Az aktuális számot itt letöltheti

Transcrição

magazin
Wirtschaft in Ungarn
Német-Magyar Gazdaság
Das Magazin der
Deutsch-Ungarischen Industrieund Handelskammer
A Német-Magyar
Ipari és Kereskedelmi
Kamara magazinja
Öffnung nach Osten
Staatssekretär Péter Szijjártó im Interview
Keleti nyitás
Interjú Szijjártó Péter államtitkárral
Eurokrise:
Wie trifft sie Osteuropa?
Euróválság:
Bajban Kelet-Európa?
Automobilzulieferer: Export
bleibt Motor der Branche
Autóipari beszállítók: Az export
marad az ágazat hajtómûve
Milliardeninvestition:
Flugzeugteile aus Nyírbátor
Milliárdos beruházás:
Repülôgépalkatrészek Nyírbátorból
3 | 2012
Editorial
Liebe Leser,
Die gesamte Weltwirtschaft befindet sich in einem radikalen Umbruch. Globale Kräfteverhält-
nisse und Gleichgewichte verschieben sich, kreditfinanzierter Wohlstand erweist sich immer
deutlicher als langfristig nicht haltbar, Energie- und Umweltfragen erfordern strategische Weichenstellungen. Alle diese Fragen sind auch für Ungarn und Deutschland von vitaler Bedeutung. Unsere aktuelle Ausgabe widmet sich daher vor allem Ungarns Verhältnis zu Europa und
zur Welt sowie Fragen der europäischen Integration. Ungarns Staatssekretär für Außenpolitik und Außenwirtschaft, Péter Szijjártó erläutert im Interview die Eckpunkte der neuen Politik der „Öffnung nach Osten“, mit der das Land sich für die Zeit nach der Krise (wann auch
immer das sein mag) wappnen will, und Prof. Inotai analysiert als Experte für weltwirtschaftliche Themen, wie Ungarn und die Region Mittel- und Osteuropa von der Zukunft des Euro
betroffen sein könnten. Abgerundet wird unser Fokusthema durch einen „Faktencheck“, wer
denn eigentlich Gewinner oder Verlierer des Euro sind. Wie sehr all diese Themen direkt auf
Ungarns Wirtschaft wirken, zeigt die schwache Wirtschaftsleistung des ersten Halbjahres, die
begleitet ist von sinkenden Investitionen, Reallohnverlusten und rückläufigen Beschäftigtenzahlen. (Eine ausführliche Analyse der DUIHK dazu finden Sie übrigens auf unserer Homepage unter www.duihk.hu/wirtschaft.) Ob dies nur äußeren Faktoren oder auch weiterhin
bestehenden strukturellen Schwächen der ungarischen Wirtschaft geschuldet ist, lässt sich
wohl erst langfristig zeigen. Kurzfristig jedoch sind weitere Anstrengungen notwendig, damit
der Anspruch und das Ziel, wettbewerbsfähigster Standort der Region zu werden, auch für die
Unternehmen durch greifbare, positive Ergebnisse belegt wird.
Gabriel A. Brennauer
Geschäftsführender Vorstand
ügyvezetô elnökségi tag
Kedves Olvasó!
A világgazdaságban mindenre kiterjedô, gyökeres átrendeződés zajlik. Átrendeződnek a globális erőviszonyok, elmozdulnak az egyensúlyok, egyre világosabban bebizonyosodik a hitelből finanszírozott jólét tarthatatlansága, az energia és a környezetvédelem kérdései stratégiai
irányváltást igényelnek. Mindezek a kérdések Magyarország és Németország számára is létfontosságúak. Ezért Magazinunk jelen kiadása kiemelten foglalkozik Magyarország Európához és
a világhoz fűződő viszonyával, valamint az európai integráció kérdéseivel. Magyarország külügyi és külgazdasági államtitkára, Szijjártó Péter interjúnkban fejti ki a „keleti nyitás” politikájának sarkalatos pontjait, amellyel az ország a válság utáni időszakra kíván felkészülni (bármikor
is legyen ez). Inotai professzor pedig, aki a világgazdasági kérdések elismert szakértője, cikkében azt elemzi, hogy az euró jövője miként érinti Magyarországot és a közép-kelet-európai térséget. Mindezt kiegészíti egy „tényfeltáró” összesítés arról, hogy vajon kik az euró nyertesei vagy
vesztesei. Az első félév a beruházások csökkenésével, a reálbérek apadásával és zsugorodó foglalkoztatással járó gazdasági visszaesése jelzi, hogy a nemzetközi fejlemények már most is jelentős
hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra. (A DUIHK legfrissebb gazdasági összefoglalóját megtalálják honlapunkon is a www.duihk.hu/wirtschaft címen.) Az vélhetően csak hosszú távon
derül ki, hogy a nehézségek kizárólag külső tényezőkre vezethetők vissza, vagy a még mindig
meglévő szerkezeti hiányosságokra is. Rövid távon azonban további erőfeszítésekre van szükség
ahhoz, hogy a vállalatok számára kézzel fogható változások támasszák alá azt a célkitűzést, hogy
Magyarország a térség legversenyképesebb gazdasága legyen.
www.ahkungarn.hu
3 | 2012
3
Inhalt | Tartalom
Inhalt | Tartalom
Im Interview: Péter Szijjártó,
Vergütungsreport 2012 | 2013
Staatssekretär für Auswärtiges und
Außenwirtschaft im Ministerpräsidentenamt
Teilnehmer sparen doppelt!
