meg kell ismertetni a legújabb technológiákat, másrészt átfogó ismereteket adva képessé kell tenni őket arra, hogy karrierjük során alkalmazkodni tudjanak a változó igényekhez. E kettős cél eléréséhez az oktatott tárgyak között szerepelnek matematikai/számítástudományi alaptárgyak, a legmodernebb programozási módszereket és eszközöket felhasználó programozási tárgyak, illetve szélesebb kitekintést nyújtó, speciálisabb tudományterületekbe bevezető tantárgyak is. A programozás oktatás jelenleg az objektumorientált programozási nyelvek köré épül
(Java, C++), de nem hanyagol el más fontos területeket sem, mint például adatbáziskezelés, web programozás, valamint funkcionális, logikai és párhuzamos programozás.
Kutatás
Az oktatás mellett a kutatás is fontos szerepet tölt be a tanszékcsoport életében. Számos, nemzetközi
szinten is jelentős, eredményt felmutató kutató dolgozik az intézményben. A külföldi partnerekkel közösen végzett kutatások eredményei nemzetközi folyóiratokban jelennek meg. Több nemzetközi konferencia rendszeresen a tanszékcsoport szervezésében hazánkban kerül megrendezésre.
16
Elsősorban szoftverfejlesztési témákban jellemző az EU projektekben való részvétel és hazai, illetve multinacinális cégekkel folytatott kutatási-fejlesztési együttműködés.
A közelmúlt néhány fontos kutatási témája például a természetes nyelvi eszközök fejlesztése, beszédtechnológia, orvosi képfeldolgozás, Linux optimalizálás mobil rendszerekre, mobil rendszerek védelme,
OpenOffice szoftver minőség monitorozás, valamint nagy C++ rendszerek analízise és tesztelése.
Elérhetőség
A tanszékcsoport honlapján további tájékoztató és részletes információ áll rendelkezésre minden érdeklődő számára: www.inf.u-szeged.hu.
17
INFORMATIKAI OKTATÁS KKV FEJLŐDÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA
Dr. Ing. Antoanela NÁAJI
egyetemi adjunktus
„Vasile Goldiş” Egyetem Arad
I. Bevezető
Jelenleg a kis- és középvállalkozások (KKV) kiemelten fontos szerepet játszanak minden gazdasági és
szociális tevékenységben. A globalizáció által támasztott integrálás és interoperabilitás igényei, akárcsak
az informatikai technológiák fejlődése egy szakosított személyzet létezését teszi elengedhetetlenné, mely
ismeri az adott informatikai eszközöket, és optimálisan alkalmazni tudja a vállalkozás teljes körű tevékenységében. Az utóbbi évek folyamán bekövetkezett informatikai és kommunikációs technológiák megváltoztatták az egész világot, mélységes gazdasági hatásokat gyakorolva. Egyre több cég kezdte igénybe
venni a digitális szolgáltatások nyújtotta előnyöket és bevezetni az összetett informatikai rendszereket,
különböző belső és külső, üzleti partnerek számára tervezett rendszereket integrálva. Mindezt tekintetbe
véve elmondhatjuk, hogy a fejlődő gazdaságoknak most egyedülálló lehetőségük kínálkozik azáltal, hogy
egy fiatal, vállalkozásközpontú gazdaság kihívásainak és kedvezményeinek örülhetnek. Ezen kívül, a
technológiai felszereltségük előnyös pozíciót biztosít az előrelépésben, mivel nem akadályozza őket a régi
IT technológiák öröksége.
A kommunikáció, a távközlés is egy napjaink életvitelét megváltoztató folyamat, a legfontosabb kommunikációs eszköz az Internet. Eleinte az akadémiai és kutatói körök számára szolgáltatták, mára egyre inkább kereskedelmi eszköz. A kereskedelmi felhasználók már nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint a
kutatók, vagy a nem-kereskedelmiek. Az Internet felhasználók számának növekedésével a cégek is egyre
inkább törekednek, hogy előnyre tegyenek szert, az elektronikus kereskedelem egyre nagyobb méreteket
ölt. Ami az elektronikus kereskedelem alapját lépező rendszerek fenntartásához és fejlesztéséhez elengedhetetlen kompetenciaszintet illeti, az országok nagy többsége akut kompetenciahiány perspektívájával
küzd, ezáltal csökken a versenyképességük a legmagasabb színtű, Internet alapú piacgazdaság terén.
Az európai KKV-k menedzserei egyre jobban tudatában vannak annak, hogy a korszerű technológiák
kulcsfontosságúak a kereskedelmi tevékenységekben és a versenyhelyzet megoldásában. Tekintettel az elmondottakra, megjelenik egy új igény, egyre nagyobb számú informatikai és távközlési szakembernek
kell egyetemi színtű képzést biztosítani. Ezek tudása egyrészt az informatikai tudományok terén fontos:
szoftverfejlesztés, hálózat működtetés, biztonság, mesterséges intelligencia, modellek, szimulációk; másrészt a kimondottan gazdasági tudományok terén: vállalkozásvezetés, pénzügyi menedzsment, pénzügyszámvitel, mikro- és makrogazdaság, gazdasági statisztika, elektronikus kereskedelem, stb.
II. KKV-k által használt informatikai alkalmazások csoportjai és a megfelelő
kompetenciák
Számos KKV nem képes elegendő mennyiségű kutatás és fejlesztés tevékenységet fenntartani, legtöbbször a saját alkalmazottak elégtelen IT képesítése miatt. Ilyenkor szakemberekhez fordulnak, ezek viszont
a cég tevékenységi körében nem rendelkeznek képesítéssel. Ahhoz, hogy a piaci versenyképességi készséget fejleszthessék, lényeges a szolgáltatások fejlesztése, a valós időn belüli adatgyűjtés és -szolgáltatás, a
tapasztalatcsere és átadás, a magas termelékenység, a gyors piaci bevezetés, az arculat promóciója multimédiás eszközökkel. Mindezt jelen pillanatban lehetetlen megvalósítani a legfejlettebb informatikai és
kommunikációs technológiák nélkül.
18
Ebből kiindulva, a következőkben a KKV szektoron belül alkalmazott IT területekről lesz szó, természetesen, a teljesség igénye nélkül. Ugyanakkor, megfogalmazzuk a belőlük eredő kompetenciák egy részét is.
1. Hálózatok megvalósításához, működtetéséhez és biztonságához kapcsolódó alkalmazások
szükséges kompetenciái: számítógépes hálózatok tervezése és készítése, hálózatokat kiszolgáló
protokollumok (TCP/IP, Ethernet), hálózatmenedzsment, hálózati szolgáltatások hozzáférhetőségének ellenőrzése, hálózatok teljesítményének értékelése, stb.;
2. Informatikai rendszerek tervezéséhez szükséges kompetenciák: informatikai rendszerek létrehozásának módszertani irányítása, szoftver rendszerek menedzsmentje és fejlesztése, minőségmenedzsmentet szolgáló eszközfejlesztés, tanácsadás informatizálási pályázatok írásában, szoftverlétrehozás, stb.,
3. Távközlés, Internet, szükséges kompetenciák: Internet szolgáltatások felhasználása,
Web design, stb.;
4. Menedzsment és forrásigazgatás, kompetenciák: gazdasági-pénzügyi ügyintézési rendszerek létrehozása és működtetése, elemzés-döntés rendszerek, elektronikus üzletek biztonsága, stb.;
5. Tervezés-fejlesztés, az adott tevékenységi területen, kompetenciák: fejlett rendszermodellezési, tervezési, -szimulációs és –tesztelési eszközök létrehozása, optimális termelésvezető modellekre
épülő szoftver termékek, stb.;
6. Szakosított alkalmazások (egészségügy, termelés, mezőgazdaság, környezet, szállítás, kereskedelem, művészet, stb.), kompetenciák: informatikai alkalmazások fejlesztése, a szakterületre jellemző tevékenységek és folyamatok monitoringja, expert-rendszerek fejlesztése, stb.;
7. Office típusú alkalmazások, kompetenciák: szövegszerkesztés, táblázatos számítás, bemutatók
elkészítése, stb.;
8 Arculattervezés és promóció, kompetenciák: különböző multimédiás alkalmazások közegének
felhasználása, az információ és grafikai elemek változatos megjelenítési formái, stb.;
9. E-kereskedelem, kompetenciák: adatbázis kezelő rendszerek tervezése és fejlesztése, kapcsolati
adatbázisok kiaknázására szolgáló képernyőtervezés, tárgyorientált adatbázisok kezelése, multimédia, széles körben használt hordozókra (SGBD) létrehozott alkalmazások: Oracle, My SQL.
Az IT szakosítások különböző tevékenységekre vannak osztva, melyek külön időszakokban valósulnak
meg: tervezés, megvalósítás, működtetés, fenntartás, képzés. Ebben a tanulmányban első sorban a képzéssel foglalkozunk.
III. Informatikai képzési programok
Már az elején különbséget kell tennünk az informatikai alapképzés – mely, a bolognai folyamatnak megfelelően három évet tart – és az egyetemi képzés között, amely további két évet tart, a mesteri képzési programok keretében. Továbbá különbséget kell tennünk az Informatikai Kar tanrendje és az informatikától
eltérő jellegű karok informatika tanszékeinek tanrendje között (Gazdaságtudomány, Orvosi, Jogtudományi, Gyógyszerészeti, Műszaki Karok). E tanulmány egyrészt az Aradi Vasile Goldis Egyetem Informatikai
Karán belül található legfontosabb szakokat, másrészt a Gazdaságtudományi Kar informatikai szaktantárgyait mutatja be.
A. A számítógépek és hálózatok architektúrája, biztonság területéről: Számítógépes rendszerek architektúrája, Számítógép hálózatok, Operációs rendszerek, Kriptográfia és az információ biztonsága.
B. Programozás területéről: C programozás, Tárgyorientált programozás (C++), Java programozás,
Fejlett programozási technikák, Vizuális programozási közegek.
19
C. Adatbázisok területéről: Adatbázisok, Adatbázis kezelő rendszerek
D. A kommunikáció, Web alkalmazások és multimédia területéről: Web technológiák, Web alkalmazások fejlesztése, Multimédia technikák, Kommunikáció, Mobil technológiaalkalmazások.
E. Egyebek: Valószínűségszámítás és statisztika, Modellálás-szimuláció, Grafika, Optimizációs technikák, Mesterséges intelligencia, Informatikai projektek menedzsmentje, Informatikai rendszerek
működtetése, Szoft rendszerek minőségének biztosítása, stb.
Ezekhez gyakorlati képzés is társul, azok számára pedig, akik oktatni szeretnének, pszicho-pedagógiai
képzést is biztosítunk, a Tanügyi alkalmazottak képzési osztályán. A Gazdaságtudományi Karon a következő IT vonatkozású, gazdasági területen alkalmazandó szaktantárgyakat adják le: Informatika alapjai
(ECDL szerint -- European Computer Driving Licence), Adatbázisok, Informatikai rendszerek a menedzsmentben (tervezés, elemzés, megvalósítás, fejlesztés), Gyakorlat – virtuális vállalat.
A mesteri képzés programmal kapcsolatban, példaként megemlíteném a Marketing és Informatika programot, amely a két kar (Gazdaságtudományi és Informatika) együttműködéséből született.
E program tanrendjének a tantárgyai két csoportba oszthatók:
A. Marketing és menedzsment tantárgyak: Stratégiai és innováció marketing, B2C marketing technikák, Informatikai menedzsment, Értékesítési menedzsment, Új elvek a menedzsmentben, Ártervezés, Technológiai marketing
B. Informatikai tantárgyak: Számítógépek architektúrája, Fejlett adatbázisok, Java Technológiák,
Web alkalmazások vállalatoknak, Vállakózás vezetés és fogyasztói kapcsolatok, Új stratégiák a KITban, Gyakorlat.
Nagy sikernek örvend az utóbbi években a távoktatási rendszer is, ez a módszer a felnőttkori folyamatos
képzés igényéből alakult ki. Ennek érdekében, az Informatika Karon megalakult egy e-learning platform,
ami a Moodle platform szerint épül fel, innen lehet letölteni a tantárgyak előadásait.
III. Következtetések
Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy világszerte az üzleti körök egyre nagyobb bizalommal tekintenek az informatikai rendszerek képességeire és teljesítményeire, annak érdekében, hogy integrálhatóvá
váljanak a globális digitális gazdaságba, a felsorolt szempontokból a következő következtetéseket vonhatjuk le:
• Az IT szakemberhiány továbbra is az egyik gyenge pontja a KKV-k igyekezetében az Internet alapú
gazdaság felé. E problémahelyzet megoldását a megfelelő színtű egyetemi képzés támogatása vagy
nemzetközileg elismert cégek képzésein szerzett oklevelek jelenthetik.
• A nem IT szakemberek képzése életképes változat lehet, de a továbbszakosításuk nagyon költséges.
• A KKV-k által létrehozott bevételek a szakképesített munkaerőtől fognak függni, nem csak az alaptevékenységre vonatkoztatva, hanem az IKT területén is. Hosszú távon, e területen a kompetencia
hiánya fékezi a gazdasági növekedést és a globális digitális gazdaságba való illeszkedés esélyeit.
• Kiemelten fontos az országos szintű támogató hozzáállás a kis és középvállalkozások globalizációs
törekvéseihez, melyek számára az Internet a nagyléptékű célkitűzések elérésének egyik serkentője.
20
Irodalomjegyzék
1. Alan, P. – Informatikai rendszerek tervezése, Solness Kiadó, Temesvár, 2001
2. http://www.ici.ro/ici/raprom/cap3.htm – Kompetencia területek
3. Ghenea, S. – Delivering IT Services as Utilities, KKV Világtalálkozó, 2005
4. Mougayar, W. – Opening digital markets, New York, 1997
5. Naaji, A. – Aspects regarding the implementation of e-business system, Proceedings of E-comm
Line Conference, Bukarest, 2001
6. Williams, M. – The Internet: implication of the information industry and database providers,
London, 1994
7. *** – Akadémiai tanrend, „Vasile Goldiş” Egyetem Arad, 2005
21
INNOVÁCIÓ ÉS A VILÁGHÁLÓS PIAC TECHNOLÓGIÁINAK VÁLLALKOZÓI FELHASZNÁLÁSA
INNOVÁCIÓ ÉS A VILÁGHÁLÓS PIAC TECHNOLÓGIÁINAK
VÁLLALKOZÓI FELHASZNÁLÁSA
Ciprian MAN
egyetemi adjunktus
Temesvári Nyugati Egyetem
Előzetes adatok
•
•
•
•
Az online hirdetés egyre jobban terjed, főleg a környezetbe helyezett hirdetés (pay-per-click)
A piacrések játékosai örülnek a legmagasabb fejlődési mutatóknak
A blogok és a személyes jellegű tartalom fontossá válik az advertiser számára
A bankszakmában elvégzett IBM felmérés a következő trendeket azonosította be:
a. Az ügyfelek újraszerkesztik a játékszabályokat
b. Az általános és a piacrésekre ultraspecializált bankok mutatják a legnagyobb növekedést
c. A munkaerő-szerkezet módosulásai új megközelítéseket követelnek
d.A jogkeret egyre szigorúbb
e. A technológia állandóan javul
• A mobil kommunikációk 2006-ban érik el az érettséget
• A technológiák további javulását várják (nagyobb sebességű adatátvitel)
• Romániában az Orange rövidesen bevezeti e szolgáltatásokat, a Connex pedig re-branding folyamatban van, az új Connex Vodafone név alatt
Alkalmazott eszközök
• A régi world wide web
- Felújítva: web 2.0
• Az új web
- mobilis
- interaktív standok
- interaktív digitális rádiózás
- interaktív digitális televízió
• Egyebek
- CD-ROM, DVD, interaktív névjegykártyák
- Hordozható informatikai rendszerek (ruházatba építve), különböző egymáshoz kapcsolódó készülékek
Alkalmazások: példa
• SMS
- Adatbázisok létrehozása (közvetlen válaszok a reklámokra) direct mailing
- A térelhelyezkedésre alapozó szolgáltatások
- Sampling/próbálkozások
- Akciók reklámozása
- Márkahűség jutalmazása
22
INNOVÁCIÓ ÉS A VILÁGHÁLÓS PIAC TECHNOLÓGIÁINAK VÁLLALKOZÓI FELHASZNÁLÁSA
- Rövid kódok
- Hozzáadott értékű WAP szolgáltatások és tartalom kínálása
• Gondolhatunk lehetséges alkalmazásokra a következőknél is
- MMS
- 3G
- nagysebességű adatok
- videokonferencia
- 4G
Alkalmazások: egyéb példák
•
•
•
•
•
•
•
e-mail, newsletter
CRM (Customer Relationship Management)
Blog (web log)
Online közösségek
Banner, pop-up reklámok
Elhelyezés a keresőprogramokban
Online PR, online partnerségek
Alkalmazások: hatékonyság
• Milyen a PC-utáni fogyasztó vásárlási döntési magatartása?
• On-line vásárlók egyik hasznos osztályozása:
- Tracker
- Hunter
- Explorer
Alkalmazások: hogyan jutsz a fogyasztókhoz
1. Értsd meg a lehetséges fogyasztóidat
2. Azonosítsd a piacszeleteket/mikro-szeleteket
3. Találj hozzájuk vezető módozatokat
Más szóval, szükséged lesz:
• Marketingkutatásra épülő válaszokra, melyeket
• alkalmazhatsz, hogy
• szert tegyél a fogyasztókkal való kapcsolatépítési készségre a jövőre nézve.
Kapcsolatfelvétel on-line:
www.ciprianman.net
[email protected]
23
E-ÖNKORMÁNYZATI RENDSZEREK ÉS SZEREPÜK A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÉLETÉBEN
E-ÖNKORMÁNYZATI RENDSZEREK ÉS SZEREPÜK A KIS- ÉS
KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÉLETÉBEN
VEDELEK Tamás
ügyvezető
OnlineWeb Kft.
Az önkormányzatokra napjainkban az elavult önkormányzati alkalmazások, adatbiztonság hiánya, karbantartási nehézségek jellemzőek. Jelenleg az ügyintézés menete nehézkes, az egyes területek nincsenek
megfelelően összekapcsolva, így az információ-áramlás nem megfelelő. Az újítások nehézségekbe ütköznek. Az OnlineWeb Kft. a Ritek Rt-vel együttműködve egy olyan rendszer kidolgozását végzi, mely mindezeket a hiányosságokat, hibákat igyekszik kiküszöbölni.
A RITEK Projekt feladata a következő: Önkormányzati Közigazgatás Feladat- és Hatáskörét lefedő
standard, komplex informatikai környezet létrehozása. A munkálatok 1998. novemberében kezdődtek meg, majd 2001-ben elindultak a bevezetési munkálatok Szegeden. Az elsődleges cél, egy olyan önkormányzat működtetése, amely európai módon, sőt sok esetben azt túlszárnyalóan látja el hatósági és igazgatási feladatait az ügyfelei (lakosság és a területi illetékesség alá eső jogi személyek) maximális megelégedettsége mellett.
Fejlesztési irányelveket hazánkban az alábbiak adják:
• MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia)
• KET (Közigazgatási Eljárásról szóló Törvény)
• GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program)
• e-magyarorszag.hu – ügyfélkapu,
• ezen felül az EU-s szabályozás, támogatások; illetve az informatikán belül speciális terület
(pl. közigazgatási gazdálkodás).
A rendszer kialakításánál fontos volt figyelembe venni, hogy egy teljes város és annak intézményeinek
teljes integrálására volt szükség. Az alkalmazások egységesen legyenek kialakítva, a könnyebb használhatóság miatt. Be kellett vonni egy Internet-szolgáltatót a fizikai hálózat kialakítására. Szerver farmot kellett
létrehozni a biztonságos üzemeltetés miatt.
Az ügyintézés megvalósulása az alábbiak szerint történt:
Első lépésként a teljes körű felmérés, az ügymenet, folyamatok teljes körű felderítése történt. Ezt követően szükség volt a folyamatok, a képernyők, nyomtatványok megtervezésére. A külső folyamatokat is
meg kellett tervezni, majd a külső és belső feladatok kapcsolódási pontjait létre kellett hozni. Az állampolgárok felé publikálni kellett a változásokat, elsősorban weboldal segítségével. Mivel azonban az igények
folyamatosan változnak, a nyomon követésnek nagyon fontos szerepe van. Szükség van a külső rendszerekkel való összekapcsolására is (pl. ügyfélkapu, adórendszer).
A rendszer nagyban megkönnyíti a KKV-k számára az ügyintézést. Lehetőség van interneten keresztül
adatok beküldésére (pl. elektronikus adóbevallás), ügyek indítására, tájékozódásra, ill. tájékoztatásra, távoli ügyintézésre (elektronikus aláírás segítségével), fellebbezési eljárásokra, egyablakos ügyfélszolgálatra, mely gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé.
24
E-ÖNKORMÁNYZATI RENDSZEREK ÉS SZEREPÜK A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÉLETÉBEN
A rendszerrel kapcsolatban felmerülnek problémák is. A digitális aláírást még nem sokan támogatják, s
ezért nem sokan használják. Technológiai akadályok merültek fel (pl. nyílt forráskódú rendszerek, webes
megoldások). Az ügyfél és az ügyintéző még nincs felkészülve a változásokra, nehezen fogadják el a változásokat. A régi adatok megőrzésével nehéz az integráció, illetve ezek migrációja.
A jelenleg lefedett területek az alábbiak:
• pénzügy (KASZPER)
• számvitel (KASZPER)
• előirányzat tervezés (ETRIUSZ)
• munkaügy (SAMU)
• tárgyi eszköz nyilvántartás (KATI)
• iktatás és dokumentumkezelés (IDA): kialakítása jelenleg is folyamatban van.
A rendszerben újítások történtek. Ennek során a pénzügy és számvitel közvetlen kapcsolatba került
egymással. Pontos adatszolgáltatás lett kidolgozva. Az elvégzett munkákat pontosan lehet mérni, ezáltal
jobb az elszámolhatóság, a feladatkiosztás, gyorsabb lett a munka menete. Mindezekhez a távoli ellenőrzés lehetősége kapcsolódik.
KASZPER
Központi Adatnyilvántartási Számviteli Pénzügyi Ellenőrző Rendszer rövidítéséből származik a megnevezés. A rendszer feladatai közé tartozik a kötelezettségvállalások, a bejövő számlák nyilvántartása, kimenő számlák készítése, utalványrendeletek kezelése, banki műveletek, pénztárkezelés, kontírozás, valamint
a főkönyvi könyvelés. Új szemléletmódot tükröz, leginkább a számvitel területén. A pénzügyi és a számviteli folyamatok integrációja megvalósult ebben a rendszerben. Az adatok központilag vannak tárolva, és
folyamatos adatfeldolgozást tesz lehetővé. Ez által a feladatokat pontosabban lehet meghatározni.
A KASZPER egy teljesen nyílt háttérrendszer, mely Ritek-TITÁN technológiát használ. Az alkalmazások
webes alapúak.
A fejlesztés tapasztalatai vegyesek voltak: a bevezetés nehézkesen indult, de a visszajelzések pozitívak.
Az önkormányzati reformnak van alapja, és szükség is van rá. A rendszer bizonyítja, hogy lehet jövője hazánk közigazgatásában a nyílt forráskódú rendszereknek. Természetesen a továbblépésre is van lehetőség.
25
TÖBBNYELVŰ INTERNETES PORTÁL A DKMT EURORÉGIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
TÖBBNYELVŰ INTERNETES PORTÁL A DKMT EURORÉGIÓS
EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
LANG János
médiaszakértő
TriplexRegioNet
A DKMT Eurorégió friss fejlesztési stratégiai terve négy pilléren nyugszik, az úgynevezett „Négy I”-n:
Information, Innovation, Infrastructure és Interrelationship. Ez is tükrözi azt, hogy az információ szerepét az eurorégió nagyra értékeli, azonban a – többnyire újságírók egyéni erőfeszítésével már kiépített – eurorégiós tájékoztatási rendszerek fenntartása és fejlesztése még korántsem fejeződött be.
Az 1996. februárjában, Szegeden rendezett eurorégiós tanácskozáson hangsúlyosan fogalmazódott meg
az az igény, hogy a magyar-román-szerb hármashatárnál fekvő térség többnemzetiségű lakossága számára
legyen többnyelvű tájékoztatás az együttműködésről, az európai integráció aktualitásairól. Legalkalmasabb médiumként akkor a rádiót javasolták. A Szegedi Rádió és a Temesvári Rádió 1997-től közösen elindította az Európa hullámhosszán című eurorégiós műsort, ehhez 2000-ben csatlakozott a Szabadkai Rádió. 2003-ra világossá vált: ahhoz, hogy a meglévő eredmények fenntarthatóak legyenek, továbbá szélesíteni lehessen az együttműködési hálózatot, szükség van egy olyan civil-szakmai szervezetre, amely keretet
ad az Eurorégió sajtó-együttműködéseihez, fejlesztéseihez, illetve megfelel a 21. század Információs Társadalma kihívásainak. Ezért az eurorégiós sajtó-együttműködés területén dolgozó újságírók, médiaszakértők
támogatásával és együttműködésével Szegeden 2003-ban létrejött a Regionális Média Alapítvány (RMA),
amely közhasznú szervezet. Az RMA keretében sikerült megalapozni és kifejleszteni a rádiós együttműködés mellett, a DKMT Eurorégió egy újabb médiumát, egy többnyelvű internetes hírportált, amely indulása
óta több mint egy mint egymillió látogatót regisztrált.
„Embereket egyesítünk, nem országokat” – sokszor idézett mondása ez Jean Monnet-nak, az egykori francia politikusnak, akit az egyesülő Európa egyik atyjaként emlegetnek. Európának abban a szegletében – a
magyar-román-szerb hármashatár térségében -, amely a jövőben az unió egyik fontos határtérsége lesz,
talán a megszokottnál is nagyobb jelentősége van Jean Monnet szellemiségének. Nem csak a „schengeni
határ” okozta helyzettel kell szembenézni, a soknemzetiségű, multikulturális régió jövőjében nagy szerepe lesz annak, hogy az itt élő emberek mennyire lesznek képesek az együttműködésre, átvitt- és a szó
szoros értelmében szót érteni egymással.
Jean Monnet gondolata olvasható a www.triplexregio.net internetes címen található, tőbbnyelvű eurorégiós hírportál fejlécén. A magyar–román–szerb regionális együttműködés, a Duna-Körös-Maros-Tisza
Eurorégió internetes portálja a legszélesebb körű tájékoztatást igyekszik adni a régió határon átnyúló
együttműködéseiről, a térség európai integrációjáról és részvételéről a délkelet-európai stabilitási folyamatban. A TriplexRegioNet az Információs Társadalom multimédiás eszközeivel segíti azt, hogy a mintegy
hetvenezer négyzetkilométeres eurorégió közel 5,5 millió polgára eredményes szereplője lehessen ezeknek az európai folyamatoknak. Emellett fontos tájékozódási pontja a politikai döntéshozóknak, a gazdaság szereplőinek, a fejlesztési szakembereknek.
A portál úgynevezett dinamikus web-oldalain, az eurorégió nyelvein (magyar, román, szerb) folyamatosan frissülő híradást ad a térséget érintő európai és euroregionális témákról, írott és webrádiós műfajokban. A széles információs bázist ehhez a TriplexRegioNet saját hírügynöksége, EU-ban képzett nemzetközi újságíró-hálózata, régiós és EU-s szakmai partnerkapcsolati rendszere biztosítja. A TriplexRegioNet a
26
TÖBBNYELVŰ INTERNETES PORTÁL A DKMT EURORÉGIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
hír-szekciók mellett más, hasznos eurorégiós online-szolgáltatásokkal, keresőprogramokkal és folyamatosan bővülő adatbázissal is rendelkezik. A portál fejlesztés alatt álló angol nyelvű oldala által pedig az
eurorégión kívül is megismerhetik a térséget.
2004. március 1-én, Szegeden, a megyeházán indították hivatalosan is útjára a portált. Marosvári Attila,
a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, a DKMT eurorégiós együttműködés nemzeti koordinátora a bemutatón elmondta: kiváló pályázat és eredményes erőfeszítés vezetett ahhoz, hogy megszülessen ez a többnyelvű, internetes szolgáltatás. Az eseményen jelen volt Călin Fabian, Románia budapesti nagykövete is,
aki szintén üdvözölte az új portált. Miként fogalmazott: a regionális és multikulturális környezetben zajló
európai folyamatoknak legfontosabb eleme a párbeszéd, a kommunikáció. Ez az új portál több nyelven
biztosítja azt, hogy a helyi értékekre és érdekekre fokozott figyelem irányuljon. Ezáltal a DKMT Eurorégió
egyik legfontosabb kommunikációs eszközévé válhat, jelenleg havonta átlagosan 100.000-en látogatják.
A TriplexRegioNet kifejlesztője és működtetője a Regionális Média Alapítvány (RMA), internetes partnere az OnlineWeb. A portált – mint az Eurorégió virtuális információs központját – megalapító projektben
az RMA partnerei voltak: Csongrád Megye Önkormányzata és a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség.
Támogatást a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum célkitűzéseit segítő, „Esély a Stabilitásra Közalapítvány”
nyújtott. A TriplexRegioNet szellemiségét szlogenje tükrözi: „Mindarról, ami bennünket összeköt”...
27
AZ INTERNETES RÁDIÓZÁS PERSPEKTÍVÁI
KIMPIÁN Péter
médiaszakértő
Tartalomszogáltatók vagyunk
- érdekes: van egyesületünk és a tartalomszolgáltatásnak van kódexe is
I. Triplex-portál
- bemutatható a három internetes rádió típus – ezért érdekes
a. triplexrádiós rovat
- ez egy önálló menüpont
- egyes műsorrészek vannak „benne”
- az ideális hossz: 3–5 perc
- letölthető, meghallgatható bármikor
b. Európa hullámhosszán
- egy kötött időben elhangzott műsor elérhetővé tehető
- frissítve van, de lehet archívumból is
c. streaming audio
- rádióműsor egy az egyben, mely az interneten is elérhető /innen is, de pl. a szabadkai rádió
portáljáról is
- ez lehetővé teszi az egyidejű hallgatást
II. A magyarországi internetes rádióműsorok vázlatos története
• Az első magyar nyelvű rádióműsorok 1996. márciusában jelentek meg.
- „Modem Idők” c. műsor a Petőfi Rádióban, szerk. Szilágyi Árpád
(1996 áprilisában még csak 56 rádió volt a világon, mely interneten sugárzott)
• 1996 elején még egy adás volt magyarul elérhető – az Amerika Hangja.
(Ekkor ugyan még e-mail címük nem volt, de tömörített formában letölthető volt a reggeli magyar műsor.)
• Az első élő hazai rádióadás szintén a Petőfi Rádióé volt
(Az 1996. április 18.-i kísérleti Petőfi Délután közvetítése után másnap egész nap hallgatható volt a Petőfi
Rádió Real Audio-ban az egész Földön, már legalábbis ott, ahol tudták a címet és letöltötték a Real
Audio lejátszóprogramot.)
• A Magyar Rádió ezek után folyamatosan bővítette élő műsorainak kínálatát, szerverei viszont gyakran nagyon túlterheltek voltak. Jó döntés volt, hogy a Kossuth URH és a középhullámú adását külön
streamben is adták.
• 1996 szeptemberében szólalt meg az interneten az első vidéki kereskedelmi rádió: Rádió Eger.
28
• Sorra a többiek: Bridge, Rádió 88, Star Rádió, 1998. januárjában állandósult a Danubius Rádió
Real Audio adás is.
• A rádió tulajdonosai a kezdetektől fogva fontosnak tartották az internetes jelenlétet hangban is –
1998. február 16-án indul az éterben a Sláger Rádió és már az első sajtótájékoztatójukon kifejezték
honlapalapítási szándékukat – májusban már volt e-mail címük, de honlap még mindig nem.
- Ma már külön szervert tartanak fenn New Yorkban (Euroweb) az amerikai magyarokhoz
történő közvetítésre
- 1998 áprilisától a Hungary Online az Amerikában élő magyaroknak saját vonalon, előfizetéses alapon – 10 dollár – juttatja el a Kossuth, a Petőfi és az országos TV-k műsorát
- A szolgáltatást New Yorkban külön szerveren osztották szét
• A vidéki internetes rádiózás további stációi:
- 1998. május 31-én indult a szentesi Régió Rádió kísérleti élő adása
- 1998. februárban, hosszas próbálkozás után a Fiksz/Civil rádiók közös adása
- 1999. májusában az akkor már 3 éve interneten is sugárzó Juventus Rádió beszüntette az
internetes közvetítést – mert az Artisjus jogdíjat kezdett szedni a már egyszer az éterbe sugárzott zenékért. 2000-ben áprilisában indult újra az élő internetes sugárzásuk.
• A használt audioprogramok:
- A magyarországi internetes piacon általánosan elterjedt a Real Networks Real Audio formátuma – a világ összes internetes rádiózása közül kb. 55%-os részesedésű, nálunk 90%-os.
- A másik két fomátum: a Windows media – 1999 végén tört előre, valamint az mp3 formátum – mely úgyszólván forradalmasította az élő továbbítás lehetőségét.
• Az internetes rádiózás egyik újdonsága: az on demand – szabad lekérési lehetősége bármely
adásnak (a csak-netes rádiók ezt ki is használják)
• Az internetes rádiózás lehetőségei:
- minden közösség készíthet műsort magának,
- a hangdokumentumok közzétehetők a hálózaton,
a lényeg: a tartalom– a tartalomszolgáltató működjön az internet adta technikai lehetőségek között
- az Interneten nincsenek határok – mégis csak helyi közösségeket vonzanak.
Példák:
• www.radio.hu
• http://radio.t-online.hu
• www.radio.croatica.hu
• www.mediaromana.hu
Konklúziók:
• közsolgálati és eurorégiós szemlélet
• új szemléletű műsorok
• szerkesztőség/ek/ kell ahhoz, hogy ez az eurorégiós szemléletű internet alap rádiózás is fejlődjön
29
Mert:
„A rádió az elképzelhető legnagyszerűbb tömegkommunikációs eszközzé, egy óriási csatornarendszerré válhatna, ha képes lenne arra, hogy ne csak sugározzon, hanem vevő is legyen: tehát a közönséget ne csak hallgatóvá, hanem beszélővé is tegye, hogy ne elszigetelje, hanem kapcsolatba is lépjen vele” – írta Bertolt Brecht 1932-ben.
És íme: néhány évtizeddel később, amikor a rádiózás az Interneten keresztül egyre több ember számára
hozzáférhető, amikor egy internetes rádiót létrehozni szinte gyerekjáték, egyre több hallgató tud beszélővé
is válni, az internet segítségével reagálni és kapcsolatba lépni a rádiót működtetőkkel.
30
TÖBBRÉTEGŰ STRUKTURÁLT ALKALMAZÁSOK JÖVŐJE
Drd. Darian ONCHIŞ
egyetemi tanársegéd
Kivonat
Az elkövetkező informatikai rendszerek elképzelése életbevágó, mert tájékozódási pontot adhat a szoftverfejlesztők között létező irányzatokban. E cikknek célja a többrétegű szerkezeti felépítést és az általa létrehozott módosításokat az osztott alkalmazásokban ismertetni.
Bevezető
A kliens/szerver kifejezést először a 80-as években használták, a személyi számítógépekkel és egy számítógép-hálózattal kapcsolatban. A jelenlegi mintát a 80-as évek vége felé kezdték elfogadni. A kliens
szolgáltatás igénylőként, a szerver szolgáltatóként van meghatározva. Egyetlen gép lehet úgy kliens, mint
szerver, a szoftver kialakításától függően.
A réteges alkalmazások kialakítása több okból hasznos. Egy több rétegből kialakított alkalmazásban
mindegyik réteg külön gépen futhat, hatékonyabb adatfeldolgozást eredményezve. A hatékony rétegezés
szerkesztheti az alkalmazást, elősegítheti a rendszer lépcsőzetesítését, és javítja a hosszú távú tarhatóságot.
Alkalmazások a jelenlegi és jövőbeli szükségletek számára
Az újabb és rugalmasabb N-réteges alkalmazások most nagyobb figyelmet vívnak ki, mivel ezek megszokott módon a legmegfelelőbbek a rugalmasságot legfontosabbnak tartó rendszerekben. Rohamosan
nő a kereslet az ilyen típusú architektúrákat szolgáló termékek iránt, mert így kiküszöbölhetővé válik a
kétrétegű architektúra összes hátránya.
Egy N-réteges architektúra kialakítása nem kevésbé összetett, mint a két rétegeseké, ennek ellenére az
N-réteges felépítések messzemenően rugalmasabb és ellenőrizhetőbb rendszert hoznak létre. Egy két rétegű felépítésben csak a kliens és a szerver réteg. Ebben a modellben az alkalmazási réteg és a prezentációs réteg is a kliens gépen kap helyet. Egy N-réteges architektúrában van egy prezentáció réteg és két, a
szervertől független réteg, az egyik az alkalmazás logikáját tartalmazza – ez az applikációs réteg, a másik
pedig az adatbázis réteg. A kliens átveszi a prezentációs réteg szerepét, a felhasználó felé. Az alkalmazási
réteg a másik két szint között működik, közvetíti a kliensnek az adatbázis rétegből a kért adatokat. A kliens felszabadul az alkalmazás nehézségei alól, ezen felül, az adatbázishoz való költséges csatlakozások a
középső réteg segítségével optimizálódnak. Ez a kritikus középső réteg osztható további partíciókba, hogy
a kért működési, ellenőrizhetőségi, biztonsági elvárásoknak megfeleljen.
Mindegyik platform prezentációs rétegen ugyanahhoz az alkalmazási réteghez kapcsolódhat és hozzáférhet a szolgáltatott adatokhoz, az adatbázishoz való kapcsolódáson keresztül. Ez a tény látványosan
csökkenti a kliens nagyságát és költségét, miközben növeli a kód újrahasználati képességét és maximumra hozza a létező forrásokat.
31
Mai három rétegű felépítések
A mai alkalmazások legszokványosabb három réteges architektúrájú szerkezete egy alkalmazás szervert
használ, mert ez az optimális megoldás a biztonságos és sokrétű Web alkalmazások megvalósítására és
fejlesztésére, melyeket az Interneten is forgalmaznak.
Ezt az architektúra típust a következő módon képzelhetjük el:
1st Tier
2nd Tier
3rd Tier
Data
Business
Logic
Presentation
Ebben a helyzetben, az első esetben az adatbázisréteg található. A második réteg az applikációs szerveré.
Ez tartalmazza a kódot és az adatbázis megközelíthetőségét meghatározó szabályokat. A harmadik réteg
az applikáció réteg, amely lehetővé teszi a felhasználónak, hogy láthassa az előző rétegek adatfeldolgozásának eredményeit. Ezek a felépítések elősegítik a szoftverfejlesztést és egy átlátszó szervezeti szerkezetet
biztosítanak az alkalmazásnak. Továbbá, ez a típusú architektúra lehetővé teszi a különböző rétegek külön gépeken való futtatását.
Összegzés
A kliens/szerver technológia három fő irányba halad, mindegyiket a bizonyos platformokon
fejlesztett alkalmazások kérelmeinek megfelelően használják:
1. A kisléptékű rendszereket továbbra is a klasszikus két réteges módszer alkalmazásával fogják
fejleszteni.
2. A földrajzi elosztású rendszerek az Internetre támaszkodó technológiák felhasználásával fognak
épülni
3. A nagyon összetett rendszerek építésében a három réteges felépítést, általánosabban, N-réteges
architektúrát fogják használni.
Az N-réteges modell lehetővé teszi az osztott közegben futó alkalmazás integrálását és védettségét.
Felhasznált irodalom:
- [Adler 1] – Adler, R. M. “Distributed Coordination Models for Client/Sever Computing.” Computer 28.
- [Dickman 2] – Dickman, A. “Two-Tier Versus Three-Tier Apps.” Informationweek 553.
- [Edelstein 3] – Edelstein, Herb. “Unraveling Client/Server Architecture.” DBMS 7
- [Gallaugher 4] – Gallaugher, J. & Ramanathan, S. “Choosing a Client/Server Architecture.
A Comparison of Two-Tier and Three-Tier Systems.” Information Systems Management Magazine
- [Louis 5] – Louis [online]. Available WWW <URL: http://www.softis.is/>.
32
- [Newell 6] – Newell, D.; Jones, O.; & Machura, M. “Interoperable Object Models for Large Scale
Distributed Systems,” 30–31. Proceedings. International Seminar on Client/Server Computing.
La Hulpe, Belgium, October 30–31, 1995. London, England: IEE, 1995.
- [OMG 7] – Object Management Group home page [online].
Available WWW <URL: http://www.omg.org/>
- [Schussel 8] – Schussel, George. Client/Server Past, Present, and Future [online].
Available WWW <URL: http://www.dciexpo.com/geos/>
- [Shelton 9] – Shelton, Robert E. “The Distributed Enterprise (Shared, Reusable Business Models the
Next Step in Distributed Object Computing).” Distributed Computing Monitor 8, 10 (October 1993): 1.
- [Kolawa 10] – Using Bug-Tracking Systems as Idea Repositories
33
A MEGHIBÁSODÁSI TOLERANCIA ALKALMAZÁSI MÓDSZEREI ELEKTRONIKAI FELSZERELÉSEKBEN
A MEGHIBÁSODÁSI TOLERANCIA ALKALMAZÁSI MÓDSZEREI
ELEKTRONIKAI FELSZERELÉSEKBEN
Prof. Dr. Ing. Horia CARSTEA
IEEE tag
Kivonat
1. Bevezető
A meghibásodásokra toleráns elektronikai felszerelések legsűrűbben használt meghatározása szerint,
az a rendszer, amely folytatja a bejövetel/transzfer/kimenetel feladatokat bizonyos mennyiségű, a működés során jelentkezhető hiba esetén, külső segítő beavatkozás nélkül. Ennek értelmében, a meghibásodásokra toleráns rendszerek arra a feltételezésre építenek, hogy a rendszer tervezési hibáit kiküszöbölték a
működtetés előtt.
A redundancia több olyan elem alkalmazását jelenti egy rendszerben, mint amennyi a működéshez feltétlenül szükséges, avval a céllal, hogy a működés helyes legyen hibák, zavarok esetén is. A kiegészítő elemek lehetnek áramkörök, ebben az esetben hardver típusú szerkezeti redundanciáról beszélünk, vagy
adalékos programok, amikor szoftver típusú szerkezeti redundanciáról beszélünk, vagy egy bővített operációs idő, amikor idő redundanciáról beszélünk.
2. Védő redundancia meghatározása
A redundancia egy kényelmes módja az elterjedt távközlési rendszerek gazdaságosságának növelésének, ha a rendszer összetevő elemeit érő hibák önálló jelenségek.
A szerkezeti redundancia megvalósítási módszerei a következők:
• Statikus redundancia (a hibák elrejtésének technikája) a redundáns kódokkal ellátott rendszerek
logikai funkciójának kódolását jelenti, valamint a hibák felismerését és a következmények azonnali
elrejtését a tartalék elemek automatikus beindításával. A tartalékok sokszorosítása a rendszer szerkezetén belül az összetevő elemek szintjétől az egész rendszer szintjéig valósulhat meg (egyéni
vagy globális szerkezetek)
A statikus redundancia alkalmazásának fő előnyei:
- a javító tevékenység azonnali
- nem szükséges a hiba előzetes beazonosítása
- a nem redundáns rendszerektől az azonos, de redundáns szerkezetű rendszerekre való átállás viszonylag egyszerű.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a digitális rendszerek esetében a statikus redundacia szerkezet szinkronizációs gondokat okoz a rendszer egységei között, valamint számos fan-in és fan-out korlátozást.
• Dinamikus redundancia (átkapcsolásos technika) olyan módszerekre vonatkozik, ahol több azonos funkciójú tartalék egység létezik, de csak egy részük működik állandóan, a többi csak készen34
léti állapotban van, és hibaészlelés esetén kapcsoltatnak be. Ezt a módszert az önjavító rendszereknél alkalmazzák a tartalékegységekre való önműködő átkapcsolással vagy az újrakonfigurálás esetében, amikor a rendszert az eredetitől különböző konfigurációba kell újraszervezni.
Dinamikus redundancia alkalmazásának fő előnyei:
- csak egy tartalékegység áram ellátása szükséges
- a kapcsoló, amely beindítja a tartalékokat, a hiba elszigetelését is biztosítja
- a rendszer tartalék felszereltsége az adott funkciótól függően változtatható, az alapszerkezet módosítása nélkül
- nem vezet be felépítési korlátokat, mint a statikus redundancia, a numerikus rendszerek vonatkozásában.
3. Hibatoleráns rendszerek teljesítményeinek összehasonlítási kritériumai
Bemutatjuk a szakirodalom legismertebb gazdaságossági mutató meghatározásait.
• gazdaságosságjavító mutató, az Il rendszerben, a jó működés valószínűségének viszonya a redundáns rendszer Rr és a nem redundáns rendszer Rn esetében:
⎧ R ⎫k
IR= ⎪ r ⎪
⎩ Rn ⎭
(1)
a k az alrendszerek, partíciók számát jelenti, melyet a védő redundancia érdekében hoztak létre.
• gazdaságosságjavító mutató, a jó működések átlag időtartalmát viszonyítja, a redundáns mR, és a
nem redundáns mN rendszer esetében:
Im=
mR
mN
(2)
az m a jó működések átlag időtartalmát jelzi.
Mivelhogy:
∞
∫
m= t
0
dR
dt
dt
(3)
az eredmény:
∞
∫
Im=
t
0
∞
∫
0
∞
dRR
dt
dt
dR
t N dt
dt
=
∫R
k-1
r
dRr
dt
dt
∞
k-1
N
dRN
dt
dt
0
∫R
0
(4)
35
• gazdaságosságjavító mutató, mely a hibásodási arányokat viszonyítja a redundáns zR, és nem
redundáns zN rendszerek esetében:
Iz=
zN(t)
zR(t)
(5)
Mivel:
z(t)= -
1 dR(t)
R(t) dt
(6)
a (5) függvény így változik:
dRN
dt
Iz=
dR
RN R
dt
RR
(7)
• logaritmus gazdaságosságjavító mutató a redundáns rendszer esetében a következő képlet szerint:
Ilog= α =
ln RN(t)
ln RR(t)
(8)
Ha az eredményezett logaritmust sorozatban továbbfejlesztjük:
α=
ln(1–Fn) Fn ⎧ Fn–Fr ⎫
⎪
= ⎪ 1+
2 ⎭
ln(1–Fr) Fr ⎩
(9)
• költségmutató:
redundáns rendszer költsége
IC= nem redundáns rendszer költsége
(10)
valamint a redundáns módszerek alkalmazásának hatékonysága:
E=
logaritmus gazdaságosságjavító mutató
költségmutató
(11)
A felsorolt mutatók gyakorlati érvényességét is vizsgálni kell, ha egy konkrét, összehasonlító elemzést
szeretnénk elvégezni a védő redundancia alkalmazási módszereivel kapcsolatban, annak érdekében, hogy
hibatoleráns önellenőrző szerkezeteket hozzunk létre.
Látható, hogy csak az α mutató független a rendszer összetettségétől, és a gazdaságosságjavító mutató
kis értékváltozásaira is érzékeny, ez teszi alkalmassá a redundáns védelemmel rendelkező elektronikai
rendszerek gazdaságosságának elemzésében.
36
3. Következtetések
A tanulmány meghatározta és körülírta az elektronikai felszerelésekre vonatkozó hibatolerancia fogalmát, párhuzamosan a jelen pillanatban hibák felismerésében, elszigetelésében vagy az újra konfigurálásban és hiba elrejtésben, digitális elektronikai rendszerekben alkalmazott algoritmusokat.
A védő redundáns szerkezetek elemzése statikus hibák toleranciájának megvalósításáért (erre több lehetőség van: multiplikációs, digitális eljárások, többségi vagy négyszeres logikával, a felismerő és hibakorrekciós dinamikus és hibrid kódok alkalmazása) azt bizonyítja, hogy a kódalapú és a dinamikus védő
redundáns szerkezetek érik el a legjobb eredményeket a hatékonyság/költség viszony szempontjából.
A redundáns szerkezetek optimális színtű megvalósítását a hibatoleráns elektronikai felszerelésekben
feltételezi a védő redundancia alkalmazási stratégiáinak az elemzését (az optimális partíció szintet egy
adott rendszerben, az alrendszerek szinkronizáció akadályait), valamint a hibatoleráns elektronikai felszerelések hatékonyságának elemzését (ez a legmegfelelőbb összehasonlítási módszerrel, mutatók kiszámításával történik, az eredményesség felmérésének érdekében). Bemutattuk a hard és soft eljárásokat, amelyekkel megvalósítható a hibatoleráns elektronikai felszerelések védő redundanciája; ezek nagy aktualitással rendelkeznek, jelenleg főként az űrkutatás terén használják.
Források:
Horia Carstea: ”Elektronikai Felszerelések Tesztelése”, 6–7. fejezet, Politehnica Kiadó, Temesvár, 2000
37
38
INFORMATICĂ – SOCIETATE INFORMAŢIONALĂ
CONFERINŢĂ DE SPECIALITATE
CUPRINS
Sprijinirea diversificării struczurii economice prin întărirea posibilităţilor informatice în
sectorul IMM (KLAZSIK György)...............................................................................................................................40
E-piaţa – Portalul Link to business (FEHÉR Éva)..................................................................................................44
Rolul comerţului electronic în strategia de afaceri, drum spre comerţul electronic
(VEDELEK Tamás) .....................................................................................................................................................46
Posibilităţile construirii modelelor de tranzacţii on-line – Apariţia pe piaţa consumatorilor
şi interantreprenorială (RÉVÉSZ Balázs) .................................................................................................................48
Aplicarea soluţiilor inovative în domeniul informaticii, programare, învăţământ informatic
(Dr. SCHRETTNER Lajos) ........................................................................................................................................ 51
Învăţământul informatic în sprijinul dezvoltării IMM-urilor (Dr. Ing. Antoanela NÁAJI) ............................54
Inovarea şi utilizările antreprenoriale ale tehnologiei în marketingul electronic (Ciprian MAN) .............58
Sisteme de e-administraţie şi rolul lor în viaţa întreprinderilor mici şi mijlocii (VEDELEK Tamás) .........60
Portal Internet în mai multe limbi despre colaborarea euroregională DCMT (LANG János) ....................62
Perspectivele radiodifuziunii pe Internet (KIMPIÁN Péter) ................................................................................64
Viitorul arhitecturilor multistrat (Drd. Darian ONCHIŞ) ....................................................................................67
Tehnici de implementare a toleranţei la defecţiuni în echipamente electronice
(Prof. Dr. Ing. Horia CARSTEA)...............................................................................................................................70
INFORMATICĂ – SOCIETATE INFORMAŢIONALĂ CONFERINŢĂ DE SPECIALITATE
39
SPRIJINIREA DIVERSIFICĂRII STRUCZURII ECONOMICE PRIN ÎNTĂRIREA POSIBILITĂŢILOR INFORMATICE ÎN SECTORUL IMM
SPRIJINIREA DIVERSIFICĂRII STRUCZURII ECONOMICE PRIN ÎNTĂRIREA
POSIBILITĂŢILOR INFORMATICE ÎN SECTORUL IMM
KLAZSIK György
director executiv
Nariz S.r.l.
Sectorul întreprinderilor mici şi mijlocii, şi mai ales microîntreprinderile nu realizează încă consistenţa
ajutorului oferit de informatică şi posibilităţile pe care le cuprinde. Faţă de nivelul de dezvoltare în statele
Europei Apusene, sectorul este foarte rămas în urmă, şi nu din cauza absenţei cunoştinţelor profesionale
sau ale sârguinţei. Firmele aflate mai la vest de noi sunt capabile să lucreze mai eficient, un angajat putând
„produce” multiplul profitului celor din întreprinderile autohtone. Pentru a ne păstra competitivitatea,
eventual pentru a o şi creşte, trebuie oricum să muncim mai eficace, deoarece avantajul nostru reprezentat de nivelul retribuţiilor va scădea permanent. În viitor, acelaşi produs sau serviciu va trebui obţinut mai
simplu, în timp mai scurt. Pe lângă aceasta este necesară şi creşterea numărului de clienţi, şi implicit, a profiturilor. Sectorul informatic, cu instrumentele sale deja accesibile ne poate ajuta în mare măsură la dezvoltarea competitivităţii.
Paleta largă a soluţiilor informatice poate să îi sprijine pe întreprinzători în realizarea obiectivelor propuse. Prin introducerea sistemelor integrate pot fi uniformizate sistemele de conducere ale întreprinderilor, pot fi accesate date din bazele de date comune, date referitoare la facturare, pregătirea comenzilor, sau
sarcini de organizare. Diferitele sisteme comunică între ele şi sunt compatibile, se pot afla în timp util
amănunte referitoare la situaţia actuală a unui angajat aflat în delegaţie pe teren sau la stocul de materiale
din depozit. Utilizarea comerţului electronic generează noi relaţii pe piaţă, creşterea profitului, reducerea
preţurilor de achiziţie, etc. Prin administrarea electronică se fi accelerează procesul rezolvării problemelor
administrative, nu se stă la coadă, deci se economiseşte timp.
După întrebarea „ce să facem?” să analizăm şi întrebarea „cum să facem?”. În calitate de membră a Uniunii, Ungaria este îndreptăţită să folosească finanţările pentru dezvoltare cuprinse în Fondul Structural şi
de Coeziune. Principalele obiective de finanţare sunt formulate de către Planul Naţional de Dezvoltare în
cinci programe operative, unul dintre acestea este Programul Operativ pentru Competitivitate Economică
POCE.
Obiectivul primar al POCE este creşterea competitivităţii economice. Una din condiţiile de bază pentru
aceasta este rata ridicată pe termen îndelungat a creşterii economice, ceea ce presupune o economie competitivă. POCE sprijină creşterea competitivităţii economiei în patru domenii, unul dintre acestea fiind
dezvoltarea societăţii şi economiei informaţionale. Finanţările POCE se adresează economiei informatice,
industriei conţinuturilor IT, administraţiei electronice, precum şi teritoriilor lărgirii infrastructurii de telecomunicaţii pe bandă largă.
Folosirea sistemelor de conducere ale întreprinderilor
Dintr-o cercetare recentă a Institutului de Cercetare a Economiei reiese că la firmele ce folosesc calculatorul şi au cel puţin 5 angajaţi, în procent de 56% facturarea şi plăţile, la o treime comenzile şi achiziţiile
sunt procesate prin sistem informatic. Reînnoirea electronică a comenzilor se face doar în 22% din firme,
sarcinile de dirijare a producţiei sau servicii-manipulare sunt informatizate doar la o cincime din firme, în
timp ce logistica şi marketingul sunt informatizate în procent şi mai mic (17% respectiv 14%).
40
De sistem integrat de conducere şi funcţionare dispun doar 6% din la firmele ce folosesc calculatorul şi
au cel puţin 5 angajaţi. Din punctul de vedere al utilizării sistemelor integrate de conducere a întreprinderilor există diferenţe semnificative în funcţie de mărimea firmelor.
– Doar 3% din firmele cu 5–19 angajaţi utilizează asemenea sisteme
– în cazul firmelor cu 20–49 de angajaţi, procentul este de 7%.
Linia de demarcaţie este reprezentată de numărul de 50 de angajaţi, deoarece
– din firmele cu 50–549 angajaţi, fiecare a cincia,
– din firmele cu peste 250 de angajaţi, fiecare a doua foloseşte dispune integrat de conducere.
Sisteme electronice de afaceri în cadrul întreprinderilor (POCE-4.1.1.)