Interjú: Szijjártó Péter,
a Miniszterelnökség külügyi és
külgazdasági államtitkára
Der Vergütungsreport der DUIHK gilt seit Jahren als Benchmark für die Gehaltspolitik in
ausländischen Unternehmen in Ungarn. Der jährlich aktualisierte Report bietet verlässliche
Daten zur Struktur und Höhe der Entlohnung von Mitarbeitern in Ungarn.
6 – 9
Teilnehmer an der Umfrage können doppelt sparen:
fast 1000 Euro beim Kauf der Studie
durch marktkonforme Gehaltsstrukturen
Euro: Wer sind die
wirklichen Gewinner?
anhand des Reports
Euró: Kik nyertek valójában
a közös valutával?
Weitere Informationen: ahkungarn.hu/verguetung oder per Telefon: +36 1 345 7646
Bérezési tanulmány 2012 | 2013
A résztvevôk duplán jól járnak!
A DUIHK Bérezési tanulmánya évek óta a Magyarországon tevékenykedô külföldi vállalatok bérezési
politikájának legmegbízhatóbb referenciája. Az évente aktualizált tanulmány megbízható összehasonlítási
alapot szolgáltat magyarországi munkavállalók jövedelmének optimális nagyságáról és szerkezetérôl.
A femérés résztvevôi duplán spórolhatnak:
közel 1000 eurót a tanulmány megvásárlásánál
piaci viszonyoknak megfelelô bérszerkezettel
a tanulmány segítségével
További információk: ahkungarn.hu/hu/berezes vagy telefonon: +36 1 345 7646
14 – 16
Automobilzulieferer:
5% Umsatzsteigerung erwartet
Autóipari beszállítók: Mintegy 5 %-os
forgalomnövekedés várható
18 – 19
Inhalt
Tartalom
Wirtschaft | Politik
Gazdaság | Politika
Im Interview: Péter Szijjártó, Staatssekretär
für Auswärtiges und Außenwirtschaft
im Ministerpräsidentenamt Osteuropa und die Zukunft des Euro Wo sind die Euro-Gewinner? Ungarischer Fahrzeugbau „gut unterwegs“ Interjú Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség
külügyi és külgazdasági államtitkárával Kelet-európa és az euró jövôje Hol vannak az euró nyertesei?
„Sínen” van a magyarországi
jármûalkatrész-gyártás 6
10
14
18
Service
Die ersten Energiemanager Sales-Entwicklungsprogramm für
Einzelhandelsketten
8
12
16
19
Szolgáltatások
20
20
Az elsô energiagazdászok Bolti értékesítést fejlesztô program
kiskereskedelmi láncok számára 21
21
Impressum | Impresszum
Mitglieder
Herausgeber | kiadó:
Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer |
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara
Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag:
Gabriel A. Brennauer
Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka:
Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest
Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest
Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének
másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására
és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló
1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik.
Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám:
Das WiU Magazin erscheint zweimonatlich in einer Auflage von
1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement:
60 Euro + Versandkosten | A WiU magazin kéthavonta jelenik meg,
1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek
ISSN: 1588-8932
Redaktion | szerkesztôség:
Lövôház utca 30, H-1024 Budapest
Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44
[email protected] | www.duihk.hu
Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer
Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen
Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel:
Zsófia Sencz
© 2009-2010 DUIHK
Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung,
der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.
Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und
Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages.
A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium
támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.
3 | 2012
Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder Veranstaltungsberichte Firmennews Flugzeugteile aus Nyírbátor Tagság
22
24
28
21
Agenda
Termine, Veranstaltungen, Publikationen Wirtschaft in Ungarn
Üdvözöljük új tagjainkat Rendezvénybeszámolók Céghírek Repülôgép-alkatrészek Nyírbátorból
22
26
30
32
Agenda
34
3 | 2012
Események, rendezvények, kiadványok 34
Auf der Suche nach Bündnispartnern
Péter Szíjjártó ist seit 1998 Mitglied von Fidesz.
Interview mit Péter Szijjártó, Staatssekretär für Auswärtiges und
Außenwirtschaft im Ministerpräsidentenamt
1999 gründete er die Fidelitas Gruppe in Gyôr. 2001-2004
war er Vize-Präsident, 2005-2009 Präsident von Fidelitas
und Vorsitzender von Fidesz in Gyôr. Seit 2006 ist er
Sprecher und Kommunikationsleiter von Fidesz, ab 2009
Leiter des Präsidententeams. Seit 2002 Parlamentsabgeordneter, 2004-2006 stellv. Vorsitzender des Jugend- und
Sportausschusses, 2009-2010 stellv. Vorsitzender des
Sport- und Turismusausschusses. Seit 2006 stellvertretender Fraktionsleiter von Fidesz, ab 2010 stellv.
Foto: Csanád Kiss
Von Dirk Wölfer
Sie sind seit dem 1. Juni Staatssekretär für
Auswärtiges und Außenwirtschaft beim
Ministerpräsidenten. Welche Aufgaben
haben Sie in der neuen Funktion?
Der Ministerpräsident hat mich mit beauftragt,
an der erfolgreichen Umsetzung der Politik der
„Öffnung nach Osten“ mitzuwirken. Das beinhaltet außenpolitische wie auch außenwirtschaftliche Komponenten. In Bezug auf die
Außenwirtschaft ist meine Aufgabe, Verwaltungsangelegenheiten zu beschleunigen, die
bereits in Ungarn ansässige große ausländische
Unternehmen betreffen. Plant z.B. ein Unternehmen mit ausländischer Beteiligung, seine
Produktionskapazitäten in Ungarn auszuweiten
und ein neues Werk zu errichten, dann fallen
notwendige Entscheidungen oft in die Zuständigkeit von drei oder vier Ministerien – Genehmigungsverfahren, Umweltauflagen, arbeitsrechtliche oder Verwaltungsangelegenheiten.