– Introducerea Sistemelor Integrate de Conducere a întreprinderilor.
– Introducerea sistemelor de susţinere a deciziilor de conducere, respectiv a sistemelor de afaceri.
– Introducerea sistemelor de dirijare a procesului de producţie, de procesare electronică a documentaţiei.
– Valoarea finanţării 50%
– Suma minimă a finanţării 8 milioane Forinţi.
– Suma maximă a finanţării 50, 20, 20 milioane de Forinţi.
Piaţa electronică–market
În numărul din 8 decembrie al reviste economice Vilaggazdasag poate fi citit un articol despre extinderea cumpărăturilor prin internet. Potrivit datelor, piaţa on-line se va extinde în acest an cu 50%, iar cifre
de afaceri a webshopurilor va înregistra încă ani de zile creşteri de două cifre. Pe lângă aceasta, tot mai multe firme îşi administrează investiţiile pe cale electronică, iar achiziţiile „aucţiunile”, licitaţiile on-line sunt tot
mai frecvente. Aceste modalităţi garantează flexibilitate şi obţinerea celui mai mic preţ posibil de achiziţie.
Dezvoltarea e-relaţiei dintre partenerii de afaceri (POCE-4.1.2.)
–
–
–
–
Dezvoltarea marketului electronic.
Realizarea în întreprindere a sistemului electronic de valorificare şi servicii adresate clienţilor.
Realizarea sistemului electronic de procesare al afacerilor între mai multe firme.
Racordarea la marketurile electronice.
– Suma minimă a finanţării 8, 4, 4, 2 milioane Forinţi.
– Suma maximă a finanţării 50, 40, 50, 5 milioane de Forinţi.
Pagini web de nivel ridicat
Astăzi o pagină web înseamnă deja mai mult, decât comunicare de simple date statice, devine tot mai
mult parte a marketingului şi a procesului afacerii. Prima impresie asupra unei firme poate fi obţinută prin
intermediul paginii web, şi prima impresie este foarte importantă în fiecare relaţie.
41
Dezvoltarea conţinutului de afaceri pentru întreprinderi mici şi mijlocii (POCE-4.2.1.)
Se poate aplica pentru:
– Realizarea de conţinuturi on-line noi şi furnizări.
– Accesibilizarea on-line a conţinuturilor deja existente, furnizarea lor, îmbunătăţirea accesibilităţii.
– Suma maximă a finanţării 100 milioane de Forinţi.
Dezvoltarea furnizării de conţinut în industria conţinuturilor şi în scopuri publice
(POCE-4.2.2.)
Realizarea infrastructurii pentru crearea, furnizarea şi valorificarea conţinuturilor; crearea de conţinuturi şi servicii noi, care cresc masiv interesul pentru utilizarea Internetului, prin aceasta înviorează piaţa
conţinutului digital şi întăresc IMM-urile; realizarea de furnizări de conţinut de utilitate publică sau interes public bazat pe mijloace mobile.
Realizarea infrastructurii pentru internet pe bandă largă şi demararea furnizării serviciului în localităţile mai puţin atractive din puntul de vedere al afacerilor din Ungaria
(POCE-4.4.1.)
Scopul finanţării este creşterea acoperirii cu internet pe bandă largă în acele localităţi mai puţin acoperite, unde infrastructura serviciilor pe bandă largă s-ar realiza doar cu întârziere sau de loc în absenţă finanţării de stat.
Alte finanţări pentru administraţii
– Finanţarea realizării de către administraţie a reţelelor cu bandă largă în localităţile mai puţin atractive din punctul de vedere al afacerilor din Ungaria (POCE-4.4.2.).
– Administraţie furnizoare, dezvoltarea activităţilor de furnizare de informaţii a administraţiilor locale (POCE- 4.3.1).
– Valorificarea secundară a patrimoniului de date al administraţiei locale (POCE-4.3.2.).
42
Concluzie
– Dispunem de soluţiile tehnice.
– Dispunem de posibilităţi de finanţare.
– E necesară decizia conducerii.
Este o concepţie greşită, dar răspândită: să aplicăm pentru ceea ce se finanţează. Prin această politică de
dezvoltare a afacerii scade necesitatea intrinsecă a elaborării unei strategii proprii de dezvoltare a societăţilor comerciale, deoarece ele vor dezvolta doar domeniile finanţate şi nu ceea ce este în mod real necesar
pentru afacere. O investiţie de dezvoltare prost pregătită poate opri pentru ani de zile evoluţia afacerii, în
vreme ce un sistem utilizabil poate să genereze creşterea eficienţei, lărgirea activităţii de marketing, mărirea cifrei clienţilor şi a profitului.
43
E-PIAŢA – PORTALUL LINK TO BUSINESS
FEHÉR Éva
vicepreşedinte servicii
Camera de Comerţ şi Industrie a Judeţului Csongrád
Programul e-piaţa s-a realizat graţie unui proiect câştigat la Fondul pentru Proiecte Mici Maghiaro Române al programului PHARE CBC 2001–2002.
Denumirea completă a proiectului a fost: „Dezvoltarea legăturilor transfrontaliere de afaceri cu suport
electronic”. Partener de proiect şi de implementare a fost Camera de Comerţ, Industrie şi Agricultură a
Judeţului Timiş, România. Acest document a fost elaborat cu sprijinul financiar al Uniunii Europene. Poziţiile reflectate conţinute sunt părerile Camerei de Comerţ şi Industrie a Judeţului Csongrad, neputând fi
considerate nicidecum luarea de poziţie oficială a Uniunii Europene. Partener informatic în realizarea proiectului a fost S.C. IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs s.r.l. IR s.r.l a luat parte la proiectarea, realizarea şi încărcarea cu conţinutul iniţial a portalului, precum şi la crearea materialelor promoţionale pentru portal.
1. Adresa portalului Link to business: www.linktobusiness.csmkik.hu
44
2. Elementele portalului Link to business:
• Selecţii din lista firmelor
• Project Shop
• VISZR
• Ştiri
• Forum
• Newsletter
• Bază de date Export-Import
• Bază de date furnizori
• Bază de date furnizori din turism
• Sistemul de facilităţi al Camerelor
• Bază de date Internet a firmelor membre în Cameră
3. Perspectivele dezvoltării
Spaţiul e-piaţă realizat prin investiţia noastră este construit împreună cu sistemele deja existente cărora
li s-au adăugat elemente noi, toate putând fi accesate de pe o singură pagină web www.csmkik.hu.
Sistemul doreşte să se dezvolte în viitor, corespunzător provocărilor perioadei. În primul rând, îşi propune preluarea funcţiilor comodităţii complete ale e-business-ului, pentru a deveni locaţia intermedierii
satisfăcătoare din toate punctele de vedere a afacerilor din zonă şi din regiunile frontaliere.
4. Implementator: IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft.
Acest s.r.l. IR Regiune Inteligentă® Afaceri şi Comunicare a luat naştere în 2000. Am început printre primii proiectarea şi întreţinerea portalurilor regionale şi naţionale, a paginilor şi sistemelor web dinamice.
Am jucat un rol de spărgător de gheaţă în realizarea sistemelor informatice spaţiale ale administraţiilor
locale, bazate pe tehnologia Internetului. Am câştigat o experienţă considerabilă în întocmirea şi consilierea proiectelor de informatică. Sistemele de server ale firmei noastre asigură servicii de nivel înalt, există
un număr mare de pagini web şi portaluri create, găzduite şi administrate de noi.
Şi activitatea noastră actuală este determinată de aceste domenii de specialitate. Anul 2005 va fi caracterizat de dezvoltarea şi administrarea e-pieţelor, precum şi de realizarea portalurilor e-administraţie, motiv pentru care, bazându-ne pe experienţa şi referinţele acumulate, contăm pe noi succese.
6725 Szeged, Kálvária sgt. 88–90.
45
ROLUL COMERŢULUI ELECTRONIC ÎN STRATEGIA DE AFACERI, DRUM SPRE COMERŢUL ELECTRONIC
ROLUL COMERŢULUI ELECTRONIC ÎN STRATEGIA DE AFACERI,
DRUM SPRE COMERŢUL ELECTRONIC
VEDELEK Tamás
administrator
OnlineWeb S.r.l.
O caracteristică a întreprinderilor mici şi mijlocii este că ele sunt cele mai sensibile la variaţiile financiare din sfera economică. Capitalul şi resursele lor umane sunt lacunare. Mulţumită dimensiunii lor, validarea drepturilor lor se loveşte de multe ori de obstacole, chiar nu şi le pot pune în practică. În mod individual nu pot ţinti decât segmente înguste de piaţă. Pe lângă dezavantaje au însă şi multe avantaje. Dintre
acestea, importantă este flexibilitatea, fiind capabili să se adapteze rapid la cererile pieţei locale, în contrast cu marile companii multinaţionale, mult mai greoaie. Timpul de reacţie la schimbările din economie
este redus. Pot utiliza în mod eficient creativitatea umană. Sunt mult mai centrate pe om, decât multinaţionalii. În numeroase domenii ale pieţei sunt mai viabile decât concurenţii.
Un factor tot mai determinant al zilelor noastre este infocomunicarea. Tot mai mulţi folosesc zilnic Internetul, devenit aproape indispensabil în lumea afacerilor. Pe site-uri întreprinderile îşi pot prezenta cele
mai importante coordonate şi informaţii. E-mailul a scurtat semnificativ procesul corespondenţei, iar Poşta trece tot mai mult pe plan secundar. Cu ajutorul programelor de căutare ne putem informa în temele
ce ne interesează. Indicând cuvinte cheie putem găsi paginile legate de tema respectivă. Prin intermediul
Internetului s-a acumulat o bază de cunoştinţe imensă într-un spaţiu accesibil orişicui în scopul muncii
sau studiilor sale. Este tot mai caracteristică răspândirea magazinelor on-line, astăzi putem cumpăra aproape orice pe Internet, fără a ne mişca de la PC. Şi OnlineWeb S.r.l. a creat un asemenea sistem, numit PrăvăliaOline. În ultimii ani, comerţul on-line a înregistrat o evoluţie dinamică. Faţă de 2001, în 2004 dimensiunea comerţului on-line a crescut de patru ori. Acest fapt a fost favorizat de accesul tot mai multor
persoane la Internet. Realizăm un volum de tranzacţii tot mai mare pe internet, dar acesta este încă doar
o fracţiune a comerţului cu amănuntul. Avem însă un decalaj de mai mulţi ani faţă de statele occidentale.
Avantajele PrăvălieiOnline:
• Cheltuielile de valorificare pot fi reduse la capitolele distribuţie, comunicare, promovare şi de funcţionare a sectorului de vânzări.
• Pot fi accesate pieţe geografic îndepărtate şi nişe de piaţă.
• Ajută identificarea noilor clienţi.
• Face posibilă abordarea într-o modalitate alternativă a vechilor clienţi.
• Asigură un spaţiu excepţional de testare a produselor înaintea lansării pe piaţă.
• Este deschis non-stop.
• Nu este altceva, decât o nouă cale/canal de valorificare.
Realizarea PrăvălieiOnline:
Un magazin pe internet este un sistem cu ajutorul căruia putem comanda produse sau servicii prin intermediul internetului. Produsul comandat ajunge la consumator pe cale poştală sau prin curier.
În cazul unui magazin online, ne întâlnim întâi cu produsele ce pot fi comandate, putem vedea descrierea lor amănunţită. Dacă produsul ne place, cu un clic îl putem pune în coşul de cumpărături. Toate acestea sunt posibile, dacă suntem compărători înregistraţi. Pentru înregistrare este nevoie de obicei, de numele şi adresa completă, poştală şi de e-mail. Putem alege modalitatea de plată, poate fi ramburs poştal, plată
la curier, ordin de plată sau cu card bancar, concomitent cu efectuarea comenzii (aceasta doar când avem
card 3D). Unele magazine on-line fac posibilă şi urmărirea traseului comenzii.
46
ROLUL COMERŢULUI ELECTRONIC ÎN STRATEGIA DE AFACERI, DRUM SPRE COMERŢUL ELECTRONIC
Înfiinţarea unui magazin online este profitabilă pentru o întreprindere în cazul în care ea a ajuns deja la
gradul corespunzător de maturitate şi are un background sigur. Un aspect important este şi tipul paginii
web pe care o are, deoarece o pagină rar actualizată, folosind o tehnologie depăşită nu va câştiga încrederea consumatorilor pentru cumpărături online. Este important de cântărit, de la ce dimensiune şi cifră de
afaceri a firmei merită să administreze şi un magazin online. De asemenea, trebuie cântărit, ce fel de produse se pot comercializa profitabil în acest fel.
Paşii constituirii PrăvălieiOnline:
• hotărâre (Este matură firma? Pot să administrez? Ştiu ce vreau ?)
• decizie
• planificare
• executare
• promovare
• management
• susţinere
Realizarea paginii trebuie încredinţată unei firme, în care avem încredere sub aspectul calităţii şi profesionalismului prestaţiei. Să fim atenţi la simplitatea manipulării paginii. Dacă valorificăm produse ce participă în comerţul internaţional, trebuie asigurată traducerea în mai multe limbi şi realizate relaţii comerciale transfrontaliere. Dacă magazinul online este conectat la alte evidenţe interne ale întreprinderii, activitatea de ţinere a evidenţelor şi de administrare este mult uşurată.
Comunicarea necesită o mare atenţie. Încrederea este elementul de bază în această ramură comercială,
deoarece oamenii preferă să se convingă cu proprii ochi despre proprietăţile fizice ale unui produs. De
aceea sunt necesare descrieri amănunţite ale produselor. Trebuie asigurată cumpărătorilor posibilitatea de
a-şi exprima părerea despre produs, influenţând astfel decizia altora. Bineînţeles, acest lucru este avantajos pentru noi doar în cazul experienţelor pozitive ale consumatorilor, legate de produsele noastre. Să
asigurăm garanţie sau posibilitatea returnării produsului, în scopul întăririi încrederii. Să nu simtă clientul
că nu ştie ce achiziţionează. Şi organizarea unor procese de muncă este importantă. Magazinele online nu
mai sunt centrate pe clienţi, dar PrăvăliaOnline a elaborat un sistem, prin care încearcă să rămână aproape
de cumpărător.
În concluzie, este foarte important, ca în spatele magazinului online să se afle o firmă puternică, stabilă.
Să avem o viziune concretă, piaţă ţintă şi modalitate de valorificare amănunţit elaborată. Necesită o cultură informatică dezvoltată. Asigură oportunităţi, este o bună alternativă pentru valorificare.
47
POSIBILITĂŢILE CONSTRUIRII MODELELOR DE TRANZACŢII ON-LINE – APARIŢIA PE PIAŢA CONSUMATORILOR ŞI...
POSIBILITĂŢILE CONSTRUIRII MODELELOR DE TRANZACŢII ON-LINE
– APARIŢIA PE PIAŢA CONSUMATORILOR ȘI INTERANTREPRENORIALĂ
RÉVÉSZ Balázs
adjunct universitar
Institutul de Ştiinţe ale Afacerilor, Facultatea de Ştiinţe Economice,
Universitatea de Ştiinţă Szeged
Extinderea continuă a folosirii Internetului este caracteristică în zilele noastre. Atât pe piaţa organizaţională şi antreprenorială, cât şi pe piaţa consumatorilor individuali, se constată o creşterea continuă a procentului utilizatorilor de internet şi o lărgire a domeniilor de aplicaţie, atât în ţară, cât şi în întreaga lume.
Aceasta oferă noi posibilităţi de succes în afaceri întreprinderilor interesate. Tranzacţiile on-line, datorită
restricţiilor de intrare mai blânde, a necesarului de cheltuieli mai redus, şi a posibilităţii abordării unor
anumite segmente, nişe de piaţă pot asigura condiţii prielnice şi pentru IMM-uri.
O dată cu răspândirea Internetului şi creşterea numărului utilizatorilor se poate observa diversificarea
relaţiilor ce se stabilesc între actorii sferei on-line – sectorul afacerilor, indivizi, administraţie –, fapt reflectat şi de modelul economic al Societăţii Informaţionale, care reprezintă grafic sistemul relaţiilor dintre
cele trei categorii de participanţi (figura 1).
B2A
Administraţie
publică nouă
Economie
nouă
Administraţie publică
online
(Achiziţii publice)
(nouă sferă publică?)
A2A
Guvernare
electronică,
Semnătură
electronică
B2B
Noi pieţe,
E-business,
E-service
B2C
E-comerţ,
E-banking,
E-recruitment
C2A
Administraţie publică
online
(E-client)
C2C
Om,
Hardware,
Software,
Conţinut
Portal?
? Biospaţiu digital
E-cetăţeanul
Figura 1: Modelul economic al Societăţii Informaţionale,
Sursă: Majó Zoltán (2002)
48
Modele de tranzacţie Business to Business (B2B)
În funcţie de particularităţile diferitelor sectoare de piaţă, s-au dezvoltat diferite modele de tranzacţie. Pe
piaţa organizaţională cea mai răspândită soluţie care ajută cooperarea întreprinderilor este considerată piaţa electronică. Piaţa electronică este o modalitate pentru tranzacţiile on-line care are îşi propune să asigure intrarea în contact direct a potenţialilor parteneri (vânzători şi cumpărători), prin asigurarea unui spaţiu corespunzător, dependent de logare, pentru vizualizarea cererii şi ofertei, precum şi asigurarea stabilirii contactelor.
În prezent, pot fi definite două mari tipuri de piaţă electronică. Piaţa electronică verticală este o soluţie
on-line care face posibilă cooperarea între actorii unui sector economic dat (ex.: o piaţă a industriei tipografice, www.printprofit.hu). Spre deosebire de acest tip, piaţa electronică orizontală este o soluţie care asigură
posibilitate de prezentare şi de stabilire de contacte pentru întreprinderi din oricare ramură economică
(ex.: www.marketline.hu).
Modele de tranzacţie Business to Customer (B2C)
În domeniul comerţului electronic cu amănuntul se impun paralel numeroase şi diferite modele de tranzacţie. Pentru început, este bine să se separe valorificarea directă şi cea indirectă. Valorificarea directă în
sfera on-line se întâlneşte atunci, când în procesul de vânzare-cumpărare şi pentru livrarea produsului, în
nici o fază nu este necesară folosirea unui furnizor de servicii extern, din afara Internetului (ex.: contra cost,
putem descărca nemijlocit muzica preferată de pe Internet, de pe pagina www.zenearuhaz.t-online.hu, dar
tot aici se încadrează posibilitatea descărcării softurilor sau studiilor legate de produsul nostru).
Un alt model de tranzacţie este oferit de posibilitatea furnizării de conţinut pe bază de abonament, soluţie potrivită în primul rând pentru portaluri de informaţii, ziare (ex.: www.portfolio.hu).
Pentru cele mai multe portaluri mari de informaţii, modelul de bază este construire de comunitate – organizare de publicitate. Idea de bază a modelului este următoarea: dacă reuşim să atragem un număr mare
de vizitatori, care revin pe pagina noastră, cunoscându-le anumite caracteristici (ex:. sferă de interes, venit,
studii) putem invita pe pagină advertiseri ce consideră drept grup ţintă cercul nostru de vizitatori (ex:.
www.index.hu).
În domeniul publicităţii şi informării on-line s-a extins semnificativ aplicarea programului Partner program – Affiliate program. În aceste cazuri, iniţiatorul programului, pentru a-şi promova şi valorifica produsul, caută parteneri, pe ai căror pagini de internet, foarte frecventate, să îşi plaseze reclama sau posibilitatea de achiziţie directă (ex:. www.libri.hu).
Realizarea valorificării indirecte, intermediate este posibilă în mediul on-line pe deferite nivele. Este posibil şi transferul electronic de documente, broşuri, încheiere de contract on-line. Cea mai simplă soluţie
este să tratăm pagina noastră de internet doar ca o broşură electronică. Astfel, putem comunica informaţii
despre produse către potenţialii cumpărători, care, dacă oferta le-a trezit interesul, pot să ne achiziţioneze
produsele din magazinul nostru real. O soluţie puţin mai complicată, mai evoluată din punctul de vedere
al exploatării posibilităţilor Internetului este situaţia în care anumite documente, acte necesare achiziţionării sunt completabile pe Net, însă şi în acest caz, pentru certificarea identităţii cumpărătorului sau pentru preluarea produsului, trebuie să ne deplasăm personal la magazin.
Astăzi şi în Ungaria a devenit posibilă contractarea unui serviciu direct de la furnizor, cu ajutorul Internetului, dar semnătura electronică nefiind încă legalizată, certificarea semnării contractului este obligatorie şi prin fax sau scrisoare (ex.: aici există posibilităţi pentru agenţiile de brokeri de asigurări on-line,
www.netrisk.hu).
49
Posibilităţi de tranzacţie Customer to Business (C2B)
Internetul oferă şi posibilitatea comparării de către cumpărător a ofertelor disponibile şi a alegerii soluţiei considerate optime din posibilităţile date. Mai mult, prin modelul de tranzacţie „Name your price!”
clientul este cel care comunică anticipat suma pe care este dispus să o aloce pentru un anume produs, iar
administratorul sistemului caută în cercul partenerilor care furnizor acceptă prestarea numită, la preţul
cel mai apropiat de cel formulat (ex.: www.priceline.com). După acelaşi principiu funcţionează şi licitaţia
inversă, unde clientul spune, ce doreşte, şi va câştiga ofertantul cu preţul cel mai scăzut pentru serviciul
corespunzător.
Modele de tranzacţie Customer to Customer (C2C)
Deşi este un model de tranzacţie care înseamnă comerţ între indivizi, totuşi merită să fie discutat în câteva cuvinte. Administratorii paginilor de licitaţii on-line doresc să ofere oportunităţi pe piaţa virtuală şi
persoanelor particulare, încasând comision din valorificări şi/sau oferind suprafaţă de publicitate contra
cost (ex:. www.vatera.hu).
Concluzii
Posibilitatea activităţilor de tranzacţie on-line este deschisă tuturor. Un magazin on-line poate fi doar un
magazin autonom virtual sau poate fi o formă de distribuţie nouă pentru un magazin tradiţional. Indiferent de faptul că dorim să activăm pe piaţa interantreprenorială sau pe cea a consumatorilor, înainte de a
demara o activitate de tranzacţii on-line este bine să ne hotărâm, ce obiectiv strategic ne propunem să realizăm în lumea virtuală şi să selectăm modelul de tranzacţie corespunzător. Internetul ne asigură posibilităţi unice chiar în mai multe domenii. Să exploatăm Internetul ca şi un instrument de marketing (colectare de informaţii, comunicare, valorificare). Să profităm de posibilităţile oferite de informatică, să investim
în crearea patrimoniului de date al întreprinderii (analiza vizitelor, cuantificarea eficienţei, colectare de
informaţii, comunicare respectiv valorificare bazată pe acestea). De la abordarea tranzacţionistă să ne întoarcem spre marketingul relaţional, profitând de avantajele managementului on-line al relaţiilor cu clienţii.
Să nu uităm, modele de tranzacţie on-line servesc realizarea obiectivelor strategice şi nu doar investiţii
de dezvoltare informatică în sine.
50
APLICAREA SOLUŢIILOR INOVATIVE ÎN DOMENIUL INFORMATICII, PROGRAMARE, ÎNVĂŢĂMÂNT INFORMATIC
APLICAREA SOLUŢIILOR INOVATIVE ÎN DOMENIUL INFORMATICII,
PROGRAMARE, ÎNVĂŢĂMÂNT INFORMATIC
Dr. SCHRETTNER Lajos
adjunct universitar
UŞtSz, Grupul de Catedre de Informatică
Scurtă istorie a grupului de catedre
Învăţământul informatic a demarat în 1957 la universitatea din Szeged. Organizarea lui se leagă de numele recunoscut internaţional a profesorului Kalmar Laszlo, unul din deschizătorii de drumuri maghiari
în domeniul informaticii.
Primele atestate de pregătire informatică au fost eliberate studenţilor în 1964. Prin dezvoltarea învăţământului, din 1977 a fost introdusă formarea pe două nivele. În cadrul secţiei de 3 ani, studenţii puteau
obţine calificare de şcoală superioară, respectiv, urmând în continuare doi ani de studiu, calificare universitară. Acest sistem este în concordanţă cu cel introdus, în cadrul reformei învăţământului superior din
2005, în întreaga ţară.
Grupul de Catedre de Informatică a devenit unitate autonomă în cadrul Facultăţii de Ştiinţe ale Naturii
din 1990. Adaptându-se cerinţelor, din 1993 se organizează şi cursuri de doctorat (Ph.D).
Catedrele Grupului de Catedre de Informatică
Grupul de Catedre de Informatică este compus din cinci Catedre, pe lângă acestea, şi un grup
de cercetare este strâns legat de instituţie:
• Catedra de Informatică Aplicată (Şef de catedră: Dr. Imreh Balázs, docent universitar)
• Catedra de Fotoprocesare şi Grafică pe Calculator (Şef de catedră: Dr. Kuba Attila, profesor
universitare)
• Catedra de Bazele Ştiinţelor de Calcul (Şef de catedră: Dr. Ésik Zoltán, profesor universitar)
• Catedra de Algoritmuri şi Inteligenţă Artificială (Şef de catedră: Dr. Csirik János, profesor
universitar)
• Catedra de Dezvoltare Software (Şef de catedră: Dr. Gyimóthy Tibor, docent universitar)
• Grupul de Cercetare pentru Inteligenţă Artificiale (Conducător de grup: Dr. Csirik János,
profesor universitar)
În cadrul catedrelor şi grupului de cercetare lucrează aproape 60 de profesori/cercetători şi 15 persoane
auxiliare. Cercetările efectuate la catedre acoperă spectrul larg al informaticii, fiind asigurat un nivel înalt
al instruirii studenţilor în fiecare domeniu ştiinţific.
Specializările aflate în custodia Grupului de Catedre de Informatică
În prezent, sub semnul restructurării învăţământului superior, Grupul de Catedre de Informatică aplică
în întregime sistemul B.Sc/M.Sc. folosit în Europa. Corespunzător acestuia, la unele specializări nu se mai
fac înscrieri, acestea sunt cele care “ies” din sistem o dată cu absolvirea generaţiilor deja înscrise.
51
Asemenea secţii sunt:
• Matematician programator (specializare superioară)
• Matematician programator (specializare universitară)
• Matematician programator economist (specializare universitară)
• Inginerie informatică (specializare universitară şi superioară)
• Profesor de informatică (specializare universitară)
Specializările noi funcţionează din septembrie 2005. Conţinutul lor corespunde în mare măsură celor
anterioare, dar structura lor a fost adaptată în întregime noului sistem de aşteptări:
• Informatician economist (B.Sc.)
• Inginer informatician (B.Sc.)
• Informatician programator (B.Sc.).
La această specializare se poate opta pentru subspecializarea de profesor de informatică.
Ca şi în celelalte instituţii din ţară, şi în colaborare cu ele, se află în constituire specializările M.Sc., care
vor demara probabil în 2008, când vor absolvi primele generaţii de B.Sc.
Studenţi
Studenţii specializărilor enumerate au posibilitatea de a participa, pe lângă activitatea de studiu, şi în cea
de cercetare şi învăţământ a grupului de catedre. Rezultatul acestui fapt este participarea cu succes la diferite competiţii internaţionale de programare şi obţinerea de burse de studii internaţionale (TEMPUS,
ERASMUS, CEEPUS, SOCRATES). În anul de învăţământ 2005/2006 în instituţia noastră şi-au început
studiile 450 de studenţi. Numărul total de studenţi, în toţi anii de studiu şi toate specializările este de
aproximativ 1500. La sfârşitul anului de învăţământ în curs, vor primi diplome de absolvire în jur de 250
de studenţi ai anilor terminali.
Dotarea hardware/software
Dotarea hardware/software a grupului de catedre este bună, dispunem de opt cabinete moderne, bine
echipate de calculatoare, care pot fi folosite de profesori în procesul de predare şi de studenţi, pentru activitatea individuală. Universitatea are acces rapid şi pe bandă largă la Internet, accesibilitatea la bibliotecile
electronice uşurează mult activitatea ştiinţifică.
Educaţie
Prin educaţie este urmărită realizarea unui scop dublu. Pe de-o parte, trebuiesc prezentate studenţilor cele
mai noi tehnologii, pe de alta, prin predarea unor cunoştinţe generale vaste, ei trebuie să aibă capacitatea
de a se adapta în decursul carierei la cerinţele în schimbare. Pentru a atinge acest scop dublu, printre materiile predate, figurează cele de bază ale matematicii/ştiinţei de calcul şi prezentarea celor mai noi instrumente/sisteme de programare, dar şi materii de iniţiere în domenii ştiinţifice mai speciale (Java, C++), fără
a neglija alte teritorii importante, ca folosirea bazelor de date, programare web, precum şi programare
funcţională, logică şi paralelă.
52
Cercetare
Pe lângă educaţie, cercetarea ocupă un loc important în viaţa grupului de catedre. În instituţie lucrează
numeroşi cercetători care au rezultate internaţionale. Rezultatele cercetările efectuate împreună cu parteneri străini sunt publicate în reviste internaţionale. Prin grupul de catedre sunt organizate în mod regulat
numeroase conferinţe de specialitate.
Participarea în proiecte UE este semnificativă în primul rând în domeniul dezvoltării software, lucru valabil şi pentru parteneriatele de dezvoltare-cercetare autohtone sau cu companii multinaţionale.
Câteva teme de cercetare recente au fost: dezvoltarea instrumentelor lingvistice naturale, tehnologia vorbirii, prelucrarea imagisticii medicale, optimizare Linux pentru sisteme mobile, protejarea sistemelor mobile, monitorizare calitativă a software-ului OpenOffice, analizarea şi testarea sistemelor C++.
Coordonate
Informaţii detaliate şi prezentarea amănunţită a Grupului de Catedre de Informatică pot fi găsite de orice persoană interesată pe site-ul instituţiei, la adresa: www.inf.u-szeged.hu.
53
ÎNVĂŢĂMÂNTUL INFORMATIC ÎN SPRIJINUL DEZVOLTĂRII IMM-URILOR
lector universitar
Universitatea de Vest „Vasile Goldiş” Arad
I. Introducere
În prezent întreprinderile mici şi mijlocii (IMM) joacă un rol deosebit de important, susţinând toate activităţile economice şi sociale. Cerinţele de integrare şi interoperabilitate impuse de globalizare, ca şi dezvoltarea tehnologiilor informatice, conduc la necesitatea existenţei unui personal calificat care să cunoască
modul de utilizare al acestora, optimizând astfel întreaga activitate a instituţiei respective. În ultimii ani,
tehnologiile informatice şi de comunicare au schimbat modul de organizare al întregii lumi, cu implicaţii
profunde în economie. Tot mai multe companii au început să se bucure de avantajele pe care le oferă utilizarea serviciilor digitale şi să introducă sisteme informaţionale complexe, fiind totodată provocate la integrarea unor sisteme variate atât la nivel intern, cât şi cu partenerii de afaceri. Ţinând seamă de aceste
considerente, putem spune că economiile în curs de dezvoltare au o oportunitate unică, aceea de a se bucura de toate provocările şi beneficiile unor economii tinere, bazate pe antreprenoriat. În plus, infrastructura lor tehnologică le situează pe o poziţie avantajoasă pentru a face un salt înainte, nefiind constrânse
de moştenirea vechilor tehnologii IT.
Comunicaţiile reprezintă astfel un proces care afectează viaţa noastră de zi cu zi, cel mai important mijloc de comunicare fiind Internetul. Ceea ce iniţial era o facilitate oferită comunităţii academice şi de cercetare, a devenit tot mai mult un mijloc comercial. Utilizatorii comerciali generează deja un volum de trafic
mai mare decât cei academici sau non-comerciali. Pe măsură ce numărul utilizatorilor de Internet a crescut, companiile se luptă să obţină avantaje, comerţul electronic luând o tot mai mare amploare. În ceea ce
priveşte competenţa necesară pentru susţinerea şi dezvoltarea reţelelor pe care se bazează noua epocă a
comerţului electronic, cele mai multe ţări se confruntă cu o perspectivă în care lipsa de competenţă necesară ameninţă să devină acută, influenţând posibilităţile acestora de a deveni competitive la cel mai înalt
nivel al noii economii bazate pe Internet.
Managerii IMM-urilor din Europa sunt tot mai convinşi că tehnologiile moderne reprezintă elementul
cheie pentru optimizarea activităţilor comerciale şi soluţionare a problemelor concurenţiale. Având în vedere cele prezentate, apare necesitatea pregătirii universitare a unui număr tot mai mare de specialişti în
acest domeniul informatic şi de comunicaţii. Expertiza acestora este necesară atât în domeniul ştiinţelor
informatice ca: dezvoltare software pentru diferite domenii, administrare de reţele, securitate, inteligenţă
artificială, modelare, simulare, dar şi în domenii strict economice ca: administrarea afacerilor, management financiar, finaţe-contabilitate, micro şi macroeconomie, statistică economică, comerţ electronic ş.a.
II. Categorii de aplicaţii informatice utilizate de IMM-uri şi domeniile de competenţă
corespunzătoare
Multe întreprinderi mici şi mijlocii nu au capacitatea de a susţine suficiente activităţi de cercetare şi dezvoltare, de multe ori datorită faptului că angajaţii nu sunt suficient pregătiţi în domeniul IT, caz în care apelează la specialişti, dar care nu întotdeauna au competenţe în domeniul de activitate al IMM-lui respectiv.
Pentru a îmbunătăţi abilitatea acestora de a fi competitive pe piaţă este esenţială dezvoltarea serviciilor,
transmiterea şi culegerea de informaţii în timp real, schimbul şi transferul de cunoştinţe, productivitatea
crescută, timp redus de pătrundere pe piaţă, promovarea imaginii prin mijloace multimedia etc. Acestea nu
54
pot fi realizate în prezent fără a apela la tehnologiile informaţionale şi de comunicare cele mai avansate.
Ca urmare, în continuare se vor prezenta câteva domenii IT utilizate în cadrul IMM-urilor, desigur fără a
avea pretenţia de a acoperi întreaga plajă a acestora. În acelaşi timp se vor defini şi o parte din competenţele ce derivă din acestea.
1. Aplicaţiile legate de implementare, administrare şi securitatea reţelelor care necesită competenţe în: proiectarea şi implementarea reţelelor de calculatoare, protocoale pentru reţele (TCP/IP,
Ethernet), managementul reţelelor, controlul accesului la servicii de reţea, evaluarea performanţelor reţelelor, etc.;
2. Proiectarea sistemelor informaţionale care necesită competenţe în: orientarea metodologică
pentru realizarea de sisteme informatice, management şi dezvoltarea sistemelor software, dezvoltarea de instrumente pentru managementul calităţii, asistenţă şi consultanţă pentru elaborarea de
proiecte de informatizare, realizarea de software, etc.;
3. Comunicaţii, Internet, cu competenţe în: utilizarea serviciilor Internet, design Web, etc.;
4. Management şi gestiune a resurselor cu competenţe în: implementarea şi administrarea sistemelor de gestiune economico-financiară, managementul resurselor umane, sisteme de analiză-decizie, securizarea tranzacţiilor electronice, etc.;
5. Proiectare-dezvoltare, corespunzătoare domeniului de activitate, cu competenţe în: realizarea
unor instrumente avansate de modelare, proiectare, simulare şi testare ale sistemelor în timp real,
produse software bazate pe modele de conducere optimală a producţiei, etc.;
6. Aplicaţii specializate (domeniul medical, producţie, agricultură, mediu, transport, comerţ, arte, etc.), cu competenţe în: dezvoltarea de aplicaţii informatice, monitorizarea unor procese şi activităţi specifice domeniului, dezvoltarea sistemelor expert, etc;
7. Aplicaţii de tip office, cu competenţe în: utilizarea programelor de editare de texte, calcul tabelar,
realizare a prezentărilor, etc.;
8. Promovarea imaginii cu competenţe în: folosirea diferitelor medii de dezvoltare a aplicaţiilor multimedia, a diferitelor forme de reprezentare a informaţiei şi a elementelor de grafică, etc.;
9. Comerţ electronic, cu competenţe în: proiectarea şi dezvoltarea de sisteme de gestiune a bazelor
de date şi a interfeţelor pentru exploatarea bazelor de date relaţionale, gestiunea bazelor de date
orientate pe obiect, multimedia, realizarea de aplicaţii pe suportul unor SGBD-uri larg utilizate:
Oracle, My SQL.
Specializările IT sunt divizate în activităţi ce se derulează în diferite etape: planificare, implementare, întreţinere, administrare, instruire. În această lucrare ne vom referi în special la partea de instruire.
III. Programe de învăţământ informatic
De la început trebuie făcută distincţie între învăţământul informatic de bază, care, conform Procesului
de la Bologna se desfăşoară pe o perioadă de 3 ani, şi cel de specializare, care se desfăşoară pe o durată de
2 ani, în cadrul programelor masterale. De asemenea trebuie făcută distincţie între programele de la Facultatea de informatică şi cele din cadrul facultăţilor de profil diferit de cel informatic (Ştiinţe economice, Medicină, Drept, Farmacie, Inginerie etc.). În lucrare vor fi prezentate atât disciplinele cele mai importante
din curricula Facultăţii de informatică din cadrul Universităţii de Vest „Vasile Goldiş” din Arad, cât şi o parte din discipline informatice din curricula Facultăţii de Ştiinţe economice.
Referitor la curricula Facultăţii de Informatică, aceasta cuprinde discipline ca:
55
A. Din domeniul arhitecturii calculatoarelor şi reţelelor, securitate: Arhitectura sistemelor de calcul, Reţele de calculatoare, Sisteme de operare, Criptografie şi securitatea informaţiei.
B. Din domeniul programării: Programare C, Programare orientată pe obiecte (C++), Programare
Java, Tehnici avansate de programare, Medii vizuale de programare.
C. Din domeniul bazelor de date: Baze de date, Sisteme de gestiune a bazelor de date,
D. Din domeniul comunicaţiilor, aplicaţiilor web şi multimedia: Tehnologii Web, dezvoltarea aplicaţiilor Web, Tehnici multimedia, Comunicaţii, Aplicaţii pentru tehnologii mobile.
E. Altele: Probabilităţi şi statistică, Modelare şi simulare, Grafică, Tehnici de optimizare, Inteligenţă artificială, Managementul proiectelor informatice, Administrarea sistemelor informatice, Asigurarea
calităţii sistemelor soft, etc.
Toate acestea sunt completate de practică în domeniu, iar pentru cei ce doresc să devină cadre didactice,
de un modul psiho-pedagocic în cadrul Departamentului de pregătire a cadrelor didactice. În cadrul Facultăţii de Ştiinţe economice se predau următoarele discipline din domeniul IT, cu aplicaţii în domeniul
economic: Bazele informaticii (după programa ECDL – European Computer Driving Licence), Baze de date,
Sisteme informatice în management (proiectare, analiză, implementare şi dezvoltare), Practică – întreprindere simulată.
În ceea ce priveşte programele masterale, un exemplu este programul Marketing şi Informatică, realizat
ca o colaborare între cele două facultăţi, Ştiinţe economice şi Informatică.
Disciplinele cuprinse în această curriculă se împart în două categorii:
A. Discipline de marketing şi management ca: Marketing strategic şi al inovaţiilor, Tehnici de marketing B2C, Management informaţional, Marketingul distribuţiei, Concepte moderne în marketing,
Estimarea preţurilor, Marketing tehnologic,
B. Discipline informatice ca: Arhitectura calculatoarelor, Baze de date avansate, Tehnologii Java, Aplicaţii Web pentru întreprinderi, Gestiunea întreprinderilor şi a relaţiilor cu clientul, Strategii noi în
TIC, Stagiu practic.
Un deosebit succes îl are în ultimii ani şi forma de învăţământ la distanţă, această formă apărând din
necesitatea de perfecţionare continuă, pe parcursul întregii vieţi. Pentru aceasta, în cadrul Facultăţii de informatică a fost implementată o platformă de e-learning, bazata pe platforma Moodle, pe care sunt postate o mare parte din cursuri.
III. Concluzii
Pornind de la ideea de bază că mediile de afaceri de pretutindeni sunt din ce în ce mai încrezătoare în
capacitatea şi performanţele sistemelor informatice şi de comunicare pentru a se putea integra în economia digitală globală, din cele prezentate putem desprinde următoarele concluzii:
• Lipsa unui număr suficient de specialişti în domeniul IT rămâne punctul slab privind capacitatea
IMM-urilor de a face parte din economia bazată pe Internet. Soluţia pentru această problemă ar fi
promovarea unui sistem pertinent de calificare academic sau certificare prin intermediul unor firme recunoscute în lume.
• Reinstruirea specialiştilor din industria non-IT este o variantă viabilă, dar care necesită investiţii
considerabile în pregătirea acestora.
• Veniturile obţinute de IMM-uri vor depinde de forţa de muncă calificată, nu numai în domeniul de
activitate de bază, dar şi în domeniul ITC. Pe termen lung, lipsa competenţelor în acest domeniu
poate inhiba creşterea economiei şi aderarea la economia digitală globală.
56
• Deosebit de important este ca la nivel de ţară să se vină în întâmpinarea aspiraţiilor de globalizare
ale întreprinderilor mici şi mijlocii pentru care Internetul reprezintă un adevărat imbold în atingerea obiectivelor la scară mare.
Bibliografie
1. Alan, P. – Proiectarea sistemelor informatice, Ed. Solness, Timişoara, 2001
2. http://www.ici.ro/ici/raprom/cap3.htm – Domenii de competenţă
3. Ghenea, S. – Delivering IT Services as Utilities, Convenţia Mondială a IMM-urilor, 2005
5. Naaji, A. – Aspects regarding the implementation of e-business system, Proceedings of E-comm Line Conference, Bucureşti, 2001
London, 1994
7. *** – Curicula academică, Universitatea de Vest „Vasile Goldiş” Arad, 2005
57
INOVAREA ŞI UTILIZĂRILE ANTREPRENORIALE ALE TEHNOLOGIEI ÎN MARKETINGUL ELECTRONIC
INOVAREA ȘI UTILIZĂRILE ANTREPRENORIALE ALE TEHNOLOGIEI ÎN
MARKETINGUL ELECTRONIC
Ciprian MAN
lector universitar
Universitatea de Vest din Timişoara
Date preliminare
•
•
•
•
Publicitatea online creşte, mai ales în domeniul publicităţii contextuale (pay-per-click)
Jucătorii de nişă se bucură de cele mai ridicate rate de creştere
Blog-urile şi conţinutul de natură personală devine interesant pentru advertiseri
Un studiu IBM referitor la sectorul bancar identifică o serie de trenduri:
a. Clienţii redefinesc regulile jocului
b. Băncile universale şi cele ultra-focusate pe nişe se bucură de creşterea cea mai mare
c. Modificările în structura forţei de muncă dictează noi abordări
d.Legislaţia devine tot mai strictă
e. Tehnologia se îmbunătăţeşte constant
• Comunicaţiile mobile vor ajunge la maturitate în 2006
• Se aşteaptă îmbunătăţiri suplimentare ale tehnologiei (transmisiuni de date la viteze mai mari)
• În România, Orange va lansa în curând aceste servicii iar Connex se re-brandează sub noul nume,
Connex Vodafone
Uneltele utilizate
• Vechiul world wide web
- Reinventat: web 2.0
• Noul web
- mobil
- chioşcurile interactive
- radioul digital interactiv
- televiziunea digitală interactivă
• Altele
- CD-ROM, DVD, carţile de vizită interactive
- Sistemele informatice portabile (integrate în îmbrăcăminte),
diverse aparate interconectate
Utilizări: exemplu
• SMS
- Crearea de baze de date (răspunsuri directe la reclame) mailing direct
- Servicii bazate pe localizare
- Sampling/încercare
- Promovarea vânzărilor
- Recompensarea pentru loialitate faţă de marcă
58
INOVAREA ŞI UTILIZĂRILE ANTREPRENORIALE ALE TEHNOLOGIEI ÎN MARKETINGUL ELECTRONIC
- Coduri scurte
- Oferirea de servicii şi conţinut WAP cu valoare adăugată
• Ne putem gândi la utilizări posibile pentru
- MMS
- 3G
- date de mare viteză
- videoconferinţă
- 4G
Utilizări: alte exemple
•
•
•
•
•
•
•
e-mail, newsletter
Blog (web log)
Comunităţi online
Banner, reclame pop-up
Poziţionarea în motoarele de căutare
Relaţii publice online, parteneriate online
Utilizări: eficacitate
• Care este comportamentul de luare a deciziilor de cumpărare pentru consumatorul post-PC?
• O clasificare utilă a cumpărătorilor online:
- Tracker
- Hunter
- Explorer
Utilizări: cum să ajungi la clienţi
1.. Înţelege-ţi clienţii potenţiali
2. Identifică segmentele/micro-segmentele
3. Găseşte modalităţi de a ajunge la ei
Cu alte cuvinte, este nevoie de:
• Răspunsuri bazate pe cercetare de marketing,
• Pe care să le poţi implementa, pentru a
• Dobândi capacitatea de construire a relaţiilor cu clienţii pe viitor.
Găsiţi-mă online:
www.ciprianman.net
[email protected]
59
SISTEME DE E-ADMINISTRAŢIE ŞI ROLUL LOR ÎN VIAŢA ÎNTREPRINDERILOR MICI ŞI MIJLOCII
SISTEME DE E-ADMINISTRAŢIE ȘI ROLUL LOR ÎN VIAŢA
ÎNTREPRINDERILOR MICI ȘI MIJLOCII
VEDELEK Tamás
administrator
OnlineWeb S.r.l.
În prezent, administraţiile sunt caracterizate de aplicaţii perimate, lipsa securităţii datelor, greutăţi de
întreţinere. În zilele noastre, rezolvarea cazurilor este încetă, greoaie, unele domenii nu sunt corespunzător conectate, iar fluxul de informaţie este necorespunzător. Inovaţiile se lovesc de obstacole. OnlineWeb
S.r.l. alături de Ritek S.A. colaborează în elaborarea unui sistem care doreşte să rezolve problemele şi greutăţile menţionate.
Sarcina Proiectului RITEK este realizarea unui mediu informatic standard complex, care acoperă domeniul de Competenţă şi Sarcini al Administraţiilor Publice Locale. Lucrările au fost demarate în noiembrie 1998, din 2001 am început introducerea sistemului în Szeged. Obiectivul primar este funcţionarea
la nivel european, sau chiar mai ridicat, a administraţiei publice locale în vederea achitării sarcinilor de
autoritate şi administrare ce îi revin, concomitent cu satisfacţia maximă a clienţilor(populaţia şi persoanele
juridice aflate pe raza de autoritate).
Principiile direcţiilor de dezvoltare sunt date în ţara noastră de:
• SUSI Strategia Ungară pentru Societatea Informaţională
• LAP Legea Administraţiei Publice
• POCE Programul Operativ de Competitivitate Economică
• e-magyarorszag.hu – poartă/intrare clienţi,
• pe lângă acestea: reglementări, finanţări UE; respectiv, domenii speciale din cadrul informaticii
(gospodărirea în administraţiile publice)
La crearea sistemului este important să se ţină cont de necesitatea integrării totale a unui oraş întreg, cu
instituţiile sale. Aplicaţiile trebuiesc construite unitar, pentru o utilizare mai uşoară. Trebuie atras şi un furnizor de Internet, pentru crearea reţelei fizice. De asemenea, trebuie constituită o fermă de servere care să
funcţioneze în condiţii de maximă siguranţă.
Iată cum a avut loc implementarea proiectului:
În prima fază, s-au identificat în totalitate procesele şi rutele de lucru. După acest pas, a fost necesară
proiectarea proceselor, a interfeţei, a formularisticii folosite. Şi procesele externe au necesitat proiectare,
apoi au trebuit realizate punctele de conectare dintre sarcinile externe şi interne. Modificările au trebuit comunicate către cetăţeni, în primul rând, folosind pagina web. Având însă în vedere că există o modificare
permanentă a necesităţilor, şi monitorizarea traseului este foarte importantă. De asemenea, sunt necesare
interconectări cu sisteme externe (ex.: poartă/intrare clienţi, sistemul de impozite).
Acest sistem uşurează în mare măsura rezolvarea problemelor şi pentru IMM. Există posibilitatea transmiterii datelor, documentelor prin internet (ex.: declaraţie de venit impozabil electronică), declanşări de
cazuri, cerere sau furnizare de informaţii, gestionarea la distanţă (cu ajutorul semnăturii electronice), proceduri de recurs, ghişeuri unice pentru clientelă, toate acestea facilitează şi accelerează rezolvarea sarcinilor administrative.
60
SISTEME DE E-ADMINISTRAŢIE ŞI ROLUL LOR ÎN VIAŢA ÎNTREPRINDERILOR MICI ŞI MIJLOCII
Au apărut şi probleme legate de sistem. Mulţi încă nu susţin semnătura digitală, deci mulţi încă nu o
folosesc. S-au ridicat obstacole tehnologice (ex.: folosirea sistemelor cu surse de coduri deschise, a soluţiilor web). Clientul şi funcţionarul din administraţie nu sunt încă pregătiţi pentru schimbare, acceptă cu
dificultate schimbarea. Este dificilă integrarea cu păstrarea vechilor date, ca şi migrarea acestora.
Domeniile acoperite în momentul de faţă sunt:
• finanţele (KASZPER)
• contabilitate (KASZPER)
• proiectare directive (ETRIUSZ)
• forţa de muncă (SAMU)
• evidenţă mijloacelor materiale (KATI)
• registratură şi gestionare documente (IDA): se află şi acum în proces de construcţie
Au avut loc inovaţii în sistem. Prin acestea, finanţele şi contabilitatea au intrat în legătură directă. S-a elaborat furnizarea de date exacte. Activitatea prestată poate fi măsurată exact, este mai uşoară remunerarea,
repartizarea sarcinilor, s-a accelerat procesul muncii. La toate acestea se mai adaugă posibilitatea controlului de la distanţă.
KASZPER
Denumire este acronim pentru Sistemul Central de Evidenţă Datelor de Control Financiar-contabil. În
sarcina sistemului revin declaraţiile de responsabilitate fiscală, evidenţă facturilor intrate, completarea facturilor de ieşire, gestionarea mandatelor şi ordinelor de plată, operaţiuni bancare, operaţiuni de casă, de
cont, contabilitate. Reflectă o viziune nouă, mai ales în domeniul contabilităţii. În acest sistem, s-a realizat
integrarea proceselor financiare şi a celor de contabilitate. Datele sunt stocate central, ceea ce oferă posibilitatea procesării lor permanente. În acest mod sarcinile pot fi formulate mai concret.
KASZPER este un sistem de fond în întregime deschis, care aplică tehnologia Ritek-TITAN. Aplicaţiile
sunt aplicaţii Web.
Experienţele investiţiei de dezvoltare sunt mixte: punerea în funcţiune a mers destul de greoi, dar feedbackul este pozitiv. Reforma administraţiei are bază şi este necesară. Sistemul dovedeşte că în administraţia publică din ţara noastră sistemele cu surse de cod deschise pot avea viitor. Bineînţeles, este posibilă şi
perfecţionarea.
61
PORTAL INTERNET ÎN MAI MULTE LIMBI DESPRE COLABORAREA EUROREGIONALĂ DCMT
PORTAL INTERNET ÎN MAI MULTE LIMBI DESPRE COLABORAREA
EUROREGIONALĂ DCMT
LANG János
specialist media
TriplexRegioNet
Proaspăta strategie de dezvoltare a Euroregiunii DCMT se sprijină pe patru piloni, aşa numiţii “Patru I”:
Informare, Inovaţie, Infrastructură şi Interrelaţie. Şi acest lucru reflectă punerea la mare preţ a informaţiei
de către euroregiune, dar susţinerea şi dezvoltarea sistemelor de informare euroregionale – unele deja create prin eforturile individuale ale oamenilor de presă – nu sunt încă nicidecum finalizate.
La consfătuirea euroregională organizată în februarie 1996 s-a formulat stringenta necesitate a unei informări în mei multe limbi a populaţiei multi-etnice din zona graniţei triple maghiaro-româno-sârbe, despre colaborări şi despre actualităţile integrării europene. Radioul a fost atunci propus ca elementul media
cel mai propice. Studioul de Radio din Szeged şi cel din Timişoara au demarat împreună în 1997 emisiunea euroregională Pe Undele Europei, la care s-a raliat în 2002 şi Studioul de radio din Subotiţa. A devenit
evident că, pentru a putea susţine rezultatele realizate şi a se lărgi reţeaua de colaborare, este necesară o
organizaţie civilă profesională, care să ofere cadrul colaborărilor şi dezvoltării presei din Euroregiune, corespunzând provocărilor Societăţii Informaţionale a secolului 21. Din acest motiv, cu sprijinul şi cooperarea jurnaliştilor, specialiştilor media ce activau în domeniul colaborării de presă euroregionale, în 2003 a
fost înfiinţată la Szeged Fundaţia Regională pentru Media (FRM), organizaţie de utilitate publică. În cadrul FRM, s-a reuşit crearea şi dezvoltarea, pe lângă cooperarea radio, a unui nou organ media al Euroregiunii DKMT, un portal de ştiri în mai multe limbi, care de la constituire a înregistrat mei mult, de un milion
de vizitatori.
“Unim oameni, nu ţări”– este un dicton mult citat al fostului politician francez Jean Monnet, unul din
artizanii Europei unite. Spiritul lui Jean Monnet are o semnificaţie mărită în acest colţ al Europei – în zona
graniţei triple maghiaro-româno-sârbe –, care în viitor va fi una din importantele regiuni frontaliere ale
uniunii. Nu trebuie să ne confruntăm doar cu situaţia creată de „graniţa Schengen”, viitorul acestei regiuni multietnice şi multiculturale depinde în mare măsură de capacitatea de colaborare a localnicilor, de
posibilitatea de a se înţelege reciproc, în sensul abstract şi concret al cuvântului.
Cuvintele lui Jean Monnet pot fi citite pe capul de pagină al portalului euroregional de ştiri în mai multe limbi, pe adresa de Internet www.triplexregio.net. Portalul de internet a colaborării regionale maghiaroromâno-sârbe, al Euroregiunii Dunăre-Criş-Mureş-Tisa se străduieşte să ofere cea mai largă informare despre colaborările transfrontaliere din regiune, despre integrarea europeană a zonei şi despre participarea ei
în procesul de stabilitate din Europa de sud-est. TriplexRegioNet contribuie, prin mijloacele multimedia a
Societăţii Informaţionale la atragerea celor aproape 5,5 milioane de cetăţeni ai euroregiunii de aproximativ
70.000 de kilometri pătraţi în postura de participanţi efectivi în aceste procese europene. Pe lângă acestea,
este o sursă importantă de informare pentru factorii de decizie politică, actorii economiei, specialiştii dezvoltării regionale.
Pe aşa-numitele pagini dinamice Web ale portalului sunt diseminate în limbile euroregiunii (maghiară,
română, sârbă), ştiri permanent actualizate despre temele europene şi euroregionale ce interesează zona,
în format text şi radio web. Vasta bază de informaţie necesară este asigurată de propria agenţie de ştiri, de
reţeaua internaţională de jurnalişti instruiţi în UE şi de sistemul de relaţii parteneriale profesionale regio62
PORTAL INTERNET ÎN MAI MULTE LIMBI DESPRE COLABORAREA EUROREGIONALĂ DCMT
nal şi european. În afară de secţiunea de ştiri, TriplexRegioNet dispune şi de alte servicii online euroregionale utile, programe de căutare şi baze de date în continuă extindere. Prin intermediul paginii în limba
engleză aflate încă în construcţie, zona poate fi cunoscută şi de cei din afara euroregiunii.