Wir wollen dafür sorgen, dass diese Entscheidungen und die Abstimmungen zwischen den
Ministerien möglichst schnell erfolgen.
Werden Sie dann direkt in die Verwaltungs
verfahren eingreifen?
Eingreifen wollen wir nicht, aber wenn wir
sehen, dass die Dinge nicht laufen, dann sprechen wir das auf höherer Ebene an, z.B. in der
Runde der politischen Staatssekretäre oder
auch im Kabinett. Wir intervenieren, wenn
der Verwaltungsapparat seine Aufgaben nicht
mit der gebotenen Geschwindigkeit oder Einstellung wahrnimmt, oder wenn es einfach
darum geht, zwei Verwaltungsstellen zusammenzubringen, die möglicherweise zu wenig
Kenntnis von der Arbeit des anderen haben.
Außenminister János Martonyi hat kürz
lich erklärt, dass es grundlegendes Ziel der
ungarischen Außenpolitik sei, die außen
wirtschaftlichen Ambitionen des Landes
zu unterstützen. Heißt das, dass die Außen
politik in Zukunft wirtschaftlichen Inter
essen untergeordnet wird?
Der Außenminister spricht mir aus dem Herzen, denn ich bin überzeugt, dass außenwirtschaftliche Interessen auch mit den Mitteln
der Außenpolitik flankiert werden müssen. Ein
gutes Beispiel ist unser Netz von Wirtschaftsdiplomaten. Die 63 zur Verfügung stehenden Posten werden auf die für uns wirtschaftlich wichtigsten 50 Ländern verteilt, also nicht gemäß
dem Status quo oder liebgewordener Vorlieben
im Außenministerium, sondern entsprechen
den aktuellen außenwirtschaftlichen Interessen
des Landes. Und im Übrigen schadet es in den
diplomatischen Beziehungen zu anderen Ländern auch nicht, wenn Entscheidungsträger im
Außenministerium z.B. auch über die Zahlen
zur Außenhandelsbilanz im Bilde sind.
Der Ministerpräsident hat vor kurzem eine
Serie von Konsultationen mit verbündeten
Organisationen geführt, u.a. mit Winzern
oder Apothekern. Ausländische Investoren
traf er nicht. Sind sie keine Verbündeten?
Ich möchte festhalten, dass in der Wirtschaft
für uns ausländische Investoren wichtige Verbündete sind. Wir achten stets darauf, die Beziehungen zu den ausländischen Unternehmen mit
gebotenen Respekt zu gestalten. Wir haben oft
und nachdrücklich signalisiert, dass wir sie als
Verbündete betrachten, schließlich sichern sie
direkt das Auskommen für 600 tausend ungarische Familien. Allein dieser Beschäftigungseffekt wäre Grund genug für eine enge Zusammenarbeit – selbst, wenn es keine anderen, übergeordneten Aspekte gäbe. Eine Regierung hat
dann größere Chancen, wiedergewählt zu werden, wenn sie alles tut, damit jeder, der arbeiten
will, auch arbeiten kann. Deshalb ist es zwingend, auf strategischer Ebene mit großen, wie
mit kleinen Investoren zusammenzuarbeiten.
3 | 2012
Vorsitzender des Rechnungs- und Haushaltsausschusses.
Im politischen Diskurs ist die „Öffnung
nach Osten“ zu einer zentralen Frage gewor
den. Entfernt sich Ungarn vom Westen?
Deutschland ist für Ungarn Wirtschaftspartner Nr. 1. Das steht außer Frage, und auch die
Regierung gestaltet ihre Wirtschaftspolitik im
Bewusstsein dieser Tatsache. Umso mehr freut
es uns, dass die Region Mitteleuropas immer
mehr mit der deutschen, insbesondere der süddeutschen Industrie zusammenwächst – für uns
ist das überaus vorteilhaft. Zugleich hat uns
die Krise auch gelehrt, dass man am sichersten
auf zwei Beinen steht. Wer nur auf einem Bein
steht, wird leicht vom Winde umgeweht, und
der weht bekanntlich derzeit in der labilen und
zerbrechlichen weltwirtschaftlichen Umgebung
recht heftig. Deshalb ist es nötig, dass wir unsere West-Integration beibehalten und stärken,
und uns gleichzeitig nach Osten öffnen. Dabei
stehen wir übrigens nicht alleine da: auch große
westliche Länder – einschließlich Deutschlands
– bauen ihre Kontakte in östlicher Richtung
aus, ohne ihre Rolle in der westlichen Integration aufzugeben. Wenn man so will, findet ein
Wettbewerb um Bündnispartnerschaften statt.
Wer in diesem Wettbewerb nicht antritt, hat
das Wesen unserer heutigen Welt nicht verstanden: Er unterstellt, dass die Welt nach der Krise
genauso sein wird, wie sie vorher war. Und das
wird ganz sicher nicht so sein.
Vor kurzem haben Sie in einem Interview
Aserbaidschan, Kasachstan und Geor
gien als strategische Partner bezeichnet.