Inaugurarea oficială a programului a avut loc în 2004, la Consiliul Judeţean Csongrad. Vicepreşedintele
Consiliului Judeţean Csongrad, coordonator naţional al colaborării euroregionale DCMT, dl. Marosvári
Attila a subliniat cu ocazia prezentării: proiectul excelent şi eforturile încununate de succes au dus la naşterea acestui serviciu internet în mai multe limbi. La eveniment a participat şi Călin Fabian, ambasadorul
României la Budapesta, care de asemenea a salutat noul portal. După cum a formulat: cel mai important
element al proceselor europene în mediul regional şi multicultural este dialogul, comunicarea. Noul portal asigură în mai multe limbi, direcţionarea atenţiei sporite asupra valorilor şi intereselor locale. Prin aceasta, poate deveni unul din instrumentele de comunicaţie cele mai importante din Euroregiunea DCMT,
în prezent, este vizitată lunar în medie de 100.000 de vizitatori.
Fundaţia Regională pentru Media, (FRM) este cea care a dezvoltat şi care administrează portalul, partenerul Internet este OnlineWeb. În proiectul constituirii portalului, ca centru virtual de informaţii al euroregiunii, partenerii FRM au fost: Consiliul Judeţean Csongrad şi Societatea de Utilitate Publică Euroregională DCMT. A fost finanţat de Fundaţia Publică “Şansă pentru Stabilitate” a Pactului de Stabilitate pentru
Europa de Sud-Est. Spiritul TriplexRegioNet este reflectat de motoul său: “Despre tot ce ne uneşte”...
63
PERSPECTIVELE RADIODIFUZIUNII PE INTERNET
KIMPIÁN Péter
specialist media
Suntem furnizori de conţinut
- interesant: avem o uniune şi furnizarea de conţinut are un cod etic
I. Portalul Triplex
- pot fi prezentate cel trei tipuri de radio pe Internet – de aceasta e interesant
a. Rubrica de radio triplex
- punct de meniu individual
- „conţine” anumite părţi de programe
- lungime ideală: 3–5 minute
- poate fi descărcat, ascultat oricând
b. Pe Undele Europei
- face accesibil un program difuzat la ore fixe
- este actualizat, dar poate fi şi din arhivă
c. streaming audio
- program radio în direct, accesibil şi pe internet, şi de pe această pagină, dar şi de pe portalul radioului din Subotiţa
- face posibilă ascultarea concomitentă
II. Istoria schematică a programelor de radio pe Internet în Ungaria
• Primele programe de radio în limba maghiară au apărut în martie 1996
- programul denumit „Timpul Modem” la Radio Petőfi, redactor Szilágyi Árpád
(în aprilie 1996 existau doar 56 de posturi radio cu difuzare pe Internet în lume).
• La începutul lui 1996 se putea asculta în limba maghiară Vocea Americii,
nu avea încă nici adresă de e-mail, dar putea fi descărcată forma compactată a programului matinal.
• Prima emisiune radio live a fost de asemenea la Radio Petőfi
după difuzarea experimentală a emisiunii După-amiaza Petőfi în 18 aprilie 1996, deja din ziua următoare se putea asculta non-stop Radio Petofi în Real Audio pe întregul mapamond, sau cel puţin unde era cunoscută adresa şi descărcaseră deja programul real audio.
• După aceasta, Radiul Maghiar a lărgit permanent oferta de emisiuni live, însă serverele erau frecvent suprasolicitate. A fost o decizie bună transmiterea programelor UUS şi UM ale postului Kossuth
şi în stream separat.
• În septembrie 1996 se face auzit pe internet primul post din provincie: Radio Eger.
64
• Urmează celelalte: Bridge, Radio 88, Radio Star, şi din 1998, Radio Danubius are şi el difuzare
real audio permanentă.
• Proprietarii studiourilor de radio au considerat deja de la început importantă prezenţa pe Internet
şi cu voce, din 16 februarie 1998 porneşte şi Radio Slager, care cu ocazia primei conferinţe de presă au şi semnalat intenţia constituirii de pagină web, în mai aveau deja adresă de e-mail, dar pagină
web încă nu.
- Astăzi au deja server separat le New York (Euroweb), pentru transmisiile adresate maghiarilor din America
- Din aprilie 1998, Hungary Online transmite maghiarilor din America, pe bază de abonament – 10 dolari – pe linie proprie programele Kossuth, Petofi şi al Televiziunilor naţionale
- Serviciul este distribuit în New York pe server separat
• Următoarele staţii ale radiourilor din provincie:
- 31. mai 1998, Szentes, Radio Regio, emisiune experimentală
- februarie 1998, după îndelungi încercări, Radio Fiksz/Civil emit împreună
- în mai 1999 Radio Juventus, care deja de 3 ani emitea şi pe internet şi-a sistat emisiunea
pe internet, deoarece Artisjus a început să ceară drepturile de autor pentru muzica emisă.
Dar din aprilie 2000 au demarat din nou difuzarea Internet live.
• Programe audio folosite:
- Pe piaţa maghiară este cel mai răspândit formatul Real Audio al Real Networks. În întreaga
lume, deţin 55%, la noi, 90%
- Celelalte două formaturi, Windows Media care a pătruns în forţă la sfârşitul lui 1999, şi mp3,
au revoluţionat posibilităţile transmisiei live.
• Una din noutăţile radioului pe internet: on demand, adică posibilitatea de a solicita oricare emisiune
(lucru exploatat de radiourilor doar pe net)
• Posibilităţile radioului pe internet:
- Fiecare comunitate îşi poate realiza program
- Documentele fonice pot fi publicate pe reţea
Esenţa este: conţinutul – furnizorul de conţinut să funcţioneze în condiţiile date de Internet
- Internetul nu cunoaşte frontierele, totuşi atrag doar comunităţi locale
Exemple:
• www.radio.hu
Concluzii:
• concepţie de serviciu public şi euroregional
• programe cu concepţie nouă
• necesitatea redacţiei/redacţiilor pentru dezvoltarea radiodifuziunii cu viziune euroregională
bazată pe internet
65
Deoarece:
„Radioul ar putea deveni cel mai extraordinar instrument posibil de comunicare în masă, un sistem uriaş de
canale, dacă ar fi capabil nu doar să emită, şi să şi recepţioneze: deci publicul să nu fie doar ascultător, ci şi vorbitor, să nu îl izoleze, ci să intre în contact cu el” – a scris în 1932 Bertold Brecht.
Şi iată... cu câteva decenii mai târziu, când radioul pe internet este accesibil pentru tot mai multe persoane, când este aproape o joacă de copii să înfiinţezi un radio pe internet, tot mai mulţi ascultători pot deveni
şi vorbitori, şi pot, cu ajutorul internetului, să reacţioneze şi să intre în contact cu redactorii emisiunilor.
66
VIITORUL ARHITECTURILOR MULTISTRAT
Drd. Darian ONCHIŞ
asistent universitar
Abstract
Predicţia viitoarelor sisteme informatice este vitală deoarece oferă un punct de orientare pentru tendinţele existente între dezvoltatorii de soft. Scopul acestui articol este să prezentăm arhitectura de reţea multistrat şi modul în care această arhitectură modifică conceptul de aplicaţie distribuită.
Introducere
Termenul client/server a fost folosit pentru prima dată în anii ’80 în legătură cu calculatoarele personale
şi o reţea de calculatoare. Modelul actual a început să fie acceptat la sfârşitul anilor ’80. Un client este definit ca un solicitant de servicii iar serverul este definit ca un furnizor de servicii. O singură maşină poate
fi atât client cât şi server în funcţie de configuraţia software.
Conceperea aplicaţiei în straturi este folositoare din multe motive diferite. Într-o aplicaţie concepută pe
straturi, fiecare dintre acestea poate rula pe o maşină separată, permiţând o performanţă de procesare îmbunătăţită. Stratificarea eficientă poate da structură aplicaţiei, poate promova scalabilitatea sistemului, şi
adaugă o mentenanţă sporită pe termen lung.
Aplicaţii pentru nevoi viitoare curente şi viitoare
Mai noi şi mai flexibile arhitecturile cu N-straturi câştigă acum atenţie. Cum acestea sunt în mod obişnuit
cele mai potrivite pentru sisteme în care flexibiltatea este cea mai importantă. Cererea pentru acest tip de
arhitectură şi produsele care să o susţină creşte rapid deoarece în acest mod se depăşesc toate neajunsurile generate de arhitecturile cu două straturi.
Conceperea arhitecturii în N-straturi nu este mai puţin complexă decât a celor în două straturi, totuşi
arhitecturile în N-straturi, produc de departe un sistem mai flexibil şi scalabil. Într-o arhitectură cu două
straturi, clientul şi serverul sunt singurile straturi. În acest model, atât stratul de aplicaţie căt şi cel de prezentare se află pe maşina client. O arhitectură N-strat are un strat de prezentare şi două straturi separate
de server, cel pentru logica aplicaţiei sau stratul de aplicaţie şi stratul de bază de date. Clientul devine
stratul de prezentare şi se ocupă de interfaţa cu utilizatorul. Stratul de aplicaţie funcţionează între celelalte două nivele, transmiţând clientului datele cerute de stratul de date. Clientul este eliberat de problemele
aplicaţiei şi în plus conexiunile costisitoare la baza de date sunt optimizate prin intermediul stratului din
mijloc. Acest strat critic din mijloc poate fi mai mult partiţionat să poată oferi cât de multă funcţionalitate,
scalabilitate şi securitate este cerută.
Stratul de prezentare al fiecărei din aceste platforme poate să acceseze aceialaşi strat de aplicaţie şi să
aiba acces la datele furnizate de acesta prin intermediul conexiunii la baza de date. Aceast lucru reduce dramatic mărimea şi costul clientului în timp ce creşte capabilităţile de reutilizarea a codului şi maximizează
resursele existente.
67
Arhitecturile cu trei straturi actuale
Cea mai comună structură a unei arhitecturi cu trei straturi folosită în aplicaţiile de astăzi este cea cu un
server de aplicaţie deoarece este soluţia optimă pentru implementarea şi dezvoltarea de aplicaţii web securizate şi complexe folosite în medii distribuite şi prin Internet.
Ne putem imagina acest tip de arhitectură în următorul mod:
1st Tier
2nd Tier
3rd Tier
Data
Business
Logic
Presentation
În acest caz, primul caz este stratul de bază de date. Cel de-al doilea este al serverului de aplicaţii. Acesta conţine codul şi regulile care definesc modul de accesare a bazei de date. Cel de-al treilea este al aplicaţiei şi el permite utilizatorului să visualizeze rezultatele prelucrărilor din straturile anterioare. Aceste arhitecturi facilitează dezvoltarea de software şi oferă o structură organizaţională transparentă aplicaţiei. De
asemenea, acest tip de arhitectură permite ca straturi diferite să fie rulate pe maşini diferite.
Concluzii
Tehnologia client/server se îndreaptă spre trei mari direcţii iar fiecare va fi folosită în mod
corespunzător cerinţelor aplicaţiilor care vor fi dezvoltate pe respectivele platforme:
1. Sistemele de scară mică vor continua să fie dezvoltate folosind abordarea clasică cu două straturi.
2. Sistemele distribuite geografic vor fi construite folosind tehnologie bazată pe internet.
3. Sistemele foarte complexe vor fi construite folosind arhitecturi cu trei straturi sau mai general arhitecturi cu N-straturi.
Modelul cu N-straturi permite integrarea şi securizarea aplicaţiei care rulează într-un mediu distribuit.
Bibliografie:
68
69
TEHNICI DE IMPLEMENTARE A TOLERANŢEI LA DEFECŢIUNI ÎN ECHIPAMENTE ELECTRONICE
TEHNICI DE IMPLEMENTARE A TOLERANŢEI LA DEFECŢIUNI ÎN
ECHIPAMENTE ELECTRONICE
membru IEEE
Rezumat
1. Introducere
Definitia cea mai uzuală data sistemelor electronice tolerante la defectiuni este aceea potrivit căreia sistemul îsi continua execuţia corectă a functiilor de intrare/transfer/ieşire în prezenţa unei anumite mulţimi
de defectări ce pot apare în timpul functionării fara o interventie corectivă din exterior. Sistemele tolerante la defectări, conform acestei definitii, se bazează pe ipoteza ca defectările de proiectare ale sistemului au
fost eliminate înainte de intrarea în stare de functionare.
Redundanta este definita ca reprezentând utilizarea într-un sistem a mai multor elemente decât sunt
necesare pentru îndeplinirea functiilor acestuia, scopul declarat fiind realizarea unei functii corecte chiar
în prezenta existentei unor defectiuni. Elementele suplimentare sunt fie circuite electronice, când se obtine o redundantă structurală de tip hardware, fie programe aditionale, pentru a obtine o redundantă structurală de tip software sau un timp suplimentar de operare, pentru obtinerea redundantei de timp.
2. Definirea redundantei protective
Redundanta este o metodă comodă de crestere a fiabilitatii sistemelor de telecomunicatii, dacă defectările elementelor care compun sistemul sunt evenimente independente.
Tehnicile de realizare a redundantei structurale pot fi clasificate astfel:
• Redundanta de tip static (tehnici de mascare a defectelor) implică codarea functiilor logice ale sistemului cu coduri redundante, precum şi tehnici de recunoaştere a erorilor şi mascarea instantanee
a efectului unui defect din sistem, prin activarea automata a elementelor de rezervă. Această multiplicare a rezervelor în structura sistemului poate fi realizată de la nivelul componentelor până la nivelul întregului sistem (structuri individuale, respectiv globale).
Principalele avantaje oferite de aplicarea redundanţei de tip static pot fi sistematizate astfel:
- acţiunea corectivă este instantanee;
- nu este necesară o diagnosticare prealabilă a defectelor;
- trecerea de la sisteme nerendundante la acelaşi sistem cu structura redundantă este relativ simplă.
Trebuie remarcat insă că pentru sistemele digitale structura redundantă de tip static ridică numeroase
probleme de sincronizare între modulele sistemului şi introduce numeroase limitari ale fan-in şi fan-out.
• Redundanla de tip diamic (de comutaţie) este termenul consacrat tehnicilor care presupun utilizarea mai multor module de rezervă cu aceleasi funcţii, din care doar o parte sunt operante, celelalte
fiind în stare de veghe, şi vor fi conectate numai în momentul identificării unor defecţiuni. Această
70
tehnică este utilizată la realizarea autoreparării sistemelor prin comutarea rezervelor în mod automat
sau la realizarea reconfigurării, atunci când sistemul trebuie reorganizat într-o configuraţie diferită
de cea initială.
Utilizarea structurii redundante de tip dinamic prezintă următoarele avantaje:
- necesită să fie alimentat electric numai un modul de rezervă;
- comutatorul care realizează activarea rezervelor în sistem asigură o izolare a defectelor;
- numărul de rezerve al sistemului poate fi optimizat pentru o misiune data, fără a face modificări în
structura de baza;
- nu introduce limitări constructive, cum este cazul structurii redundante de tip static, referitor la
echiparea sistemelor numerice.
3. Criterii de comparare a performantelor sistemelor tolerante la defectiuni
Vom prezenta cele mai uzuale exprimări folosite în literatura de specialilate pentru definirea indicelui
de crestere a fiabilitatii.
• Indicele de imbunătătire a fiabilitătii sistemului Il, exprimat ca raport al probabi1itătii de bună
functionare pentru sistemul cu structură redundantă Rr şi neredundantă Rn:
⎧ R ⎫k
IR= ⎪ r ⎪
⎩ Rn ⎭
(1)
unde k reprezintă numărul subsistemelor în care a fost partajat sistemul, în vederea aplicării
redundantei protective.
• Indicele de imbunătătire a fiabilitătii sistemului, exprimat ca raport al timpilor medii de bună
functionare pentru sistemul redundant mR, respectiv neredundant mN:
Im=
mR
mN
(2)
unde m reprezintă media timpului de bună functionare.
Intrucât:
∞
∫
m= t
0
dR
dt
dt
(3)
se obtine:
∞
∫
Im=
0
∞
∫
0
∞
dRR
t
dt
dt
t
dRN
dt
dt
=
∫R
k-1
r
dRr
dt
dt
∞
k-1
N
dRN
dt
dt
0
∫R
0
(4)
71
• Indicele de imbunatatire a fiabilitătii sistemului, exprimat ca raportul ratelor dedefectare pentru
sistemul cu structură neredundantă zN, respectiv redundantă zR, definit cu relaţia:
Iz=
zN(t)
zR(t)
(5)
Intrucât:
z(t)= -
1 dR(t)
R(t) dt
(6)
ecuaţia (5) devine:
dRN
dt
Iz=
dR
RN R
dt
RR
(7)
• Indicele logaritmic de îmbunătătire a fiabilităţii sistemului cu structură redundantă este definit
cu relaţia:
Ilog= α =
ln RN(t)
ln RR(t)
(8)
Dezvoltând în serie logaritmul neperian rezultat:
α=
⎪
= ⎪ 1+
ln(1–Fr) Fr ⎩
2 ⎭
(9)
• Indicele de cost:
costul sistemului redundant
IC= costul sistemului nereduntant
(10)
respectiv eficienta utilizării tehnicilor redundante:
E=
indicele logaritmic de cresterea fiabilitatii
indicele de cost
(11)
Desigur, utilitatea practică a indicilor definiţi anterior se poate verifica pentru o analiză concretă comparativă a diferitelor tehnici de implementare a redundantei protective, în vederea realizării structurilor autotestabile tolerante la defecţiuni.
Se constată că numai indicele α este independent de complexitatea sistemului şi este sensibil la variatiile mici ale valorii functiei de fiabilitate, ceea ce îl recomandă a fi utilizat la analiza fiabilitătii sistemelor
cărora li s-a implementat redundanta protectivă.
72
3. Concluzii
Lucrarea a definit şi modelat conceptul de toleranţă la defecţiuni a echipamentelor electronice, prezentând totodată şi algoritmii actuali utilizaţi la detecţia şi localizarea sau reconfigurarea şi mascarea defectelor în sistemele electronice digitale.
Analiza structurilor redundante protective pentru implementarea tolerantei la defectiuni statice prin
procedee de multiplicare, digitale cu logică majoritară sau cvadruplă, aplicarea codurilor detectoare şi corectoare de erori, dinamice şi hibride a dovedit că structurile redundante protective prin codare şi cele
dinamice oferă cele mai bune rezultate din punct de vedere al raportului performantă/cost.
Implementarea structurilor redundante la nivel optimal în echipamente electronice tolerante la defectiuni, presupune analiza strategiilor de aplicare a redundanţei protective, stabilirea nivelului optim de partitionare a unui sistem, problemele de sincronizare între subsisteme şi analiza eficientei echipamentelor
electronice tolerante la defecţiuni pe baza celor mai potrivite criterii de comparare a performanţei. S-a
exemplificat aplicarea metodelor hard şi soft de implementare a redundantei protective la realizarea unor
echipamente electronice tolerante la defecţiuni de mare actualitate, utilizate îndeosebi în domeniul cercetărilor spaţiale.
Bibliografie:
Horia Carstea: ”Testarea Echipamentelor Electronice”, Capitlele 6–7, Editura Politehnica,
Timisoara 2000
73
74
INFORMATIK – INFORMATIONSGESELLSCHAFT
FACHKONFERENZ
INHALTSVERZEICHNIS
Die Förderung der Diversifikation der Wirtschaftsstruktur durch die Verstärkung der
Informatikmöglichkeiten im KMU-Sektor (György KLAZSIK)........................................................................... 76
E-Marktraum – das Portal „Link to Business” (Frau Éva FEHÉR) .....................................................................80
Die Rolle des elektronischen Handels in der Geschäftsstrategie, der Weg zum elektronischen
Handel (Tamás VEDELEK)..........................................................................................................................................82
Online-Möglichkeiten zum Geschäftsmodellausbau – Erscheinung auf dem Verbraucher- und
Interunternehmensmarkt (Balázs RÉVÉSZ) ...........................................................................................................84
Innovative Lösungen auf dem Gebiet der Informatik, Programmieren, und Unterricht von
Informatik (Dr. Lajos SCHRETTNER) .......................................................................................................................87
Informatikunterricht zur Förderung von KMU (Dr. Ing. Antoanela NÁAJI)...................................................90
Innovation und die Nutzung der Technologien des Internetmarktes durch die Unternehmen
(Ciprian MAN) ............................................................................................................................................................94
E-Selbstverwaltungssysteme und ihre Rolle im Leben der klein- und mittelständischen
Unternehmen (Tamás VEDELEK) .............................................................................................................................96
Internetportal über die Zusammenarbeit der Donau-Krisch-Muresch-Theiß Euroregion in
mehreren Sprachen (János LANG) ............................................................................................................................98
Perspektive der Internetradios (Péter KIMPIÁN) ................................................................................................100
Die Zukunft der mehrschichtigen Strukturen (Drd. Darian ONCHIŞ)..........................................................103
Die Anwendungsmethoden der Fehlertoleranz in elektronischen Geräten
(Prof. Dr. Ing. Horia CARSTEA).............................................................................................................................106
INFORMATIK – INFORMATIONSGESELLSCHAFT FACHKONFERENZ
75
DIE FÖRDERUNG DER DIVERSIFIKATION DER WIRTSCHAFTSSTRUKTUR DURCH DIE VERSTÄRKUNG DER...
DIE FÖRDERUNG DER DIVERSIFIKATION DER WIRTSCHAFTSSTRUKTUR
DURCH DIE VERSTÄRKUNG DER INFORMATIKMÖGLICHKEITEN IM
KMU-SEKTOR
György KLAZSIK
Geschäftsführer
Nariz GmbH.
Der Sektor der Klein- und Mittelständischen Unternehmen, darunter besonders die Mikro- und kleinständischen Unternehmen nehmen noch nicht die Bedeutung der durch die Informatik geleistete Hilfe
und die Möglichkeiten wahr, die darin stecken. Der Sektor ist sehr im Rückstand im Vergleich zu der Entwicklung der west-europäischen Staaten, und dieser Rückstand ergibt sich nicht durch den Mangel an
Fachkenntnissen oder am Fleiß. Die Unternehmen, die westlich von Ungarn arbeiten, können viel effektiver arbeiten, ein Angestellter kann von der Größenordnung her mehr Einnahmen „produzieren“ als die
ungarischen Unternehmen. Um unsere Wettbewerbsfähigkeit bewahren oder sie eventuell auch noch
steigern zu können, sollten wir durchaus viel effektiver arbeiten, denn unsere Vorteile durch die niedrigen
Lohnkosten gehen langsam zurück. In Zukunft muss dasselbe Produkt, dieselbe Dienstleistung einfacher, in kürzer Zeit hergestellt, produziert werden. Außerdem ist es noch erforderlich, die Kundenzahl,
und zugleich auch die Einnahmen zu erhöhen. Die Informatik kann mit ihren zugänglichen Mitteln im
Großen dazu beitragen, unsere Wettbewerbsfähigkeit zu verbessern.
Eine breite Palette der Lösungen der Informatik kann den Unternehmern Hilfe leisten, ihre Ziele zu
erreichen. Durch die Anwendung integrierten Systeme können die Steuerungssysteme eines Unternehmens integriert werden, die Daten sind in einer gemeinsamen Datenbank zu erreichen wenn es um die
Anfertigung von Bestellungen oder um Organisationsaufgaben geht. Man kann von einem auf das andere System hinübergehen, es ist schnell möglich, sich Informationen über den Ist-Zustand der Geschäftsreise eines Mitarbeiters oder über die Menge der Waren auf Lager zu holen. Durch das elektronische
Commerce kann man neue Marktbeziehungen schließen, Einnahmen steigern, Einkaufspreise senken
usw. Durch die Nutzung der Online Dienstleistungen, durch die man bestimmte amtliche Angelegenheiten erledigen kann, wird die Geschäftsabwicklung beschleunigt, Schlangestehen kann vermieden werden, das heißt, man kann Zeit sparen.
Nach der Beantwortung der Frage „Was tun?“ beschäftigen wir uns mit der Frage „Wie tun?“. Ungarn
als ein Mitgliedstaat der Europäischen Union ist berechtigt, die Entwicklungsfördergelder der Strukturund Kohäsionsfonds in Anspruch zu nehmen. Die zu fördernden Hauptziele wurden in den 5 Operationellen Programmen des Nationalen Entwicklungsplanes zusammengefasst, eines davon ist das Operationelle Programm zur Förderung der Wettbewerbsfähigkeit in der Wirtschaft (Ungarische Abkürzung
GVOP).
Die Entwicklungspriorität von GVOP ist es, die Wettbewerbsfähigkeit zu erhöhen. Eine grundlegende
Voraussetzung dafür ist ein hohes Wachstum über eine längere Wirtschaftsperiode, das eine wettbewerbsfähige Wirtschaft voraussetzt. Die GVOP fördert die Erhöhung der wirtschaftlichen Wettbewerbsfähigkeit
in vier Bereichen, einer davon ist die Entwicklung einer Informationsgesellschaft und der Wirtschaft. Die
Bewerbungsmöglichkeiten im Thema Informatik im Rahmen von GVOP beziehen sich auf die Erweiterung der elektronischen Wirtschaft, der digitalen Inhalt-Industrie, der elektronischen Verwaltung, sowie
der Infrastruktur der Breitband-Telekommunikation.
76
Verwendung der Betriebssteuerungssysteme
Aus der neuesten Forschung der ungarischen GKI (Wirtschaftsforschungsinstitut) geht hervor, dass die
Fakturierung und Bezahlung bei mehr als der Hälfte der Firmen (56%), die mindestens fünf Mitarbeiter
haben, die Computer benutzen, und die Bestellungen, Einkäufe bei Eindrittel dieser Firmen durch ein ITSystem unterstützt sind. Nur 22% der Firmen erledigen die Wiederbestellung, nur jede fünfte Firma erledigt die Produktionssteuerungs- und Dienstleistungsaufgaben durch ein IT-System, während ein kleinere
Anteil der Firmen (17% beziehungsweise 14%) nutzt IT-Systeme, ihre logistische und Marketingaufgaben
zu erledigen.
Nur 6% der Unternehmen, die Computer benutzen und mindestens 5 Mitarbeiter anstellen, verfügen
über ein integriertes Unternehmenssteuerungssystem. Der Unterschied in Bezug auf die Unternehmen,
die integriertes Unternehmenssteuerungssystem benutzen ist signifikant im Verhältnis der Unternehmensgröße:
– Nur 3% der Firmen, die 5–19 Menschen beschäftigen, benutzen ein solches System.
– Dieser Anteil ist 7% bei den Firmen, die 20–49 Menschen beschäftigen.
Die Scheidelinie ist die Beschäftigungszahl 50, weil
– schon jeder Fünfte der Unternehmen, die 50–249 Menschen beschäftigen,
– jeder Zweite von den Unternehmen, die über 250 Menschen beschäftigen, ein integriertes Unternehmenssteuerungssystem haben.
Elektronische Geschäftssysteme innerhalb des Unternehmens (GVOP-4.1.1.)
– Einführung der Integrierten Unternehmenssteuerungssysteme.
– Einführung der Systeme, die das Entscheidungstreffen der Geschäftsführung unterstützen,
beziehungsweise der Geschäftssysteme.
– Einführung der Arbeitsvorgangssteuerung-, elektronischer Aktenbehandlungssysteme.
– Größe der Förderung 50%
– Mindestförderungsbetrag 8 Mil. HUF
– Höchstförderungsbetrag 50, 20, 20 Mil. HUF
Elektronischer Marktraum
In der Ausgabe der ungarischen Zeitung „Világgazdaság“ [Weltwirtschaft] vom 8. Dezember ist ein Artikel über die Verbreitung des Webshoppings zu lesen. Nach den Angaben wird die Expansion des OnlineMarktes dieses Jahr 50% betragen, und wird das Umsatzvolumenwachstum der Web-Kaufhäuser noch
Jahre lang zweistellig sein. Außerdem gibt es immer mehr Unternehmen, die ihre Anschaffungen per Online-Versteigerungen abwickeln. Durch diese Methode können auch Flexibilität und die möglichst niedrigste Einkaufspreise gesichert werden.
Entwicklung der E-Beziehungen zwischen Geschäftspartnern (GVOP-4.1.2.)
– Entwicklung des elektronischen Marktraumes.
– Errichtung eines elektronischen Vertriebs- und Kundenservicesystem für Unternehmen.
77
– Errichtung elektronischen Geschäftsführungssystems zwischen Unternehmen.
– Anschluss an elektronischen Markträumen.
– Mindestförderungsbetrag 8, 4, 4, 2 Mil. HUF
– Höchstförderungsbetrag 50, 40, 50, 5 Mil. HUF
Fortgeschrittene Webseiten
Die Webseite ist heutzutage mehr als bloß ein einfacher Weg der Mitteilung statischer Informationen,
es ist immer mehr ein Bestandteil der Marketing und Verwaltung/Geschäftsführung. Die ersten Eindrücke über eine Firma bekommt man von der Webseite, und der erste Eindruck ist in jeder Beziehung von
großer Bedeutung.
Förderung der Inhaltsentwicklung für klein- und mittelständische Unternehmen
(GVOP-4.2.1.)
Man kann sich um:
– die Errichtung neuer Online-Inhalte und Dienstleistungen,
– die Veröffentlichung, Leistung und die Verbesserung der Veröffentlichung bereits vorhandenen
Inhalte bewerben.
– Höchstförderungsbetrag 100 Mil. HUF
Entwicklung der Inhaltsleisung in der Inhaltsindustrie und zu öffentlichen Zwecken
(GVOP-4.2.2.)
Errichtung der Inhaltherstellungs-, Dienstleistungs- und Vertriebsinfrastruktur; Errichtung neuer Inhalte und Dienstleistungen, welche das Interesse an Internetnutzung erregen und welche die KMUs verstärken; Errichtung von Inhalt-Leistungen zum Gemeinnutzen oder öffentlichen Zwecken, die sich auf Mobilmittel basieren.
Die Förderung der Ausbau der Breitband-Internet-Infrastruktur und des Anlaufs der
Dienstleistung in den Gemeinden Ungarns, die wirtschaftlich weniger anziehend sind
(GVOP-4.4.1.)
Ziel der Bewerbung besteht darin, den Breitband-Internetzugang in den Gemeinden zu erhöhen, die
weniger ausgestattet sind, wo es durch das Fehlen der dazu erforderlichen Infrastruktur ohne staatliche
Förderung erst später oder nie ausgebaut werden könnte.
78
Weitere bewerbungen für Selbstverwaltungen
– Förderung des Ausbaus von Breitband-Netzwerke durch Selbstverwaltungen in den Gemeinden
Ungarns, die wirtschaftlich weniger Anziehungskraft haben (GVOP-4.4.2.).
– Entwicklung der Selbstverwaltungsservice, und der Informationsservice der Selbstverwaltungen
(GVOP-4.3.1.).
– Sekundäre Verwertung des Datenvermögens der Selbstverwaltungen (GVOP-4.3.2).
Zusammenfassung
– Die technischen Lösungen sind vorhanden.
– Die Förderungsmöglichkeiten sind vorhanden.
– Entscheidung der Geschäftsführung ist notwendig.
Es ist eine falsche jedoch verbreitete Auffassung, dass man sich darum bewerben möchte, was gefördert
wird. Infolge dieser Investitionspolitik sinkt der Anspruch der Wirtschaftsorganisationen, ihre eigene
Entwicklungsstrategie zu erarbeiten, denn es wird entwickelt, für was man Geld gewinnen kann, und
nicht das, was das Unternehmen tatsächlich braucht. Eine ungeeignet vorbereitete Investition kann die
Entwicklung eines Unternehmens für eine lange Zeit zurücksetzen, während ein nutzbares System die
Erhöhung der Effektivität, die Erweiterung der Marketingstätigkeiten bis hin zu der Erhöhung der Kundenzahl und der Einnahmen fördern kann.
79
E-MARKTRAUM – DAS PORTAL „LINK TO BUSINESS”
Frau Éva FEHÉR
Vizepräsidentin für Dienstleistungen
Industrie und Handelskammer vom Komitat Csongrád
Das Programm E-Marktraum wurde im Rahmen eines Bewerbungsprojekts „Stiftung für Ungarisch-Ruminänische Gemeinsame Kleinprojekte” zustande gebracht, das der Gewinner der PHARE CBC im Jahre
2001-2002 war.
Der vollständige Titel des Projekts: „Ausbau von Geschäftsbeziehungen der Grenzregion durch elektronische Förderung”. In der Bewerbung und bei der Umsetzung war unser Partner die Handels-, Industrieund Agrarkammer von Komitat Temes. Dieses Dokument wurde durch die Förderung der Europäischen
Union angefertigt. Die in diesem Dokument ausgedrückten Meinungen sind die der Industrie- und Handelskammer des Komitats Csongrád, also sie können nicht als die offiziellen Stellungnahmen der Europäischen Union aufgefasst werden. In der Umsetzung des Projekts war unser Informationstechnologischer Partner die IR Intelligens Régió Ületi Kommunikációs Kft (IR Intelligente Regionale GeschäftskommunikationsGmbH.). Die IR GmbH. nahm an der Planung, Ausführung des Portals, an der Auffüllung
des Seiteninhaltes und der Promotionsmaterialen teil.
1. Adresse der Link to Business Portal: www.linktobusiness.csmkik.hu
80
2. Elemente der Link to business Portal:
• Selektion aus Firmenliste
• Projekt Shop
• VISZR
• Nachrichten
• Forum
• Newsletter
• Export-Import Datenbank
• Datenbank der Einlieferanten
• Datenbank der Tourismus-Einlieferanten
• System der Kammerbegünstigung
• Internet-Datenbank der Kammermitgliedsunternehmen
3. Entwicklungsmöglichkeiten
Der bei der Entwicklung entstandene Marktraum kann nach der Integrierung der bereits funktionierenden Systeme von einer Webseite www.csmkik.hu aus erreicht werden. Das System möchte sich noch in
Zukunft den Herausforderungen unserer Zeit entsprechend erweitert werden. Es möchte in erster Linie
Komfort- und komplette E-Business Funktionen erfüllen, um ein geschäftlicher Vermittlungsraum der
Unternehmen der Region und der Grenzregionen zu sein, der ihren Bedarf vollständig befriedigt.
4. Der Ausführer: IR Intelligente Regionale® Geschäftskommunikations GmbH.
(IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft.)
Die IR Intelligente Regionale® Geschäftskommunikations GmbH. (IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft.) Wurde im Jahre 2000 gegründet. Wir waren fast die ersten, die nationale, regionale Portale,
dynamische Webseite, Systeme geplant und betrieben haben.
Wir waren Bahnbrecher in der Errichtung der internetunterstützten Rauminformatischen Systemen
der Selbstverwaltungen. Wir haben große Erfahrung in Bewerbungsschreiben und Fachberatung. Die Serversysteme unserer Firma sichern niveauvolle Dienstleistungen, um zahlreiche bei uns gemachten Webseiten und Portale zu unterbringen und zu betreiben.
Diese Fachbereiche bestimmen immer noch unsere laufende Arbeit. Das Jahr 2005 wurde von der Entwicklung, Betrieb von E-Markträumen, von der Errichtung der E-Selbstverwaltung–Portale bestimmt, wir
erwarten dank unserer Erfahrungen und Referenzen weitere Erfolge.
IR Intelligente Regionale® Geschäftskommunikations GmbH
6725 Szeged (Ungarn), Kálvária sgt. 88–90.
81
DIE ROLLE DES ELEKTRONISCHEN HANDELS IN DER GESCHÄFTSSTRATEGIE, DER WEG ZUM ELEKTRONISCHEN HANDEL
DIE ROLLE DES ELEKTRONISCHEN HANDELS IN DER GESCHÄFTSSTRATEGIE,
DER WEG ZUM ELEKTRONISCHEN HANDEL
Tamás VEDELEK
Geschäftsführer
OnlineWeb GmbH.
Die Klein- und Mittelständischen Unternehmen sind dadurch gekennzeichnet, dass sie die kostenempfindlichsten Teilnehmer im Geschäftsleben sind. Ihre Kapital- und Humanresourcen sind mangelhaft.
Wegen ihrer Größe stößt es immer auf Hindernisse, ihr Interesse in vielen Fällen zur Geltung zu bringen,
sie können es nur schwer geltend zu machen. Selbständig sind sie in der Lage, nur ein enges Marktsegment zu anvisieren. Trotz ihrer Nachteile verfügen sie auch über zahlreiche Vorteile. Dazu gehört die Flexibilität, denn sie sind im Vergleich zu den langsamen großen multinationalen Firmen fähig, sich den
lokalen Marktnachfragen rasch anzupassen. Sie können sehr schnell auf die Veränderungen in der Wirtschaft reagieren, ihre Reaktionszeit ist kurz. Sie sind in der Lage, sich die menschliche Kreativität effektiv
zunutze zu machen. Im Vergleich zu den Multis sind sie viel menschenorientierter. Auf vielen Gebieten
des Marktes sind sie viel lebensfähiger als ihre Konkurrenten.
Ein immer entscheidender Faktor unserer Zeit ist die Infokommunikation. Immer mehr Menschen benutzen tagtäglich das Internet, und es wurde im Geschäftsleben schon fast unentbehrlich. Die Firmen
können die wichtigsten Informationen über sich selbst auf ihrer Webseite veröffentlichen. Die E-Mail ermöglicht eine bedeutend schnellere Korrespondenz, dadurch rückt sich die Postdienstleistungen immer
mehr in den Hintergrund. Mit Hilfe von Browsern können wir nach den Themen suchen, für die man sich
interessiert. Man gibt Schlüsselwörter an, und dadurch können wir die Seiten finden, die das gesuchte
Thema betreffen. Dank des Internets häufte sich eine riesengroße Wissensdatenbank auf, die für jeden
zugänglich ist. Neben der Wissensdatenbank gibt es noch Informationen, Dokumente und Datenbanken
im Internet, die jedem Menschen bei der Arbeit oder beim Studium helfen können. Es gibt immer mehr
Online-Geschäfte, heute kann man schon theoretisch alles im Internet einkaufen, ohne Zuhause zu verlassen. Auch die Online Web GmbH. errichtete ein System dieser Art, das OnlineBolt (OnlineShop) heißt.
Es ist zu beobachten, dass das E-Commerce eine dynamische Entwicklung in den vergangenen Jahren
aufweist. Im Vergleich zum Jahr 2001 vervierfachte die Größe des Internetshoppings im Jahre 2004. Das
wurde dadurch ermöglicht, dass immer mehr Menschen Zugang zum Internet haben. Ein immer größerer Umsatz wird im Internet abgewickelt, das macht jedoch nur einen Bruchteil des Umsatzes des Einzelhandels aus. Im Vergleich zu den westlichen Ländern hat Ungarn aber einen Rückstand von mehreren
Jahren.
Vorteile der OnlineBolt (OnlineShop):
• Die Vertriebskosten sind in der Verteilung, Kommunikation, Promotion und im Betrieb der
Vertriebsorganisation zu senken.
• Es ermöglicht, geographisch fern liegende Märkte und enge Marktspalten zu erreichen.
• Es hilft neue Kunden aufzuspüren.
• Es ermöglicht, alte Kunden alternativ zu erreichen.
• Das gibt einen ausgezeichneten Spielraum dazu, die Produkte zu testen bevor sie auf den Markt
geworfen werden.
• Öffnungszeiten rund um die Uhr.
• Das ist nichts anders, als ein neuer Vertriebskanal.
82
DIE ROLLE DES ELEKTRONISCHEN HANDELS IN DER GESCHÄFTSSTRATEGIE, DER WEG ZUM ELEKTRONISCHEN HANDEL
Errichtung von OnlineBolt (OnlineShop):
Das Internetshop ist ein System, mit dessen Hilfe man Produkte, Dienstleistungen via Internet bestellen
kann. Das bestellte Produkt gelangt zu dem Konsumenten per Post oder Kurier.
In dem Internetshop kann man zuerst das Produkt treffen, eine detaillierte Beschreibung ist darüber zu
lesen. Wenn einem das Produkt gefällt, kann man es über den entsprechenden Button in den Warenkorb
legen. Man kann all das tun, wenn man registriert ist. Bei der Registrierung sind der vollständige Name,
Adresse und die E-Mail-Adresse anzugeben. Wir können auch die Art der Zahlung auswählen, die per
Postnachnahme, per Nachnahme dem Kurier, oder per Überweisung oder gleichzeitig mit der Bestellung
mit Kundenkarte (im Falle einer Karte, die in Hochdruck geprägt wurde) erfolgen kann. Bei bestimmten
Webshops besteht auch die Möglichkeit, die Bestellung zu verfolgen.
Es lohnt sich ein Webshop zu betreiben, wenn das Unternehmen schon die erforderliche Entwicklungsstufe erreicht hat, und wenn er über einen sicheren Hintergrund verfügt. Es ist von entscheidender Bedeutung, was für eine Webseite es hat, denn eine nur selten aktualisierte Webseite mit einer überholten
Technologie verhilft das Unternehmen nicht dazu, das Vertrauen der Kunden ins Onlineshopping zu gewinnen. Es ist wichtig zu überlegen, bei wie großen Firmen und bei Firmen mit welcher Tätigkeit es sich
lohnt, ein Online Shop zu betreiben. Man muss auch erwägen, bei was für einem Produkt es sich lohnt,
auf diesem Kanal abzusetzen.
Die Errichtung eines Online Shops besteht aus den folgenden Schritten:
• Entschließung (Ist die Firma reif genug? Kann ich das organisieren? Weiß ich, was ich will?)
• Entscheidung
• Planung
• Ausführung
• Einführung
• Managen
• Ständige Aktualisierung
Der Auftrag, die Webseite zu errichten, muss einer Firma gegeben werden, deren Arbeit und Fachkompetenz wir vertrauen. Man muss darauf achten, dass die Seite einfach zu bedienen ist. Wenn man ein
Produkt vertreibt, das auch an dem internationalen Handel teilnimmt, muss man die Webseite in mehreren Sprachen präsentieren, und die grenzüberschreitenden Handelsbeziehungen ausbauen. Ist das Webshop an sonstige Verzeichnisse der Firma angeknüpft, erleichtert das die Führung der Registraturen, die
administrative Arbeit.
Man muss der Kommunikation große Aufmerksamkeit widmen. Eine grundlegende Voraussetzung
dieses Handelszweiges ist das Vertrauen, denn man mag mit eigenen Augen die physischen Eigenschaften des Produkts prüfen. Darum braucht man detaillierte Produktbeschreibung. Es muss sichergestellt
werden, dass sich die Kunden zu dem Produkt äußern können, und dadurch die Entscheidungen anderer beeinflussen. Das ist natürlich nur in dem Fall vorteilhaft, wenn die Verbraucher eine positive Meinung über das Produkt haben. Man muss Garantie, Rücknahmegarantie gewähren, um das Kundenvertrauen zu steigern. Es ist besser, wenn der Kunde nicht das Gefühl hat, dass er Katze in dem Sack kauft.
Auch die Organisierung der einzelnen Arbeitsphasen ist von großer Bedeutung. Die Webshops verlieren
ihre Kundenorientierung, aber die OnlineWeb GmbH. errichtete ein System, das versucht, kundenfreundlich zu sein.
Zusammengefasst ist es also sehr wichtig, dass die Firma über einen starken, stabilen Hintergrund verfügt. Die Errichtung eines Webshops bedeutet nicht nur ein Informatik-Problem. Sie sollten konkrete
Vorstellungen, Zielgruppen und genau erarbeitete Vertriebsmethoden haben. Das Webshop erfordert
auch eine entwickelte Informatikkultur. Das gibt gute Möglichkeiten sowie Vertriebsalternative.
83
ONLINE-MÖGLICHKEITEN ZUM GESCHÄFTSMODELLAUSBAU – ERSCHEINUNG AUF DEM VERBRAUCHER- UND...
ONLINE-MÖGLICHKEITEN ZUM GESCHÄFTSMODELLAUSBAU
ERSCHEINUNG AUF DEM VERBRAUCHER- UND INTERUNTERNEHMENSMARKT
Balázs RÉVÉSZ
Wissenschaftlicher Oberassisstent
Institut für Geschäftswissenschaften, Wirtschaftswissenschaftliche Fakultät,
Universität der Wissenschaften von Szeged
Die Anwendungsmöglichkeiten des Internets erweitern sich derzeit kontinuierlich. Die Zahl der Internetbenutzer erhöht sich sowohl auf dem Organisations-, Unternehmensmarkt als auch auf dem individuellen Verbrauchermarkt, beziehungsweise die Erweiterung der Anwendungsbereiche ist sowohl in Ungarn
als auch in der ganzen Welt zu beobachten. Das bietet den interessanten Unternehmen neue Möglichkeiten, Geschäftserfolge zu erzielen. Die Online-Geschäftstätigkeit bietet den Klein- und Mittelständischen
Unternehmen günstige Bedingungen, indem die Eintrittsbeschränkungen klein sind, indem die Kosten
niedriger sind, indem er ausgezeichnete Möglichkeit bietet, bestimmte Verbrauchersegmente und Marktspalten zu erreichen.
Durch die Verbreitung des Internets und durch den Anstieg der Benutzerzahl ist auch zu beobachten,
dass eine immer vielfältigere Beziehung zwischen den Teilnehmern der Online Welt entstanden ist – Geschäftssektor, Personen, Regierung. Das Wirtschaftsmodell der Informationsgesellschaft veranschaulicht
diese Verhältnisse sehr gut, das das Beziehungssystem der drei Teilnehmerkreise darstellt (Schaubild 1.).
B2A
Neue
Wirtschaft
Online Verwaltung
(E-öﬀentliche
Beschaﬀung)
A2A
Neue
Markträume,
E-Business,
E-Service
E-Commerce,
E-Banking,
E-Recruitment
Online Verwaltung
(E-Kunde)
Elektronische
Regierung,
digitale
Unterschrift
B2B
B2C
C2A
Neue Verwaltung
C2C
Mensch,
Hardware,
Software,
Inhalt
Portal?
? Digitaler Lebensraum
E-Bürger
1. Schaubild: Wirtschaftsmodell der Informationsgesellschaft
in: Zoltán Majó (2002)
84
Geschäftsmodelle Business to Business (B2B)
Den Features der unterschiedlichen Marktsektoren entsprechend entstanden verschiedene Geschäftsmodelle. Der elektronische Marktraum ist die weitverbreiteteste Lösung, die zu der Zusammenarbeit der
Unternehmen auf dem Organisationsmarkt beiträgt. Der elektronische Marktraum ist eine Online-Geschäftslösung, deren Ziel darin besteht, zu helfen, dass die potentiellen Geschäftspartner (Verkäufer und
Käufer) sicher aufeinander treffen, indem er einen geeigneten zum Anmelden gebundenen Raum bietet,
in dem Nachfrage und Angebot präsentiert werden können, und indem er die Kontaktaufnahme auch
ermöglicht.
Zwei Hauptgruppen der elektronischen Markträume sind derzeit zu unterscheiden. Der vertikale elektronische Marktraum ist eine Online-Lösung, die ermöglicht, dass die Teilnehmer eines bestimmten Wirtschaftszweiges (z.B. ein Marktraum für die Druckindustrie www.printprofit.hu) den Kontakt miteinander
pflegen. Während der horizontale elektronische Marktraum eine Online-Lösung ist, der ermöglicht, dass die
Unternehmer beliebigen Wirtschaftszweiges den Kontakt miteinander pflegen (z.B. www.marketline.hu).
Geschäftsmodelle Business to Customer (B2C)
Auf dem Gebiet des elektronischen Einzelhandels kommen ziemlich viele unterschiedliche Geschäftsansichten parallel zur Geltung. Zuerst lohnt es sich einen Unterschied zwischen direkten und indirekten
Vertrieb zu machen. Man kann in der Online-Welt über unmittelbaren Vertrieb sprechen, wenn man in
keiner Phase des Prozesses vom Kauf-Verkauf äußere nicht-Internet-Anbieter dazu braucht, das Produkt
zu leisten (z.B. gegen Gebühr kann man seine Lieblingsmusik unmittelbar vom Internet www.zenearuhaz.
t-online.hu herunterladen, aber hier zu zählen sind auch das Herunterladen des zu dem Produkt gehörenden Softwares oder Studien).
Ein weiteres Modell bietet einen die Möglichkeit der abonnierten Inhaltsleistung, die in erster Linie für
Online-Informationsportale, Zeitungen die geeignete Lösung ist (z.B. www.portfolio.hu).
Das Grundmodell der meisten großen Informationsportale ist Gemeinschaftsausbau – Annoncemanagement. Das Wesentliche des Modells besteht darin, wenn es einem gelingt, viele zurückkehrende Besucher für ein Portal zu gewinnen, und wenn man geeignete Informationen über sie (z.B. Hobby, Einkommen, Schulabschluss usw.) hat, hat man die Möglichkeit die Inserenten anzuziehen, die seine Besucher
als Zielgruppe betrachten (z.B. www.index.hu).
Auf dem Gebiet der Online-Werbung und des Online-Vertriebs ist die Betreibung des Partnerprogramms
– Affiliate Programms ziemlich beliebt. In diesem Fall sucht der Programmstarter Partner dazu, für seine
Produkte zu werben, um den Vertrieb zu steigern. Auf der Webseite dieser Partner – sie haben einen großen Umsatz – gibt er eine Anzeige oder eine direkte Kaufmöglichkeit auf, aus den Käufen, Mausklicken
bekommt er vom Partner Gegenleistung (z.B. www.libri.hu).
Die Verwirklichung des indirekten Vertriebs ist auf unterschiedlichen Ebenen ausführbar. Es ist auch
möglich, Broschüre zu veröffentlichen, Dokumente elektronisch zu senden oder Online-Verträge zu
schließen. Die einfachste Lösung ist es, wenn man seine Webseite nur als eine elektronische Broschüre
verwendet. Man kann seinen potentiellen Kunden Informationen über seine Produkte veröffentlichen,
die sie – wenn sein Angebot ihnen gefällt – in seinem wirklichen Laden kaufen können. Eine kompliziertere Version, aber vom Gesichtspunkt der Ausnutzung des Internets aus eine entwickeltere Lösung, lautet, dass die Kunden die zum Kauf der Produkte erforderlichen Dokumente vom Internet ausfüllen können, aber der Identitätsnachweis des Kunden, die Übernahme der Ware usw. erfolgt in dem Laden, wohin
der Kunde persönlich hingehen muss. Heutzutage ist es schon auch in Ungarn lösbar, dass man im InterINFORMATIK – INFORMATIONSGESELLSCHAFT FACHKONFERENZ
85
net einen Vertrag mit dem Anbieter einer Leistung schließt, aber infolge der Lücken in der gesetzlichen
Regelung (noch keine elektronische Unterschrift) ist es immer noch erforderlich, die Unterzeichnung des
Vertrages per Fax oder per Post zu bestätigen (z.B. für die Online-Versicherungsbrokerunternehmen sind
diese Möglichkeiten offen, www.netrisk.hu).
Geschäftsmodell Customer to Business (C2B)
Das Internet ermöglicht, dass der Kunde die zugänglichen Angebote miteinander vergleicht, und dass
er die beste Lösung davon wählt. Nach dem Geschäftsmodell namens „Name your price!“ ist derjenige
der Kunde, der vorher sagt, wie viel er gegen eine bestimmte Dienstleistung bezahlen möchte, und der
Betreiber des Systems fragt unter seinen Partnern nach, welcher Anbieter die benannte Dienstleistung
gegen den zum Angebot des Kunden am nächsten liegenden Preis anbietet (z.B. www.priceline.com). Analogerweise funktioniert auch die umgekehrte Versteigerung, bei der der Kunde sagt, was er möchte, und
bei der derjenige Kunde gewinnt, der das niedrigste aber noch akzeptable Angebot unterbreitete.
Geschäftsmodell Customer to Customer (C2C)
Obwohl diese Marktmöglichkeit den Handel der Personen untereinander bedeutet, ist die Geschäftslösung, die das ermöglicht, erwähnenswert. Die Betreiber von Online-Versteigerungsseiten möchten die
Marktraummöglichkeiten für Privatpersonen in der virtuellen Welt zu sichern, während sie nach jedem
einzelnen Kauf/Verkauf Provision erheben und/oder sie Annonceoberfläche auf der Seite betreiben (z.B.
www.vatera.hu).
Zusammenfassung
Die vom Internet gebotenen Geschäftsmöglichkeiten stehen vor jedem offen. Das Online-Geschäft kann
neu oder ein selbständiges Geschäft in der virtuellen Welt oder eine neue Vertriebsform der herkömmlichen Geschäftstätigkeit sein. Unabhängig davon, ob wir zwischen Unternehmen oder auf dem Verbrauchermarkt tätigen möchten, besteht das Wichtigste immer darin, bevor man die Tätigkeit aufnimmt, sollte man sich überlegen, welches strategische Ziel man in der virtuellen Welt erzielen möchte, und man
sollte dazu das Tauglichste von den potentiellen Geschäftsmodellen auswählen. Das internationale Computernetzwerk bietet in vielen Gebieten auch maßgeschneiderte Möglichkeiten. Man sollte das Internet
als ein integriertes Marketingmittel (Sammeln von Informationen, Kommunikation, Vertrieb) ausnutzen.
Man sollte die von der Informatik gebotenen Möglichkeiten ausnutzen, man sollte auf das Unternehmensdatenvermögen bauen (Analyse der Besuche, Messung der Effektivität, Sammeln von Informationen, die darauf aufgebaute Kommunikation beziehungsweise Vertrieb). Von dem Transaktionsansatz
sollte man sich an das Beziehungsmarketing wenden, man sollte auch die Vorteile des Online-Kundenkontakt-Managements ausnutzen.
Man sollte ja nicht vergessen, dass das Online Geschäftsmodell der Verwirklichung der strategischen
Ziele dient und nicht der Verwirklichung der informationstechnologischen Investitionen mit Selbstzweck.
86
INNOVATIVE LÖSUNGEN AUF DEM GEBIET DER INFORMATIK, PROGRAMMIEREN, UND UNTERRICHT VON INFORMATIK
INNOVATIVE LÖSUNGEN AUF DEM GEBIET DER INFORMATIK,
PROGRAMMIEREN, UND UNTERRICHT VON INFORMATIK
Dr. Lajos SCHRETTNER
Lehrstuhlgruppe für Informatik der Universität der Wissenschaften von Szeged (SZTE)
Kurze Geschichte der Lehrstuhlgruppe
Die Informatikbildung an der Universität von Szeged wurde im Jahre 1957 gestartet. Der weltberühmte
Professor, László Kalmár organisierte die Bildung, der ein Bahnbrecher der ungarischen Informatik war.
Die ersten Studenten bekamen ihr Diplom als Informatiker im Jahre 1964. Bei der Weiterentwicklung
der Bildung wurde im Jahre 1977 die zweistufige Bildung eingeführt. In der ersten Stufe, die 3 Jahre lang
dauerte, konnten die Studenten eine Hochschulausbildung erwerben, beziehungsweise wenn sie noch
weitere zwei Jahre studierten, konnten sie ein Universitätsdiplom bekommen. Diese zweistufige Bildung
entsprach der Reform des Hochschulwesens, die im Jahre 2005 in ganzem Ungarn eingeführt wird.
Die Lehrstuhlgruppe für Informatik wurde im Jahre 1990 eine selbständige Einheit innerhalb der Naturwissenschaftlichen Fakultät. Die Lehrstuhlgruppe passte sich den Forderungen an, und dadurch gibt
es seit 1993 auch in der Lehrstuhlgruppe Ph.D. Bildung.