Die ungarischen Exporte in diese drei Län
der zusammen machen pro Jahr so viel aus,
wie die Ausfuhren nach Deutschland in
vier Tagen. Weshalb ist diese Region für
Ungarn wichtig?
Das Außenhandelsvolumen mit den genannten drei Ländern ist in der Tat noch sehr
gering, doch derzeit ist dort eine sprunghafte
Ab dem 2. Juni 2012 Staatssekretär für Auswärtiges und
Außenwirtschaft im Ministerpräsidentenamt.
Entwicklung zu verzeichnen. Deshalb bieten
sich hier gewaltige Möglichkeiten zum Ausbau der Wirtschaftsbeziehungen. Und zudem
ist im Osten der Bedarf an ungarischen Waren
und nicht ausgelasteten Kapazitäten enorm.
Ein anderer wichtiger Zielmarkt ist China.
Befürchten Sie nicht, dass die chinesische
Seite Ungarn nicht als gleichberechtigten
Partner, sondern nur als nützlichen Brü
ckenkopf auf dem Weg zu den westeuropä
ischen Märkten sieht?
Wir kennen unseren Stellenwert und unsere Werte, ganz gleich, ob wir mit China,
Deutschland oder Aserbaidschan verhandeln.
Ungarn ist daran interessiert, im Denken der
Chinesen präsent zu sein, wenn sie über den
Ausbau ihrer europäischen Aktivitäten nachdenken – sei es als Brückenkopf, als Distributionszentrum und auch als Produktionsstandort, denn in dieser Hinsicht sind unsere und
ihre Interessen identisch.
Führende ungarische Politiker haben in
letzter Zeit wiederholt signalisiert, dass für
sie nationale Interessen Vorrang haben, ins
besondere in wirtschaftlichen Fragen. Wer
den wir auch in Zukunft ungarische Son
derlösungen sehen?
Die vergangenen zwei Jahre haben gezeigt,
dass man nicht wettbewerbsfähig sein kann,
wenn man seinen eigenen Weg vollständig
aufgibt. Während in vielen europäischen Ländern schmerzhafte Sparmaßnahmen ergriffen
werden mussten – Entlassungen, Rentensenkungen, Lohnkürzungen –, kam Ungarn ohne
solche, die Menschen direkt belastende Einschnitte aus. Im vergangenen Jahr konnten wir
einen beträchtlichen Anstieg der Reallöhne
verbuchen, bei Familien mit drei Kindern bis
zu 20 Prozent – das ist beispiellos. Und im laufenden Jahr zeigen die Zahlen für Mai einen
Anstieg der Bruttolöhne um 9,4% und der
Nettolöhne um 6,4% an, die Reallöhne sind
also weiter gewachsen.* Aus diesem Grund
verzichten wir bei der Krisenbewältigung
nicht auf die Möglichkeit, unseren eigenen
Weg zu gehen – selbstverständlich unter Einhaltung der Normen der Europäischen Union.
Dass über unsere Methoden debattiert wird,
ist eine andere Frage, aber worüber wird in der
EU nicht debattiert?
Im Gespräch mit deutschen Unternehmen
scheint es zwei Gruppen von Investoren zu
geben: begünstigte nicht begünstigte. Letz
tere meinen, in offiziellen Verlautbarungen,
Rechtsvorschriften oder in der Verwaltungs
praxis Benachteiligungen wahrzunehmen.
Das ist eher eine Wahrnehmung oder ein
Gefühl, das meines Erachtens keine reale
Grundlage hat. Ausgenommen davon ist vielleicht ein Grundsatz – aber selbst der ist kein
Grund, sondern höchstens Anlass für Missverständnisse: Wir haben klargestellt, dass wir für
eine angemessene Lastenverteilung sind.
Was bedeutet „angemessen“?
Es bedeutet, dass jeder die Möglichkeit erhält,
seinen Beitrag zur Verteilung der Lasten zu
leisten. Wir freuen uns, wenn Unternehmen in
Ungarn – seien die Eigentümer Ungarn oder
Ausländer –Gewinne erwirtschaften, denn das
zeigt, dass es sich für ihn lohnt, hier tätig zu
sein. Für uns sind prosperierende, gewinnbringende Unternehmen keine schlechte Nachrichten wie für die Kommunisten. Zugleich
muss man aber feststellen, dass es Branchen
gibt, die in Ungarn über viele Jahre außerordentlich profitabel gewirtschaftet haben. Das
soll auch weiterhin so bleiben, aber es hat sich
gezeigt, dass deren angemessene Beteiligung
an der Lastenverteilung eine erträgliche Belastung für sie darstellt.
3 | 2012
Sie haben ihre Erlöse doch nicht illegal
erwirtschaftet...
Wir bestreiten keinerlei frühere Einkommen und Profite, die entsprechend geltendem
Recht erworben wurden, aber ich glaube, es ist
richtig, wenn eine Regierung versucht, diese
Firmen auf angemessene Weise in die Lastenverteilung einzubeziehen.
Wirtschaftsminister György Matolcsy hat
kürzlich davon gesprochen, das Bruttoin
landsprodukt Ungarns könne in 10 bis 15
Jahren verdoppelt werden. Das würde ein
jährliches Wachstum von 5 bis 6 Prozent
erfordern – unter den derzeitigen weltwirt
schaftlichen Bedingungen eine recht wage
mutige Prognose.