Die Lehrstühle der Lehrstuhlgruppe
Diese Lehrstuhlgruppe besteht aus 5 Lehrstühlen, außerdem gibt es noch eine Forschungsgruppe, die mit dem Institut eng verbunden ist:
• Lehrstuhl für Angewandte Informatik (Lehrstuhlleiter: Dr. Balázs Imreh, Universitätsdozent)
• Lehrstuhl für Bildverarbeitung und Computergraphik (Lehrstuhlleiter: Dr. Attila Kuba, Universitätslehrer)
• Lehrstuhl für die Grundlagen der Informationswissenschaft (Lehrstuhlleiter: Dr. Zoltán Ésik,
Universitätslehrer)
• Lehrstuhl für Computeralgorithmen und Künstliche Intelligenz (Lehrstuhlleiter: Dr. János Csirik,
Universitätslehrer)
• Lehrstuhl für Softwareentwicklung (Lehrstuhlleiter: Dr. Tibor Gyimóthy, Universitätsdozent)
• Forschungsgruppe für Künstliche Intelligenz (Gruppenleiter: Dr. János Csirik, Universitätslehrer)
Auf den Lehrstühlen und in der Forschungsgruppe arbeiten insgesamt 60 Lehrer/Forscher und 15 Mitarbeiter als Aushilfe. Die auf den Lehrstühlen angebotenen Forschungen bieten eine breite Palette der
Informatik, der Unterricht läuft auf jedem Wissenschaftsgebiet auf einem hohen Niveau.
Fachrichtungen bei der Lehrstuhlgruppe
Im Namen der Reform des Hochschulwesens übernimmt die Lehrstuhlgruppe vollständig die in Europa schon eingebürgerte B.Sc./M.Sc.-Bildung. Dementsprechend gibt es Fachrichtungen, um die sich keine
Studenten mehr bewerben können, sie sind die so genannten „Auslauf“-Fachrichtungen, und sie werden
nur so lange betrieben, bis die jetzigen Studenten ihr Studium absolvieren.
87
Diese Fachrichtungen sind:
• Mathematiker für Programmieren (Hochschulausbildung)
• Mathematiker für Programmplanung (Universitätsausbildung)
• Mathematiker für Wirtschaftliches Programmieren (Universitätsausbildung)
• Fachrichtung für Technische Informatik (Hochschul- und Universitätsausbildung)
• Fachrichtung für Informatiklehrer (Universitätsausbildung)
Seit September 2005 laufen neue Fachrichtungen. Vom Inhalt her sind sie mit den alten Fachrichtungen
großenteils gleich, aber ihre Struktur wurde den neuen Forderungen vollständig angepasst:
• Wirtschaftsinformatiker (B.Sc.)
• Ingenieur-Informatiker (B.Sc.)
• Informatiker für Programmplanung (B.Sc.).
In dieser Fachrichtung gibt es auch die Möglichkeit, die Fachrichtung Informatiklehrer zu wählen.
Analog den anderen Institutionen in Ungarn – und in Zusammenarbeit damit – werden die M.Sc. Fachrichtungen eben jetzt erarbeitet, die aller Wahrscheinlichkeit nach im Jahre 2008 starten werden, denn die
ersten B.Sc.-Studenten beenden ihre B.Sc.-Ausbildung im Jahre 2008.
Die Studenten
Die Studenten, die in den oben erwähnten Fachrichtungen studieren, haben die Möglichkeit, sich in die
Bildungs- und Forschungsarbeit der Lehrstuhlgruppe einzuschalten. Das hat auch das Ergebnis, dass sie
an internationalen Programmierungswettbewerben erfolgreich teilnehmen, und dass sie sich um Stipendien von internationalen Studentenaustauschprogrammen bewerben (TEMPUS, ERASMUS, CEEPUS,
SOCRATES). Im Studienjahr 2005/2006 fingen etwa 450 Studenten ihr Studium in unserem Institut an.
Wenn wir alle Fachrichtungen und Studiengänge berücksichtigen, beträgt die Gesamtzahl der Studenten
ungefähr 1500. Am Ende dieses Studienjahres werden voraussichtlich 250 Absolventen ihr Diplom bekommen.
Hardware/Software-Ausstattung
Die Lehrstuhlgruppe ist mit Hardware/Software gut ausgestattet, 8 gut ausgerüstetete moderne Computerkabinette stehen ihr zur Verfügung, die die Lehrer zum Unterricht benutzen können, und in denen
die Studenten auch selbständig arbeiten können. Die Universität hat einen schnellen Internetzugang,
und der Zugang zu elektronischen Bibliotheken erleichtert die wissenschaftliche Arbeit im Großen.
Unterricht
Bei dem Unterricht sind zwei Ziel zu erreichen. Zuerst muss man die Studenten mit den neuesten Technologien bekannt machen, andererseits muss man fähig machen, sich in ihrem späteren Berufsleben den
verändernden Ansprüchen anpassen zu können, indem ihnen umfassende Kenntnisse vermittelt werden.
Um diese beiden Ziele erreichen zu können, werden mathematische/informationswissenschaftliche
Grundkenntnisse, Programmierungsfächer, die auch die modernsten Programmierungsmethoden und mittel verwenden, beziehungsweise Fächer unterrichtet, welche die Studenten in viel speziellere Bereiche
einführen und ihnen einen breiteren Überblick geben. Der Programmierungsunterricht basiert immer
88
noch auf die objektumorientierten Programmierungssprachen (Java, C++), aber nicht einmal andere wichtige Bereiche werden vernachlässigt wie zum Beispiel Datenbankbehandlung, Web-Programmieren sowie
funktionales, logisches und paralleles Programmieren.
Forschung
Neben dem Unterricht spielt auch die Forschung eine wesentliche Rolle im Leben der Lehrstuhlgruppe.
In unserer Lehrstuhlgruppe arbeiten viele Forscher, die auch auf internationaler Ebene große Ergebnisse
leisteten. Die Ergebnisse der Forschungen, die sie in Zusammenarbeit mit ausländischen Partnern ausführen, werden in internationalen Zeitschriften veröffentlicht. Es gibt mehrere internationale Konferenzen, die unsere Lehrstuhlgruppe in Ungarn organisiert.
Es ist in erster Linie für das Thema Software-Entwicklung charakteristisch, dass wir an EU-Projekten
teilnehmen, oder dass unsere Lehrstuhlgruppe mit ungarischen beziehungsweise mit multinationalen
Firmen in Forschung und Entwicklung zusammenarbeitet.
Einige wichtige Forschungsthemen unserer jüngsten Vergangenheit sind z.B. die Entwicklung der natürlichen Sprachmittel, Sprachtechnologie, Verarbeitung medizinischer Bilder, Optimalisierung von Linux
auf Mobilsysteme, Schutz von Mobilsystemen, OpenOffice Qualitätsmonitoring sowie Analyse und Testen von große C++ Systemen.
Kontakt
Auf der Webseite der Lehrstuhlgruppe können Sie weitere Informationen lesen: www.inf.u-szeged.hu.
89
INFORMATIKUNTERRICHT ZUR FÖRDERUNG VON KMU
Wissenschaftliche Oberassisstentin
Universität „Vasile Goldiş” Arad
I. Einleitung
Zurzeit spielen die Kleinen und Mittelständischen Unternehmen (KMU) eine besonders wichtige Rolle
bei allen wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Tätigkeiten. Die durch die Globalisierung entstandene
Integration und Interoperabilität, so wie die Entwicklung der Informatiktechnologien bedürfen ein qualifiziertes Personal, das die gegebenen Informatikanwendungen kennt und auch in der ganzen Tätigkeit
des Unternehmens optimal verwenden kann. Die Informatik- und Kommunikationstechnologien der
letzten Jahre haben die ganze Welt verändert, und tiefe wirtschaftliche Wirkungen erzielt. Immer mehr
Unternehmen haben begonnen die Vorteile der digitalen Dienstleistungen zu benutzen und die komplexen Informatiksysteme einzuführen. All dies betrachtet, kann behauptet werden, dass die Entwicklungswirtschaften jetzt eine einzigartige Chance haben durch die Herausforderungen und Vorteile einer jungen
und unternehmenslustigen Wirtschaft. Außerdem bietet ihre technologische Einrichtung eine vorteilhafte Pozition zum Fortschritt, da sie von der Erbe der alten IT Technolgien nicht behindert sind.
Telekommunikation ist eines der bestimmenden Sachen des heutigen Lebens, und das wichtigste Kommunikationsmittel ist das Internet. Zuerst wurde es in akademischen und wissenschaftlichen Kreisen benutzt, heutzutage wird es als ein Mittel zum Handel verwendet. Die kommerziellen Benutzer nutzen das
Internet im weit größeren Umfang als die Forscher oder andere Benutzer. Da die Zahl der Internetbenutzer
zunimmt, sind immer mehr Unternehmen bestrebt einen Vorteil zu ergattern, und der elektronische Handel wird umso bedeutender. Was die Kompetenzen zur Erhaltung und Entwicklung der Systeme betrifft,
die die Grundlagen des e-Handels bedeuten, kämpft ein Großteil der Länder mit immensem Kompetenzmangel, wodurch ihre Wettbewerbsfähigkeit an der Internetbasierten Marktwirtschaft verringert wird.
Die Manager der europäischen KMU sind sich immer mehr bewusst, dass die modernen Technologien
in der Handeltätigkeit und bei der Wettbewerbsfähigkeit die Schlüsselrolle spielen. Wenn man die obige
Ausführung betrachtet erscheint ein neues Bedürfnis, dass immer mehr Menschen mit Informatik- und
Telekommunikationskenntnissen eine Universitätsausbildung erhalten sollen. Ihr Wissen ist einerseits im
Bereich Informatik wichtig: Softwareentwicklung, Netzbetreibung, Sicherheit, künstliche Intelligenz, Modelle, Simulationen; andererseits müssen sie auch wirtschaftlich ausgebildet werden: Unternehmensmanagement, Finanzmanagement, Finanzen – Buchführung, Mikro- und Makrowirtschaft, wirtschaftliche
Statistik, E-Handel usw.
II. Die von den KMU verwendeten Informatikanwendungen und die entsprechenden
Kompetenzen
Zahlreiche KMU können nicht genug Forschungs- und Entwicklungstätigkeit ausüben, meistens wegen
der mangelnden IT Kenntnisse der eigenen Angestellten. In diesem Fall wenden sie sich an Fachleute, die
aber im Tätigkeitsfeld des Unternehmens keine Qualifikation haben. Um die Wettbewerbsfähigkeit zu
steigern muss folgendes geschehen: Entwicklung der Dienstleistungen, Datenerhebung und –Vermittlung,
Erfahrungsaustausch, hohe Produktivität, schnelle Markteinführung, Imagepromotion mit Multimediamitteln. All dies ist zurzeit ohne die modernsten Informatik- und Kommunikationstechnologien nicht zu
verwirklichen.
90
Dies ist der Ausgangspunkt, und im folgendem wird es um die verwendeten IT Bereiche im KMU Sektor gehen. Gleichzeitig wird auch ein Teil der daraus resultierenden Kompetenzen definiert.
1. Die nötige Kompetenzen zur Verwirklichung, Betreibung und Sicherheit von Netzwerken:
Planung und Erstellung von Computernetzwerken, Netzprotokolle (TCP/IP, Ethernet), Netzwerkmanagement, Kontrolle der Netzwerkdienstleistungen, Bewertung der Netzwerkleistung usw.;
2. Die nötige Kompetenzen zur Planung von Informatiksystemen: methodische Leitung der Erstellung von Informatiknetzwerken, Softwaremanagement und –Entwicklung, Entwicklung der Mittel
im Interesse des Qualitätsmanagements, Beratung bei Informatikprojekten, Softwareerstellung usw.;
3. Die nötige Kompetenzen zur Telekommunikation, Internet: Nutzung von Internetleistungen,
Webdesign usw.;
4. Die nötige Kompetenzen zum Management und Ressourcenverwaltung: Erstellung und Betreibung von Verwaltungssystemen für Wirtschaft und Finanzen, Analyse- und Entscheidungssysteme, Sicherheit von E-Business usw.;
5. Die nötige Kompetenzen zur Planung und Entwicklung im gegebenen Tätigkeitsfeld: Erschaffung von modernen Mitteln zur Systemanalyse, Planung, Simulation und Tests, Softwareprodukte,
die auf optimale Produktionsmodelle bauen usw.;
6. Die nötige Kompetenzen zu den speziellen Anwendungen (Gesundheitswesen, Produktion,
Landwirtschaft, Umwelt, Transport, Handel, Kunst, usw.): Entwicklung von Informatikanwendungen, Monitoring der fachspezifischen Tätigkeiten und Prozesse, Entwicklung von Expertensystemen usw.;
7. Die nötige Kompetenzen zu den Office Anwendungen: Dokumente, Tabellen, Power Point
Präsentation usw.;
8. Die nötige Kompetenzen zur Imageplanung und Promotion: Benutzung von verschiedenen Multimedia Anwendungen, wechselhafte Anwendung der informativen und graphischen Elemente usw.;
9. Die nötige Kompetenzen zum E-Business: Planung und Entwicklung von Datenbanksystemen,
Bildschirmplanung für die Nutzung von Kontaktdatenbanken, Betreibung von Sachorientierten
Datenbanken, Multimedia, Anwendungen für verbreitete Geräte (SGBD): Oracle, My SQL.
Die IT Fachbereiche sind auf verschiedene Tätigkeiten verteilt, die in unterschiedlichen Perioden verwirklicht werden: Planung, Umsetzung, Betreibung, Inbetriebhaltung, Ausbildung. In dieser Studie wird
vor allem die Ausbildung thematisiert.
III. Ausbildungsprogramme für Informatik
Schon am Anfang müssen die Informatikgrundausbildung – die nach dem Bologna Prozess drei Jahre
dauert – und die Universitätsausbildung – die zwei Jahre länger dauert, im Rahmen der Mastery Programme – von einander unterschieden werden. Außerdem muss eine klare Unterscheidung zwischen dem
Studienplan der Fakultät für Informatik und den der Institute für Informatik an anderen Fakultäten
(Wirtschaft, Medizin, Jura, Pharmazeutik, Technik). Vorliegende Studie stellt einerseits die wichtigsten
Fächer der Fakultät für Informatik an der Universität Vasile Goldis in Arad, und andererseits die Fachkurse für Informatik an der Wirtschaftsfakultät vor.
A. Struktur und Sicherheit der Computer und der Netzwerke: Struktur der Computersysteme,
Computernetzwerke, Operationssysteme, Sicherheit von Informationen.
B. Programmierung: C Programmierung, Sachorientierte Programmierung (C++), Java Programmierung, moderne Programmierungstechnologien, visuelle Programmierung.
91
C. Datenbanken: Datenbanken, Verwaltungssysteme der Datenbanken
D. Kommunikation, Webanwendungen und Multimedia: Webtechnologien, Entwicklung von Webanwendungen, Multimediatechnologien, Kommunikation, mobile Technologieanwendungen.
E. Sonstiges: Wahrscheinlichkeitsrechnung und Statistik, Modelle, Simulationen, Grafik, Optimalisierungstechnologien, künstliche Intelligenz, Management von Informatikprojekten, Betreibung von
Informatiksystemen, Qualitätssicherung von Softwaresystemen usw.
Dazu wird auch praktische Ausbildung angeboten, und diejenigen die Unterrichten möchten können
einen Psychologie und Pädagogik Kurs belegen. An der Wirtschaftsfakultät werden folgende IT Fachkurse angeboten: Grundlagen der Informatik (Nach ECDL -- European Computer Driving Licence), Datenbanken, Informatiksysteme im Management, (Planung, Analyse, Umsetzung, Entwicklung), praktische Ausbildung – virtuelles Unternehmen.
Im Zusammenhang mit der Mastery Ausbildung soll noch das Programm Marketing und Informatik
erwähnt werden, was aus der Zusammenarbeit der beiden Fakultäten erwachsen ist.
Die Kurse dieses Programms können in zwei Gruppen geteilt werden:
A. Marketing und Management: Strategisches und innovatives Marketing, B2C Marketing, Informatikmanagement, Vertriebsmanagement, neue Prinzipien im Management, Preisplanung, technologisches Marketing
B. Informatikkurse: Computerstruktur, entwickelte Datenbanken, Java Technologien, Webanwendungen für Unternehmen, Unternehmensleitung und Kundenkontakte, neue Strategien, praktische Ausbildung.
Der Fernunterricht ist in letzter Zeit auch sehr erfolgreich, wo vor allem Erwachsene ausgebildet werden. Dafür wurde an der Fakultät für Informatik eine E-Learning Plattform erstellt, was nach der Moodle
Plattform aufgebaut ist, wo die Vorlesungen runtergeladen werden können.
III. Folgerungen
Aus dem Grundgedanken, dass die Unternehmen weltweit den Fähigkeiten und Leistungen der Informatiksysteme immer mehr Vertrauen schenken, und im Interesse dass diese in die globale, digitale Wirtschaft integriert werden können, sind folgende Konsequenzen zu ziehen:
• Der IT Fachkräftemangel ist weiterhin eines der Schwachpunkte der KMU in Richtung der Internetbasierten Wirtschaft. Die Lösung des Problems können die Förderung der entsprechenden
Universitätsausbildung, oder Urkunden von international anerkannten Firmen bedeuten.
• Die Ausbildung von nicht IT Fachleuten kann auch funktionieren, aber ihre Weiterbildung ist Kostenintensiv.
• Die Einnahmen der KMU werden von den qualifizierten Fachkräften abhängen, und zwar nicht
nur auf dem Gebiet der Grundtätigkeit. Langfristig hemmt der Kompetenzmangel das Wirtschaftswachstum und vermindert die Chancen der Integration in die globale, digitale Wirtschaft.
• Die landesweite Förderung der globalen Bestrebungen der KMU ist besonders wichtig, wobei das
Internet die Zielsetzungen unterstützt.
92
Bibliographie
1. Alan, P. – Informatikai rendszerek tervezése, Solness Kiadó, Temesvár, 2001
2. http://www.ici.ro/ici/raprom/cap3.htm – Kompetencia területek
3. Ghenea, S. – Delivering IT Services as Utilities, KKV Világtalálkozó, 2005
5. Naaji, A. – Aspects regarding the implementation of e-business system, Proceedings of E-comm
Line Conference, Bukarest, 2001
London, 1994
7. *** – Akadémiai tanrend, „Vasile Goldiş” Egyetem Arad, 2005
93
INNOVATION UND DIE NUTZUNG DER TECHNOLOGIEN DES INTERNETMARKTES DURCH DIE UNTERNEHMEN
INNOVATION UND DIE NUTZUNG DER TECHNOLOGIEN DES
INTERNETMARKTES DURCH DIE UNTERNEHMEN
Ciprian MAN
West Universität Timisoara
Angaben
•
•
•
•
Die online Werbung gewinnt immer mehr an Bedeutung, vor allem die pay-per-click Version
Diejenigen, die auf die Nutzung der Marktlücken spielen, haben die größten Entwicklungsindexe
Für den Advertiser werden Blogs und persönliche Inhalte wichtig
Die IBM Erhebung im Banksektor hat folgende Trends entdeckt:
a. Die Kunden gestalten neue Spielregeln
b. Die allgemeinen, und die auf Marktlücken spezialisierten Banken zeigen die größten
Wachstumsraten
c. Die Veränderungen der Arbeitsmarktstruktur bedürfen eine neue Herangehensweise
d.Der rechtliche Rahmen ist immer strikter
e. Die Technologien verbessern sich ständig
• Die Mobilkommunikationsformen erreichen 2006 ihre Reife
• Die weitere Entwicklung der Technologien wird erwartet (Datenvermittlung mit noch größerer Geschwindigkeit)
• Orange wird in Rumänien demnächst seine Dienstleistungen einführen, und Connex wird unter
dem neuen Namen Connex Vodafone etabliert.
Verwendete Mittel
• Das alte world wide web
- Erneuert: web 2.0
• Das neue web
- mobil
- interaktive Stände
- interaktives, digitales Hörfunk
- interaktives, digitales Fernsehen
• Sonstiges
- CD-ROM, DVD, interaktive Visitenkarten
- Mobile Informatiksysteme (in die Kleidung eingebaut), verschiedene, gekoppelte Geräte
Anwendungen: Beispiel
• SMS
- Erstellung von Datenbanken (direkte Antworte auf die Werbungen) direct mailing
- Auf die räumliche Lage basierten Dienstleistungen
- Sampling/Versuche
- Werbung von Aktionen
94
INNOVATION UND DIE NUTZUNG DER TECHNOLOGIEN DES INTERNETMARKTES DURCH DIE UNTERNEHMEN
- Belohnung der Markentreue
- Kurze Kodes
- WAP Dienstleistungen
• Mögliche Anwendungen auf den folgenden Gebieten:
- MMS
- 3G
- Daten mit großer Geschwindigkeit
- Videokonferenz
- 4G
Anwendungen: sonstige Beispiele
•
•
•
•
•
•
•
E-Mail, newsletter
Blog (web log)
Online Gemeinschaften
Banner, pop-up Werbungen
Einordnung in die Suchprogramme
Online PR, online Partnerschaften
Anwendungen: Effektivität
• Wie sieht der Entscheidungsmechanismus des PC-Verbrauchers aus?
• Eine nützliche Einordnung der online Kunden:
- Tracker
- Hunter
- Explorer
Anwendungen: wie kommt man an die Verbraucher
1. Man soll die eventuellen Verbraucher kennen lernen
2. Die Marktsegmente/Mikrosegmente sollen erkannt werden
3. Man muss die Wege zu den Kunden finden
Mit anderen Worten braucht man:
• Marketingforschungen, die
• verwendet werden können, um
• die Fähigkeit in der Zukunft zu erlangen, mit den Verbrauchern Kontakte ausbauen zu können.
Meine online Erreichbarkeiten:
www.ciprianman.net
[email protected]
95
E-SELBSTVERWALTUNGSSYSTEME UND IHRE ROLLE IM LEBEN DER KLEIN- UND MITTELSTÄNDISCHEN UNTERNEHMEN
E-SELBSTVERWALTUNGSSYSTEME UND IHRE ROLLE IM LEBEN DER
KLEIN- UND MITTELSTÄNDISCHEN UNTERNEHMEN
Tamás VEDELEK
Geschäftsführer
OnlineWeb GmbH.
Die Selbstverwaltungen sind heutzutage durch die überholten Umsetzungswege, den Mangel an Datensicherheit und die Wartungsprobleme gekennzeichnet. Zur Zeit ist es sehr umständlich, die Angelegenheiten zu erledigen, bestimmte Bereiche sind miteinander nicht entsprechend verknüpft, dadurch ist der
Informationsaustausch nicht so wie erforderlich. Die Reformanstrengungen stoßen auf Schwierigkeiten.
Die OnlineWeb GmbH. in Zusammenarbeit mit der Ritek Ag. erarbeit jetzt ein System, das all diese Mangel und Fehler versucht zu beheben.
Die Aufgabe des RITEK Projekts besteht in den folgenden: ein standardisiertes, komplexes Informatikumfeld zu errichten, das den Aufgaben- und Zuständigkeitsbereich der Gemeindeselbstverwaltungswesens deckt. Im November 1998 wurde mit der Arbeit angefangen, und im Jahre 2001 begannen
die Einführungsarbeiten in Szeged. Das primäre Ziel war eine Selbstverwaltung zu betreiben, welche die
behördliche und Verwaltungsaufgaben auf einer europäischer Art und Weise erfüllt, in vielen Fällen sogar
das europäische Niveau überschreitend, so dass es auch die Kunden (Bürger und juristische Personen,
die unter die räumliche Zuständigkeit der Selbstverwaltung fallen) maximal zufrieden stellt.
Die Entwicklungsrichtlinien werden in Ungarn aus den folgenden bestimmt:
• MITS (Strategie der Ungarischen Informationsgesellschaft)
• KET (Ungarisches Gesetz über das Verwaltungsverfahren)
• GVOP (Operationelles Programm zur Verbesserung der Wettbewerbsfähigkeit in der Wirtschaft)
• e-magyarorszag.hu – ügyfélkapu [Kundentor] eine Art online Bürger-Service,
• daneben noch die EU-Regelung, Förderungen; beziehungsweise der spezielle Bereich innerhalb
der Informatik (z.B. Verwaltungswirtschaft).
Bei der Erarbeitung des Systems war es wichtig zu berücksichtigen, dass es erforderlich war, die ganze
Stadt und ihre Institutionen komplett zu integrieren. Die Anwendungen mussten einheitlich gestaltet werden, um sie einfacher benutzen zu können. Der Internetanbieter musste auch miteinbezogen werden, um
das physische Netzwerk zu errichten. Eine Serverfarm musste zustande gebracht werden, um das System
mit Sicherheit betreiben zu können.
Die Erarbeitung des Teils „Erledigung der Angelegenheiten“ lief wie folgt:
In erstem Schritt wurden der Amtsweg, die Prozesse komplett geklärt. Danach mussten die Prozesse,
der Bildschirm und Formulare geplant werden. Auch die Außenprozessen waren zu planen, und erst danach wurden die Verknüpfungspunkte der äußeren und inneren Aufgaben zustande gebracht. Man musste die Veränderungen den Bürgern in erster Linie mit der Hilfe der Webseite veröffentlichen. Da die Ansprüche verändern sich kontinuierlich, hat die Verfolgung der Änderungen eine wichtige Rolle. Es ist
auch erforderlich, dass dieses System mit den anderen/äußeren Systemen verbunden ist (Kundentor,
Steuersystem).
96
E-SELBSTVERWALTUNGSSYSTEME UND IHRE ROLLE IM LEBEN DER KLEIN- UND MITTELSTÄNDISCHEN UNTERNEHMEN
Das System erleichtert es den klein- und mittelständischen Unternehmen, ihre amtlichen Angelegenheiten zu erledigen. Es besteht die Möglichkeit, Angaben einzusenden (z.B. elektronische Steuererklärung),
Angelegenheiten in Gang zu setzen, sich Informationen einzuholen bzw. Informationen zu geben, Angelegenheiten von der Ferne zu erledigen (durch elektronische Unterschrift), Rechtsmittelverfahren zu starten, einfenstrige Bürger-Service, das viel schneller und effektiver ist.
Es gibt auch einige Probleme in Bezug auf das System. Es gibt noch wenige Befürworter der elektronischen Unterschrift, deswegen wird sie nur noch von wenigen benutzt. Technologische Schwierigkeiten
ergaben sich (z.B. Systeme mit offenen Quellenkoden, Web-Lösungen). Der Kunde und der Beamte sind
noch nicht auf diese Veränderungen vorbereitet, sie nehmen die Veränderungen nur schwer an. Durch die
Aufbewahrung der alten Angaben ist die Integration beziehungsweise die Migration derer sehr schwierig.
Die bisher abgedeckten Bereiche sind:
• Finanzwesen (KASZPER)
• Rechnungsprüfung (KASZPER)
• Voranschlagsplanung (ETRIUSZ)
• Arbeitswesen (SAMU)
• Register der Sachanlagen (KATI)
• Registrierung und Dokumentbehandlung (IDA): ihre Erarbeitung ist derzeit im Gange.
Im System wurden Modernisierungen durchgeführt. Dabei wurde eine direkte Verbindung zwischen
den Bereichen Finanzwesen und Rechnungsführung errichtet. Ein genauer Informationsaustausch wurde erarbeitet. Die ausgeführten Arbeiten sind genau zu messen, dadurch wurden die Verrechnungsbarkeit
und die Aufgabenverteilung besser, und dadurch die ganze Arbeit schneller. Dazu besteht noch die Möglichkeit der Überprüfung aus der Ferne.
KASZPER
Dieser Name ergibt sich aus der ungarischen Abkürzung von Központi Adat nyilvántartási Számviteli
Pénzügyi Ellenőrző Rendszer [Zentrale Überprüfungssystem der Angabenregistratur, Rechnungsführung
und Finanzwesen]. Zu den Aufgaben des Systems gehören die Registrierung der Verpflichtungen, der einkommenden Rechnungen, die Ausstellung von ausgehenden Rechnungen, der Umgang mit Anweisungsverordnungen, Banktransaktionen, Kassenführung, Kontierung und Hauptbuchführung. Das System spiegelt eine neue Anschauungsweise wieder besonders auf dem Gebiet der Rechnungsprüfung. Die Integration der finanziellen und Rechnungsführungsprozessen wurde schon in diesem System verwirklicht. Die
Angaben sind zentral gespeichert, und das ermöglicht eine kontinuierliche Datenverarbeitung. Dadurch
sind die Aufgaben exakter zu bestimmen.