Ohne solche Ziele würde es keinen Sinn
machen, sich überhaupt auf den Weg zu
machen. Nach meiner Einschätzung kommen
wir gut voran bei der Umsetzung des Ziels, in
Ungarn das Produktionszentrum und die wettbewerbsfähigsten Standortbedingungen Europas zu schaffen. Die Welt nach der Krise wird
eine völlig Andere sein. Nicht zufällig betrieben wir die Öffnung nach Osten, und nicht
zufällig versuchen wir, unsere Positionen im
Wettbewerb um Bündnispartnerschaften zu
stärken. Denn diese Instrumente brauchen wir,
damit in der Welt nach der Krise unser Motor
in der ersten Reihe braust, und damit wir auch
die Zielgerade als erste sehen. ❙
* Anmerkung der Redaktion: Die Angaben beziehen sich
nur auf den Monat Mai und nur auf die Privatwirtschaft.
Laut offizieller Statistik sind die Bruttolöhne im
Durchschnitt der Monate Januar-Mai um 4,4 und die
Nettolöhne um 1,7 Prozent gestiegen, was einem
Reallohnverlust von 3,7 Prozent entspricht.
Szövetsegkötések versenye
Szíjjártó Péter 1998 óta a Fidesz tagja, 1999-ben a
Interjú Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség külügyi
és külgazdasági államtitkárával
Fidelitas a gyôri Fidelitas csoport alapítója, 2001-ig
városi elnöke. 2001-2004-ben a Fidelitas országos alelnöke, 2005-2009 között a Fidelitas elnöke, 2005-2009ben a Fidesz gyôri városi elnöke volt. 2006-tól a Fidesz
országos szóvivôje, kommunikációs igazgatója, 2009
óta az elnöki stáb vezetôje. 2002 óta országgyûlési
képviselô, 2004-2006-ban az ifjúsági és sportbizottság
alelnöke, 2009-2010-ben a sport- és turisztikai bizottság alelnöke. 2006-tól a Fidesz frakcióvezetô-helyetteFotó: Kiss Csanád
Szerzô Dirk Wölfer
Ön június 1. óta a Miniszterelnökség kül
ügyi és külgazdasági államtitkára. Milyen
feladatai vannak az új funkcióban?
A miniszterelnöktôl azt a feladatot kaptam,
hogy a keleti nyitás politikájának a sikerében
közreműködjek. Ez a munka részint külpolitikai, részint pedig külgazdasági elemekből áll. A
külgazdaság tekintetében az a feladatom, hogy
a már Magyarországon lévő nagy külföldi cégek
ügyeinek kormányzati intézését meggyorsítsam. Ha egy külföldi tulajdonú cég azt tervezi,
hogy bővíti Magyarországon lévő gyártókapacitását és ehhez új gyárat kell építenie, akkor ez
külgazdasági törekvéseit támogassa. Ez azt
jelenti, hogy a jövőben a gazdasági érde
keknek rendelik alá a külpolitikát?
A miniszter úr szívembôl beszél, mert szerintem a külgazdasági érdekeket külpolitikai
eszközökkel is támogatni kell. Erre jó példa a
külgazdasági diplomaták hálózata. Felmértük
az erőforrásainkat, s azokat úgy osztottuk el,
hogy a számunkra gazdasági szempontból legfontosabb 50 országban 63 állomáshelyen fognak szolgálni külgazdasági diplomaták. Tehát
nem a meglévő státusz quo vagy régi külügyi
beidegződések alapján, hanem az ország jelen-
A válság utáni világban a rajtrács elsô sorában dübörögjön
a motorunk, és mi lássuk elsôként a célegyenes végét is.
engedélyezési, környezetvédelmi, munkaügyi
és igazgatási döntéseket igényel, ami máris legalább három vagy négy minisztérium hatáskörét érinti. A mi feladatunk, hogy ezek a döntések
és a minisztériumok közötti egyeztetések a lehetőleg leggyorsabban megszülessenek.
Ilyenkor közvetlenül beavatkozik a közigaz
gatási eljárásokba?
Beavatkozni nem kívánunk, ha viszont úgy
látjuk, hogy nem mennek a dolgok, akkor
azt a kormányzat magasabb szintjein felvetjük, pl. a politikai államtitkári értekezleten vagy adott esetben a kormányülésen. Mi
akkor lépünk közbe, ha a szakapparátus vagy
a bürokrácia nem kellő gyorsasággal vagy az
elvárt hozzáállással teszi a dolgát, vagy egyszerűen csak arra van szükség, hogy két egymás tevékenységéről talán keveset tudó közigazgatási szerv együttműködjön.
Martonyi János külügyminiszter nemrég
úgy nyilatkozott, hogy a magyar külpoli
tika alapvető célkitűzése, hogy az ország
legi külgazdasági érdekeinek megfelelően alakítottuk át a rendszert. És ha külpolitikai döntések születnek egy országgal kapcsolatban,
akkor nem árt, ha a döntéshozók tisztában
vannak a kereskedelmi mérlegadatokkal is.
A miniszterelnök nemrég fejezte be kon
zultációs sorozatát különböző szövetsé
ges szervezetekkel, pl. a borászokkal vagy a
gyógyszerészekkel is, a külföldi befektetők
kel viszont nem találkozott. Nem szövetsé
gesek a külföldi vállalkozások?
Szeretném leszögezni, hogy a gazdaságban
a külföldi befektetők fontos szövetségeseink.