Das KASZPER ist ein ganz geöffnetes Hintergrundsystem, das Ritek-TITÁN-Technologie anwendet. Die
Anwendungen sind auf Web-Basis.
Die Erfahrungen der Entwicklung waren gemischt: die Einführung lief nur umständlich an, aber die
Feedbacks waren positiv. Die Modernisierung der Selbstverwaltung ist begründet, und ist notwendig. Das
System beweist, dass die Systeme mit geöffneten Quellenkoden in der Verwaltung in Ungarn eine Zukunft
haben können. Es besteht selbstverständlich die Möglichkeit, sie weiterzuentwickeln.
97
INTERNETPORTAL ÜBER DIE ZUSAMMENARBEIT DER DONAU-KRISCH-MURESCH-THEISS EUROREGION IN MEHREREN...
INTERNETPORTAL ÜBER DIE ZUSAMMENARBEIT DER DONAU-KRISCHMURESCH-THEISS EUROREGION IN MEHREREN SPRACHEN
János LANG
Medienexperte
TriplexRegioNet
Die neue strategische Entwicklungsplan der Donau-Krisch-Muresch-Theiß (DKMT) Euroregion basiert
auf vier Grundpfeiler, auf der so genannten „Vier I“: Information, Innovation, Infrastruktur und Interrelationship (Interbeziehung). Das spiegelt auch wieder, dass die Euroregion der Rolle der Information große
Bedeutung beimisst, aber die Instandhaltung und Entwicklung der euroregionalen Informationssysteme,
die schon zumeist von Journalisten ausgebaut wurden, wurde noch lange nicht zum Anschluss gebracht.
Auf der in Szeged stattgefundenen euroregionalen Konferenz vom Februar 1996 wurde der Bedarf hervorgehoben und zum Ausdruck gebracht, die Bevölkerung, die sich auf der ungarisch-rumänisch-serbischen Dreiergrenze aus mehreren Nationalitäten zusammensetzt, über die Zusammenarbeit, über die Aktualitäten der europäischen Integration in mehreren Sprachen zu informieren. Damals wurde das Radio
als das tauglichste Medium vorgeschlagen. Das Szeged Radio und Temesvári Radio (Radio von Timisoara)
starteten zusammen im Jahre 1997 eine euroregionale Sendung mit dem Titel „Auf der Wellenlänge Europas“, dazu schloss noch das Szabadkai Radió (Radio von Subotica) im Jahre 2000 an. Bis 2003 wurde
es klar, um die vorhandenen Ergebnisse langfristig erhalten und das Netz der Zusammenarbeit ausweiten
zu können, ist ein Zivil-Fachorganisation erforderlich, die den Zusammenarbeiten, Entwicklungen der
Euroregion die erforderlichen Rahmen gibt, beziehungsweise die den Herausforderungen der Informationsgesellschaft des 21. Jahrhunderts entspricht. Deswegen wurde die Stiftung für Regionale Medien (ungarische Abkürzung RMA) im Jahre 2003 mit Unterstützung und in Zusammenarbeit der Journalisten,
Medienexperten, die im Bereich der euroregionalen Pressezusammenarbeit arbeiten, gegründet, die eine
gemeinnützige Organisation ist. Im Rahmen der RMA geling es, neben der Radiozusammenarbeit ein
neues Medium der DKMT Euroregion zu fundieren und zu erarbeiten, nämlich ein mehrsprachiges Newsportal, auf dem seit seinem Start über eine Million Besucher registriert wurden.
“Wir vereinigen Menschen, nicht Staaten“ – das ist ein oft zitierter Satz von Jean Monnet, dem einstigen
französischen Politiker, der einen Vater der europäischen Integration genannt wird. Im Teil Europas – Region an der ungarisch-ruminäsch-serbischen Dreiergrenze –, die ein wichtiges Grenzgebiet der Europäischen Union sein wird, wird dem Geist von Jean Monnet viel größere Bedeutung als sonst beigemessen.
Man muss nicht nur mit der Situation durch die Schengener Grenze entgegensehen, sondern wird in der
Zukunft der multiethnischen, multikulturellen Region eine große Rolle spielen, wie die Menschen zusammenarbeiten können, in übertragenem und engstem Sinn des Wortes wie sie die Worte des anderen verstehen können.
Dieser Gedanke von Jean Monnet ist auf der URL Adresse www.triplexregio.net in dem Header des mehrsprachigen Newsportals dieser Euroregion zu lesen. Die ungarisch-rumänisch-serbische Zusammenarbeit, das Internetportal der Euroregion Donau-Krisch-Murasch-Theiß bietet eine breite Palette von Informationen über die die Grenzen der Euroregion überschreitende Zusammenarbeit, über die europäische
Integration dieser Region, und über ihre Beteiligung in dem Prozess, der sich nach der Stabilität Süd-OstEuropas orientiert. Das TriplexRegioNet verhilft 5,5 Millionen Bürger der etwa siebzigtausend Quadratkilometer großen Region mit multimedialen Mitteln einer Informationsgesellschaft dazu, sich in diesen
europäischen Prozessen erfolgreich zu beteiligen. Daneben ist es ein wichtiger Orientierungspunkt für
die politischen Entscheidungstreffer, die Teilnehmer der Wirtschaft und die Entwicklungsexperten.
98
INTERNETPORTAL ÜBER DIE ZUSAMMENARBEIT DER DONAU-KRISCH-MURESCH-THEISS EUROREGION IN MEHREREN...
Auf den so genannten dynamischen Webseiten des Portals werden Nachrichten über die die Region
betreffenden europäischen und euroregionalen Themen in Schrift- und Webradioform in den Sprachen
der Euroregion (ungarisch, rumänisch, serbisch) präsentiert, die ständig aktualisiert werden. Die breite
Informationsbasis wird von der eigenen Nachrichtenagentur von Triplexnet, von dem internationalen
Journalistennetzwerk, die in der EU ausgebildet wurden, und durch die Systeme der EU-Fachbeziehungen gesichert. Das Triplexnet bietet nicht nur Nachrichten, sondern verfügt es auch über nützliche euroregionale Online-Dienstleistungen, Browsers und ständig erweiterte Datenbanken. Die englische Version
der Webseite wird eben jetzt gemacht, durch die auch die Menschen jenseits der Grenzen der Euroregion
diese Region kennen lernen können.
Das Portal wurde offiziell am 1. März 2004 in Megyeháza in einem Gebäude in Szeged gestartet. Der
Vizepräsident des Komitatsrats von Komitat Csongrád, der nationale Koordinator der Zusammenarbeit
der DKMT Euroregion Attila Marosvári sagte: eine ausgezeichnete Bewerbung und erfolgreiche Bemühungen trugen dazu bei, dass diese mehrsprachige Internetdienstleistung verwirklicht werden konnte.
An diesem Ereignis nahm auch der Botschafter Rumäniens aus Budapest, Călin Fabian teil, der das neue
Portal auch begrüßte. Er sagte: das wichtigste Element der europäischen Prozessen, die in einer regionalen und multikulturellen Umgebung ablaufen, sei der Dialog, die Kommunikation. Dieses neue Portal
sichert auch durch seine Mehrsprachigkeit, dass man den lokalen Werten und Interessen größere Aufmerksamkeit widmet. Dadurch kann es eines der wichtigsten Kommunikationsmittel der DKMT Euroregion werden, derzeit besuchen täglich 100.000 Menschen das Portal.
Der Entwickler und Betreiber von TriplexRegioNet ist die Stiftung für Regionale Medien (RMA) und ihr
Internetpartner ist OnlineWeb. An dem Projekt, das das Portal, das virtuelle Informationszentrum der
Euroregion, verwirklichte, nahmen als die Partner von RMA teil: Selbstverwaltung des Komitats Csongrád und die Entwicklungsagentur der DKMT Euroregion. Das Projekt wurde von der „Öffentlichen Stiftung für Chance auf Stabilität“ unterstützt, welche die Zielsetzungen des Südost-europäischen Stabilitätspaktes fördert. Der Sinn von TriplexRegioNet spiegelt sich in seinem Motto wieder: „Über alles, was uns
verbindet“...
99
PERSPEKTIVE DER INTERNETRADIOS
Péter KIMPIÁN
Medienexperte
Wir sind Inhaltsanbieter
- Interessant: wir haben einen Verein und es gibt auch einen Kodex der Inhaltsanbieter
I. Triplex-Portal
- drei Arten des Internetradios sind vorzustellen – deswegen ist es interessant
a. Triplexradio-Teil
- Das ist ein selbstständiger Menubefehl
- Das enthält die jeweiligen Programmteile
- Die ideale Dauer beträgt 3–5 Minuten
- Ist herunterzuladen, ist anzuhören zu jeder beliebigen Zeit
b. Auf der Wellenlänge Europas
- eine zu einem fixen Zeitpunkt gespielte Sendung kann zugänglich gemacht werden
- Ist aktualisiert, aber es gibt auch ein Archiv
c. Streaming Audio
- Radioprogramm eines in einem, das auch im Internet zugänglich ist/auch von hier aus,
aber auch z. B. von dem Portal des Suboticaer Radios aus
- Das ermöglicht das gleichzeitige Hören
II. Geschichte der ungarischen Internetradiosendungen in Stichworten
• Die ersten ungarisch-sprachigen Radiosendungen erschienen im März 1996
- Die sendung mit dem Titel „Modem Idők” (Modem Zeiten) im Radio Petőfi, Red.
Árpád Szilágyi (im April 1996 gab es nur 56 Radiosender auf der Welt, die im Internet sendete)
• Am Anfang 1996 war nur ein Sendung auf Ungarisch erreichbar – Stimme Amerikas
damals hatte sie noch zwar keine E-Mail-Adresse, aber das ungarische Morgenprogramm war komprimierter herunterzuladen.
• Die erste heimische Live-Radiosendung wurde auch vom Radio Petőfi ausgestrahlt
nach der Ausstrahlung der Probesendung Petőfi Nachmittag (Petőfi Délután) am 18. April 1996
konnte man das Radio Petőfi den ganzen Tag in Real Audio auf der ganzen Welt hören, mindestens
dort wo die URL Adresse bekannt war und wo das Real Audio Abspielprogramm heruntergeladen war.
• Das Radio Ungarns (Magyar Rádió) erweiterte die Palette seiner Programme regelmäßig, seine Server waren, hingegen, oft sehr überbelastet. Es war eine gute Entscheidung, dass die URH und Mittelwellensendung des Senders Kossuth in getrenntem Stream gesendet wurden.
100
• Im September 1996 ertönte der erste kommerzielle Radiosender in der Provinz im Internet:
Radio Eger.
• Danach die anderen der Reihe nach: Bridge, Rádió 88, Star Rádió, im Januar 1998 etablierte sich
auch die Real-Audio-Sendung von Radio Danubius.
• Die Eigentümer des Radiosenders hielten auch die Audio-Anwesenheit im Internet von Anfang an
für wichtig – am 16. Februar 1998 startete das Sláger Radio und es drückte bereits auf seiner ersten Pressekonferenz zum Ausdruck, dass es vorhat, eine Webseite zu errichten – im Mai hatte es
schon eine E-Mail-Adresse, aber die Webseite war noch nicht zu sehen.
- Es hat heute bereits einen Server in New York (Euroweb), um den Ungarn in Amerika senden zu können.
- Seit April 1998 gelangen die Sendungen der Radiosender Kossuth, Petőfi und die der landesweiten TV-Sender zu den Ungarn in Amerika durch eigene Linie, wenn sie abonnieren
– 10 Dollar.
- Diese Leistung wurde in New York auf getrenntem Server verteilt.
• Weitere Stationen der Internet-Radios in der Provinz:
- Am 1. Mai 1998 ertönte die Live-Probesendung des Senders Régió Rádio in Szentes.
- Im Februar 1998 kam die gemeinsame Sendung der Sender Fiksz/Civil nach langwierigen Versuchen.
- Im Mai 1999 stellte das Radio Juventus die Ausstrahlung seiner Internet-Sendung ein –
weil die Artisjus anfing, Lizenzgebühr auf die einmal schon ausgestrahlte Musik zu erheben. Im April 2000 wurde die Live-Internetsendung nochmals gestartet.
• Angewendete Audioprogramme:
- Das Format Real Audio von Real Networks ist auf dem ungarischen Internetmarkt weit
verbreitet – sein Anteil an dem gesamten Internetradiohören auf der Welt beträgt ca. 55%, in
Ungarn ist sein Anteil 90%
- Die beiden anderen Formate: das Windows Media – seit Ende 1999, und das Format mp3 –
das sozusagen revolutionierte die Möglichkeiten der Live-Übertragung
• Eine Neuigkeit der Internetradios: on demand – man kann jede beliebige Sendung frei abrufen
(aber die nur-Internetradios nutzen diese Möglichkeit aus).
• Die von den Internetradios gebotenen Möglichkeiten:
- jede Gemeinschaft kann für sich Sendungen machen
- die Audiodokumente können auf dem Netzwerk veröffentlicht werden
der Sinn der Sache: der Inhalt – der Inhaltanbieter soll unter den vom Internet ermöglichten technischen Möglichkeiten betrieben werden
- Das Internet ist unbegrenzt – sie ziehen jedoch nur lokale Gemeinschaften an.
Beispiele:
• www.radio.hu
101
Konklusion:
• Öffentlich-rechtliche und euroregionale Ansicht
• Sendungen mit neuen Ansichten
• Man braucht Reaktion/en dazu, dass sich auch die Internetradios nach euroregionaler Ansicht
entwickeln
Weil:
„Der Rundfunk wäre der denkbar großartigste Kommunikationsapparat des öffentlichen Lebens, ein ungeheures Kanalsystem, dass heißt, er wäre es, wenn er es verstünde, nicht nur auszusenden, sondern auch zu empfangen, also den Zuhörer nicht nur zu hören, sondern auch sprechen zu machen und ihn nicht zu isolieren, sondern
ihn auch in Beziehung zu setzen.” – schrieb Bertold Brecht im Jahre 1932.
Und siehe... einige Jahrzehnte später, wenn das Radiohören durch das Internet für immer mehr Menschen zugänglich ist, wenn es fast ein Kinderspiel ist, ein Internetradio zu errichten, und immer mehr
Zuhörer in der Lage sind, zu sprechen, durch das Internet zu reflektieren und mit den Radiobetreibern in
Beziehung zu kommen.
102
DIE ZUKUNFT DER MEHRSCHICHTIGEN STRUKTUREN
Drd. Darian ONCHIŞ
Universitätsassistent
Auszug
Die Vorstellung der kommenden Informatiksysteme ist immens wichtig, weil sie zwischen den Richtungen der Softwareentwickler den Weg weisen kann. Ziel dieses Vortrags ist, die mehrschichtigen Strukturen und die dadurch entstehenden Veränderungen vorzustellen.
Einführung
Der Begriff Klient/Server wurde zum ersten Mal in den 80’-er Jahren im Zusammenhang mit PC-s und
Computernetzwerke benutzt. Die jetzige Struktur wurde Ende der 80’-er Jahre angenommen. Der Klient
ist als Bewerber und der Server als Dienstleister bestimmt. Ein PC kann abhängig von der Gestaltung der
Software sowohl Klient als auch Server sein.
Die Gestaltung der mehrschichtigen Anwendungen ist aus mehreren Gründen nützlich. In einer Anwendung mit mehreren Schichten kann jede Schicht auf einem anderen PC laufen, wodurch die Datenverarbeitung effektiver wird. Die effektive Schichtung kann die Anwendung strukturieren, die Ebenen des
Systems gestalten und die Nachhaltigkeit verbessern.
Anwendungen für die heutigen und kommenden Bedürfnisse
Die neuen, flexibleren N-Schicht Anwendungen bekommen immer mehr Aufmerksamkeit, weil diese in
denjenigen Systemen die wichtigsten Anwendungen sind, wo die Flexibilität am bedeutendsten ist. Die
Nachfrage nach diesen Strukturen steigt rapide, weil dadurch alle Nachteile der zweischichtigen Strukturen vermieden werden können.
Die Gestaltung einer N-Schicht Struktur ist nicht weniger Komplex als der einer zweischichtigen, aber
die N-Schicht Strukturen erschaffen ein weit flexibleres und kontrollierbares System. In einer Zweischicht
Struktur gibt es nur die Klient und Server Schicht, und in diesem Modell wird die Anwendungs- und die
Präsentationsschicht am Klient PC untergebracht. In einer N-schicht Struktur gibt es eine Präsentationsschicht und zwei, vom Server unabhängigen Schichten; der Eine enthält die Logik der Anwendung – dies
ist die Applikationsschicht –, die Andere ist die Datenbankschicht. Der Klient übernimmt die Rolle der Präsentationsschicht in Richtung des Benutzers. Die Anwendungsschicht funktioniert zwischen zwei anderen Ebenen, sie vermittelt die gefragten Angaben aus der Datenbankschicht an den Benutzer. Der Klient
wird von den Schwierigkeiten der Anwendung befreit, und die teuren Datenbankanbindungen werden
mit Hilfe der mittleren Schicht optimalisiert. Diese kritische mittlere Schicht kann auf weitere Partitionen
geteilt werden, damit sie den Betriebs-, Kontroll- und Sicherheitsanforderungen gerecht werden kann.
Jeder kann sich durch die Präsentationsschicht an dieselbe Anwendung anschleißen und an die Angaben herankommen, durch die Verbindung mit der Datenbank. Dies verringert die Kosten und die Größe
des Klienten eindeutig, wobei die Widerbenutzung des Kodes erhöht und die möglichen Quellen auf ein
Maximum gesteigert werden.
103
Heutige Strukturen mit drei Schichten
Die meisten Anwendungen mit drei Schichten benutzen einen Server, weil dies eine optimale Lösung
für die Verwirklichung und Entwicklung von vielseitigen Webanwendungen bedeutet, die auch im Internet benutzt werden.
Diese Struktur kann wie folgt vorgestellt werden:
1st Tier
2nd Tier
3rd Tier
Data
Business
Logic
Presentation
Hier befindet sich zuerst die Datenbankschicht, dann der Applikationsserver, der den Kode und die
Regeln für den Zugang zur Datenbank beinhaltet. Die Dritte ist die Applikationsschicht, die es dem Benutzer ermöglicht die Datenverarbeitungsergebnisse der vorigen Schichten zu betrachten. Diese Strukturen
fördern die Softwareentwicklung und sichern eine transparente Architektur für die Anwendung. Diese
Struktur macht auch die Benutzung von unterschiedlichen Schichten auf verschiedenen PC-s möglich.
Fazit
Die Klient/Server Technologie läuft in drei Richtungen, und alle werden auf bestimmten
Plattformen benutzt:
1. Die kleineren Systeme werden weiterhin mit der klassischen zweischichtigen Anwendung
entwickelt.
2. Die geographisch verteilten Systeme werden auf Internetbasierte Technologien bauen.
3. Die komplexen Systeme werden die dreischichtige, oder N-Schicht, Struktur verwenden.
Das N-Schicht Modell ermöglicht die Integration und den Schutz der getrennt laufenden Anwendungen.
Bibliographie:
104
105
DIE ANWENDUNGSMETHODEN DER FEHLERTOLERANZ IN ELEKTRONISCHEN GERÄTEN
DIE ANWENDUNGSMETHODEN DER FEHLERTOLERANZ IN
ELEKTRONISCHEN GERÄTEN
IEEE Mitglied
1. Einleitung
Auszug
Die häufigste Definition des elektronischen Geräts, das Fehlertolerant ist, heißt, dass es die Input/Transfer/Output Aufgaben ohne äußere Eingriffe fortsetzt, auch wenn einige Funktionsstörungen einsetzen. In
diesem Sinn basieren die Fehlertoleranten Systeme auf die Annahme, dass die Programmfehler des Systems vor dem Betrieb behoben wurden.
Die Redundanz bedeutet die Verwendung von mehr Elementen, als es nötig wäre, um den Betrieb auch
im Fall von Störungen aufrechterhalten zu können. Die Extraelemente können Schaltkreise sein, dann ist
dies Hardwareredundanz, oder zusätzliche Programme: Sotfwareredundanz, oder eine erhöhte Operationszeit: Zeitredundanz.
2. Bestimmung der Schutzredundanz
Eine bequeme Art der Redundanz für die Erhöhung der Wirtschaftlichkeit der Kommunikationssysteme, wenn die Störungen der einzelnen Systemelemente individuelle Erscheinungen sind.
Die Verwirklichungsmethoden der strukturellen Redundanz sind die folgenden:
• Statische Redundanz (die Versteckung der Fehler) sie bedeutet die Kodierung der logischen
Funktionen des redundanten Systems, sowie die Erkennung der Fehler und die Versteckung der
Konsequenzen durch die automatische Einschaltung der Reserveelemente. Die Vermehrung der
Reserven kann im System von der Ebene der Grundelemente bis zur globalen Ebene verwirklicht
werden (einzelne oder globale Strukturen).
Die wichtigsten Vorteile der Anwendung der statischen Redundanz:
- Die Reparaturtätigkeit tritt sofort ein.
- Die vorherige Identifizierung des Fehlers ist nicht nötig.
- Der Umstieg von nicht redundanten Systmen auf gleiche, aber redundante Systeme ist relativ
einfach.
Es muss aber bemerkt werden, dass bei den digitalen Systemen die statische Redundanz Strukturprobleme zwischen den Einheiten des Systems und zahlreiche fan-in und fan-out Einschränkungen verursachen kann.
• Dynamische Redundanz (Umschaltung) Sie bezieht sich auf Methoden, wo es mehrere Reserveeinheiten mit der gleichen Funktion gibt, aber nur ein Teil von ihnen funktioniert ständig, die
anderen sind im stand-by Modus, und schalten nur bei der Entdeckung der Fehler ein. Diese Methode wird bei den Systemen mit Selbstkorrektur verwendet mit der automatischen Umschaltung
106
auf Reserveeinheiten, oder im Fall der Neukonfigurierung, wenn das System in einer anderen Konfiguration neu gestaltet werden muss.
Die wichtigsten Vorteile der Anwendung der dynamischen Redundanz:
- Nur eine Reserveeinheit muss mit Strom versorgt werden.
- Der Schalter, der die Reserven einschaltet garantiert auch für die Charantene der Fehler.
- Die Reserveausstattung des Systems kann der Funktion entsprechend Verändert werden, ohne die
Veränderung der Grundstruktur.
- Sie führt im Gegensatz zur statischen Redundanz keine Einschränkungen bezüglich der numerischen Systeme ein.
3. Vergleichskriterien der Leistungsfähigkeit von fehlertoleranten Systemen
Hier die bekanntesten Wirtschaftlichkeitsfaktoren der Fachliteratur.
• Der Wirtschaftlichkeit verbessernder Faktor im Il System; das Verhältnis des guten Betriebs im Fall
des redundanten Systems Rr und des nicht redundanten Systems Rn:
⎧ R ⎫k
IR= ⎪ r ⎪
⎩ Rn ⎭
(1)
k bedeutet die Nummer der Untersysteme, Partitionen, die im Interesse der Schutzredundanz
errichtet wurde.
• Der Wirtschaftlichkeit verbessernder Faktor vergleicht die Durchschnittsdauer des guten Betriebs
im Fall des redundanten mR, und des nicht redundanten mN Systems:
Im=
mR
mN
(2)
m zeigt die Durchschnittsdauer des guten Betriebs.
Da:
∞
∫
m= t
0
dR
dt
dt
(3)
ist das Ergebnis:
∞
∫
Im=
t
0
∞
∫
0
t
∞
dRR
dt
dt
dRN
dt
dt
=
∫R
k-1
r
dRr
dt
dt
∞
k-1
N
dRN
dt
dt
0
∫R
0
(4)
107
• Der Wirtschaftlichkeit verbessernder Faktor, der die Fehleranteile im redundanten zR, und nicht
redundantem zN System vergleicht:
Iz=
zN(t)
zR(t)
(5)
Da:
z(t)= -
1 dR(t)
R(t) dt
(6)
verändert sich das Diagramm (5) wie folgt:
dRN
dt
Iz=
dR
RN R
dt
RR
(7)
• Logarithmischer Wirtschaftlichkeit verbessernder Faktor im redundanten System:
Ilog= α =
ln RN(t)
ln RR(t)
(8)
Wenn der Logarithmus weitergeleitet wird:
α=
⎪
= ⎪ 1+
ln(1–Fr) Fr ⎩
2 ⎭
(9)
• Kostenfaktor:
Kosten des redundanten Systems
IC= Kosten des nicht redundanten Systems
(10)
sowie die Effektivität der Anwendung der redundanten Methode:
E=
logarithmischer Wirtshaftlichkeitverbessernder Faktor
Kostenfaktor
(11)
Die praktische Gültigkeit der genannten Faktore muss auch untersucht werden, wenn man eine konkrete, vergleichende Analyse bezüglich der Anwendungsmethoden der Schutzredundanz vornehmen
möchte, um ein fehlertolerantes Gerät mit Selbstkorrektur erschaffen zu können.
Es ist ersichtlich dass der Faktor α von der Komplexität des Systems unabhängig ist, und sogar auf die
kleinen Veränderungen des Wirtschaftlichkeit verbessernden Faktors empfindlich reagiert, dies macht
seine Anwendung bei der Wirtschaftlichkeitsanalyse der elektronischen Systeme mit redundanten Schutzmechanismen möglich.
108
3. Folgerungen
Die Studie hat den Begriff der Fehlertoleranz der elektronischen Geräte bestimmt, parallel zu den Algorithmen für die Erkennung, Charantene oder Neukonfigurierung der Fehler, die in digitalen Systemen
benutzt werden.
Die Analyse der Geräte mit Schutzredundanz für die Verwirklichung von statischen Fehlertoleranz (dafür gibt es mehrere Möglichkeiten: Multiplikations- oder digitale Verfahren, mit mehrheitlichen oder vierfachen Logik; die Anwendung von dynamischen und hybriden Erkennungs- und Korrekturkodes) beweist, dass die Kodebasierten und dynamischen redundanten Schutzsysteme die besten Ergebnisse aus
dem Aspekt der Kosten/Effektivität erreichen.
Die optimale Verwirklichung der redundanten Strukturen in den fehlertoleranten elektronischen Geräten bedarf die Analyse der Anwendungsmethoden der Schutzredundanz (die optimale Partitionierung im
gegebenen System, die Störungen zwischen den Untersystemen), sowie der Effektivitätsanalyse der fehlertoleranten elektronischen Geräte (dies erfolgt durch die Errechnung von Indikatoren, im Interesse der
Effektivitätserhebung). Es wurden die Hardware und Software Verfahren vorgestellt, mit deren Hilfe die
Schutzredundanz der fehlertoleranten elektronischen Geräte verwirklicht werden kann; diese verfügen
über große Aktualität, und werden vorwiegend in der Raumforschung benutzt.
Bibliographie:
Horia Carstea: ”Testarea Echipamentelor Electronice”, Capitlele 6–7, Editura Politehnica,
Timisoara 2000
109
Jegyzetek / Notiţă / Notizen:
110
Jegyzetek / Notiţă / Notizen:
111

informatika – információs társadalom

Transcrição

Documentos relacionados

Declaraţia mea de aderare

Über Stock und Stein. Wandern: Mit dem Nachbar

Catalog PDF

Catalog PDF

Mercedes G

Einladung zur Teilnahme

Ziua Europeana a Limbilor (23.09.2014)

Republicii Federale Germania Limba: Dacă nu

Citește acum - Best of Brasov

Lecţia 5 / Lektion 5 Recapitulare / Wiederholung