Mindig is kiemelten figyelünk arra, hogy a külföldi vállalatokkal a nekik járó tisztelettel tartsuk a kapcsolatot. Sok és komoly jelzés történt, hogy szövetségeseinknek tekintjük őket,
hiszen mintegy 600 ezer magyar család megélhetését biztosítják közvetlenül. Még ha nem
lennének más, ennél magasabb szintű szempontjaink, akkor is már csak a foglalkoztatási
szempontok miatt is szükségünk lenne szoros
együttműködésre. Egy kormánynak akkor van
3 | 2012
se, 2010-tôl a számvevôszéki és költségvetési bizottság
nagyobb esélye, hogy újraválasszák, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson. Ezért muszáj stratégiai szinten együttműködni minden nagy és
kis befektetővel egyaránt.
A politikai nyilatkozatokban központi kér
dés lett a „Keleti nyitás”. Távolodik a nyu
gattól Magyarország?
Németország Magyarország elsőszámú gazdasági partnere. Ez nem vitás, és a magyar kormány is ennek tudatában alakítja gazdaságpolitikáját. Ezért is örülünk annak, hogy a középeurópai térség egyre inkább összenő a német,
elsősorban dél-német iparral, ami nekünk rendkívül előnyös. Ugyanakkor a válság azt is megtanította nekünk, hogy ha az embernek két lába
van, akkor mind a kettőre rá is kell állni. Aki
csak egy lábon áll, azt könnyen elfújja a szél,
márpedig a jelenlegi, meglehetősen ingatag és
törékeny nemzetközi gazdasági környezetben a
szelek elég erősen fújnak. Ezért szükség van arra,
hogy a nyugati integrációban való részvételünk
és annak erősítése mellett keletre is nyissunk.
Ebben egyébként nem vagyunk egyedül, a nagy
nyugati országok is – Németországgal együtt
– ugyanúgy építik a kapcsolataikat keleti irányba, miközben megtartják szerepüket a nyugati
integrációban. Ha úgy tetszik, a szövetségkötések versenye zajlik. Aki nem nevez be ebbe a
versenybe, az nem érti a mai világ lényegét, mert
azt gondolja, hogy a válság utáni világ ugyanolyan lesz, mint a válság előtti volt. Márpedig az
biztos, hogy nem így lesz.
Ön nemrég egy interjúban Azerbajdzsánt,
Kazahsztánt és Grúziát nevezte meg,
mint stratégiai partner. Az ebbe a három
országba irányuló magyar kivitel évente
annyi, mint amennyi Németországba megy
ki négy nap alatt. Miért fontos ez a térség
Magyarország számára?
alelnöke. 2012. június 2.-tôl a Miniszterelnökség
külügyi és külgazdasági államtitkára.
A három említett országgal egyelőre valóban
nagyon alacsony a külkereskedelmi volumen,
viszont ezekben az országokban most ugrásszerű fejlődés megy végbe. Ezért itt óriási lehetőség van a gazdasági kapcsolatok felpörgetésére. Ráadásul a keleti piacokon komoly kereslet mutatkozik a magyar termékek és a lekötetlen kapacitások iránt.
Egy másik fontos célpiac Kína. Nem tart
attól, hogy a kínai fél Magyarországra nem
egyenrangú partnerként, hanem csak hasz
nos hídfőként tekint a nyugateurópai pia
cok felé vezető úton?
Mi tisztában vagyunk a magunk helyével
és értékeivel akkor is, ha Kínával, Németországgal vagy Azerbajdzsánnal tárgyalunk. A
magyar érdek az, hogy amikor a kínaiak európai kapcsolataiknak bővítésében gondolkodnak, akkor Magyarország akár hídfőállásként,
akár elosztó-központként, akár termelőhelyszínként is szóba jöjjön, mert ebben a tekintetben érdekeink egybeesnek.
Vezető magyar politikusok az elmúlt idő
szakban ismételten jelezték, hogy a nemzeti
érdekeket helyezik előtérbe, különösen gaz
dasági kérdésekben. A jövőben is folytatják
a sajátos megoldások útját?
Az elmúlt két év azt mutatta meg, hogy ha teljes mértékben feladjuk saját utunkat, akkor
nem tudunk versenyképesek lenni. Miközben
az európai országok jelentős részében fájdalmas megszorításokat kellett végrehajtani –
elbocsátások, nyugdíjcsökkentés, fizetés-csökkentés –, addig Magyarországon nem került
sor ilyen, az embereket sújtó megszorításokra. Tavaly egy nagymértékű reálbér-emelkedést láthattunk, a háromgyerekes családoknál
akár 20 százalékost, ami példa nélküli, az idén
pedig a májusi adatok alapján 9,4%-os bruttóbér-emelkedés, és 6,4% a nettó-növekedés,
ami újabb reálbér-növekedést jelent.* Ezért mi
a válságkezelés során nem mondunk le arról a
lehetőségről, hogy a saját utunkat járjuk – természetesen az európai szabályok figyelembevételével. Az egy másik kérdés, hogy a módszereinkről vitáznak, de miről nem vitáznak az
Európai Unióban?
Német vállalatokkal beszélve kétféle befek
tetői körrel találkozunk: Vannak kedvez
ményezettek, és vannak nem kedvezménye
zettek, akik a hivatalos nyilatkozatokban,
jogszabályokban vagy a közigazgatási gya
korlatban vélnek felfedezni hátrányos meg
különböztetést.
Ez inkább percepció vagy érzet, ami szerintem
valós alappal nem rendelkezik, ha csak eggyel
nem – de ez sem alap, legfeljebb csak félreértésre adhat alkalmat. Nevezetesen az, hogy
világossá tettük: mi a méltányos közteherviselésben hiszünk.
Mit jelent az, hogy „méltányos”?
Azt, hogy mindenkinek lehetősége van kivenni
a részét a közteherviselésből. Mi nagyon örülünk annak, ha Magyarországon bármilyen
cég – legyen annak tulajdonosa magyar, vagy
külföldi – profitot csinál, mert ez azt jelenti,
hogy neki jó itt működni. Nekünk a jól működő, profitot termelő cégek nem rossz hírt
jelentenek, mint a kommunistáknak. Ugyanakkor látni kell, hogy vannak olyan ágazatok,
amelyek hosszú távon rendkívül jövedelmezően működtek Magyarországon. Mi azt szeretnénk, ha ez a továbbiakban is így maradna, de
az is bebizonyosodott, hogy a közteherviselésből való méltányos mértékű részvételük is elviselhető terhet jelent.
Ők nem jogellenesen szerezték jövedel
müket …
Mi nem vitatunk semmilyen korábbi jövede-
3 | 2012
lem- és profitszerzést, ami a jogszabályoknak
megfelelően történt, de szerintünk helyes, ha
egy kormány arra törekszik, hogy ezeket a
cégeket méltányos módon bevonja a közteherviselésbe.
Nemrég Matolcsy György bejelentette,
hogy 10-15 év alatt megduplázná a magyar
bruttó hazai terméket. Ez évente 5-6 szá
zalékos növekedést igényelne, ami a jelen
legi világgazdasági körülmények közepette
eléggé bátornak tűnik.
Ha nem lenne ilyen célkitûzés, akkor nem is
lenne érdemes belevágni. Véleményem szerint jól halad annak a kormányzati célnak
a megvalósítása, hogy mi itt Európa termelési központját és legversenyképesebb üzleti befektetési környezetét valósítsuk meg.
A válság utáni világ ugyanis egészen más
helyzetet fog teremteni. Mi nem véletlenül
nyitunk kelet felé, nem véletlenül próbáljuk
megerősíteni pozícióinkat a szövetségkötési
versenyben. Mert ezek az eszközök kellenek
ahhoz, hogy a válság utáni világban a rajtrács
első sorában dübörögjön a motorunk, és mi
lássuk elsőként a célegyenes végét is. ❙
* A szerkesztô megjegyzése: Ezek az adatok csak május
hónapra és csak a versenyszférára vonatkoznak.
A KSH adatai szerint a nemzetgazdaság egészére nézve az elsô öt hónap átlagában a bruttóbérek 4,4,
a nettóbérek 1,7 százalékkal nôttek, ami 3,7 százalékos reálbér-veszteségnek felel meg
Osteuropa und die Zukunft des Euro
Die Krise der Eurozone und deren Ausgang sind für Mittel- und Osteuropa und insbesondere
auch für Ungarn von folgenschwerer Bedeutung. Das Schicksal des Euro beeinflusst
nicht nur die Entwicklung der wichtigsten Absatzmärkte der Region, sondern auch
Investitionsmöglichkeiten, EU-Fördergelder und selbst den Wert der nationalen Devisenreserven.
Innenstadt von Gdansk:
Foto: istockphoto.com
Braucht Osteuropa den Euro?
Von András Inotai*
10
keit der Exporte über die Preise zu verbessern,
indem die nationalen Währungen gegenüber
dem Euro abwerten, was in den vergangenen
Monaten bereits in sämtlichen Ländern zu
beobachten war. In diesem Punkt unterscheiden sich diese Länder z.B. von Slowenien und
der Slowakei, die – zum Teil vor oder anstelle
adäquater struktureller Reformen – der Eurozone beigetreten sind.
Aber auch die Struktur der osteuropäischen Exporte kann hilfreich sein, denn die
Importnachfrage In Westeuropa ist in einzelnen Warengruppen unterschiedlich stark
geschrumpft. Da die mitteleuropäischen Län-
genauer gesagt in jene Länder, deren Wechselkurspolitik und Außenhandel vornehmlich an
den US-Dollar gekoppelt sind. Um Irrtümern
vorzubeugen: natürlich werden die EU-Märkte weiterhin von maßgeblicher Bedeutung für
die neuen Mitgliedsstaaten bleiben, aber es
eröffnen sich auch Chancen für den Zugang
zu anderen, dynamischen Märkten, wo gleich
zwei positive Effekte wirken: einerseits eine
dynamisch wachsende Binnennachfrage wie
in Russland oder China, und andererseits der
Wechselkurseffekt zwischen dem Euro und
dem US-Dollar. Die Suche nach neuen Märkten kann zwar die geographische Verteilung
nehmen, sondern die organische Integration
in die Produktion und in die Exporte der in
Ungarn tätigen multinationalen Unternehmen, vornehmlich der deutschen. Positive
Wechselkurs- und Nachfrage-Effekte können nämlich nur über internationale Unternehmen ausgeschöpft werden, die in globale
Produktions- und Vertriebsprozesse eingebettet sind. Auch deshalb ist äußerst wichtig,
dass die jeweils amtierende Regierung gute
Arbeitsbeziehungen zu den hier niedergelassenen ausländischen Konzernen unterhält
und das Vertrauen des internationalen Kapitals in Investitionen in Ungarn stärkt.
Die Entwicklung des Euro-Dollarkurses
wirkt sich selbstverständlich auch auf die Einfuhren aus. Eine Stärkung des US-Dollars
verteuert die Importrechnungen bei Dollar
notierten Gütern, vor allem bei Erdöl, Erdgas, bei Rohstoffen und Lebensmitteln, aber
zunehmend auch bei Zulieferungen aus Fernost, die von Unternehmen in Ungarn überwiegend in Exportprodukte verbaut werden.
Foto: weltatlas.de
Alle osteuropäischen EU-Mitgliedsstaaten
hängen von der Zukunft des Euro ab. Zum
einen bestehen ihre Devisenreserven überwiegend aus Euro-Werten. Diese würden im Falle eines – eher unwahrscheinlichen – Zusammenbruchs des Euro wertlos werden (wie in
zahlreichen Ländern der Eurozone auch). Ein
anderer – bisher wenig beachteter – Aspekt
ist, dass die Länder der Region ihre EU-Fördermittel in Euro erhalten. Mit diesen Fördermitteln aus den Kohäsions- und Agrarfonds
wird der größte Teil der Investitionen in diesen Ländern finanziert, auch und insbesondere in Ungarn. Die Subventionen bilden damit
die wichtigste Quelle für den wirtschaftlichen
Aufholprozess. Und drittens ist für sämtliche
neue Mitgliedsstaaten die Importnachfrage in
den Euro-Ländern und vor allem in Deutschland lebenswichtig, denn 70 bis 85 Prozent der
Ausfuhren werden auf diesen Märkten abgesetzt, im Falle Ungarns sind es 76 Prozent.
Eine starke Eintrübung der Wachstumsaussichten der Eurozone und damit der Rückgang oder die Stagnation der Nachfrage auf
diesen Märkten würde Osteuropas Exporte
schwer treffen. Das ist insbesondere dann problematisch, wenn andere Wachstumsquellen
fehlen, wie z.B. eine (gegebenenfalls erzwungene, aber damit auch sehr gefährliche) Belebung der Inlandsnachfrage oder steigende
Investitionen. Wie schon in den letzten Jahren, werden die Ausfuhren die wichtigste oder
gar einzige Basis für das Wachstum in Ungarn
bleiben. Dennoch wäre ein erheblicher Rückgang der Nachfrage in der Eurozone – einschließlich der Bundesrepublik – nicht unbedingt ein unüberwindbares Hindernis für eine
Ausweitung der ungarischen und osteuropäischen Exporte. Einerseits ermöglicht die weiterhin bestehende „Wechselkurs-Souveränität“
Ungarns und anderer osteuropäischer Länder
gegenüber dem Euro, die Wettbewerbsfähig-
dern überwiegend keine Rohstoffe, Lebensmittel und vor allem auch keine Vorleistungsgüter
für die „implodierte“ Bauwirtschaft in die Eurozone exportieren, sind die Aussichten für die
Nachfrage nach ihren Waren relativ günstig.
Drittens, und dies ist wohl am wichtigsten, kann auch der Wechselkurs Euro-Dollar
Exportimpulse generieren. In letzter Zeit hat
der Euro erheblich an Wert gegenüber dem
Dollar verloren, was die Chancen für Exporte
außerhalb der Eurozone und der EU verbessert,
der Ausfuhren der mittel- und osteuropäischen
Länder um einige wenige Prozentpunkte verschieben, wird aber deren Grundstruktur nicht
verändern. Zumindest aber ermöglicht eine
Diversifizierung, die Auswirkungen einer stagnierenden westeuropäischen Nachfrage zumindest teilweise zu kompensieren.
Wichtigste Basis für die Ausweitung der
Exporte sind allerdings – wie der Fall Ungarn
klar belegt – nicht die autonomen Ausfuhren kleiner und mittelständischer Unter-
3 | 2012
Direktinvestitionen jetzt fördern
Die globale Krise und die Probleme der
Eurozone haben schon bisher die Direktinvestitionsströme nach Mittel- und Osteuropa erheblich schrumpfen lassen. Dazu kam
in Ungarn eine von der Wirtschaftspolitik
generierte Vertrauenskrise und der Umstand,
dass – quasi als Kehrseite einer frühen Öffnung der Wirtschaft für ausländische Firmen – in einigen Sektoren die Produktionsmärkte übersättigt sind.
Aber gerade die relative Schwäche des
Euro könnte jetzt genutzt werden, um Investitionsvorhaben anzuschieben, deren Produktion auf die Dollarzone ausgerichtet ist, bzw.
die Importe von dort durch einheimische Produkte und Dienstleistungen ersetzen. Hierfür müssen aber zwei grundsätzliche Bedin-
gungen erfüllt werden: einerseits muss das
Vertrauen gegenüber europäischen Unternehmen gestärkt werden, zum anderen muss ein
günstiges Klima für exportorientierte Produktion in Ungarn geschaffen werden – auch mit
staatlichen und EU-Fördermitteln.
Der Bankensektor in Mittel- und Osteuropa und auch in Ungarn befindet sich – glück
licherweise – überwiegend im Eigentum ausländischer, meist in der Eurozone ansässiger
Banken. Für sie gelten die Spielregeln der EU,
bisher hat aber keine einzige österreichische,
deutsche oder italienische Bank ihre Tätigkeit
in Ungarn eingestellt, auch wenn gelegentlich
ein Teil der hier erwirtschafteten Erträge an
gefährdete Mutterbanken überwiesen wurde.
Für die Finanzierung der Unternehmen ist das
Problem nicht das Versiegen des Kreditangebots, sondern das Fehlen kreditwürdiger, wettbewerbsfähiger Nachfrage. Hinzu kommt, dass
die Mittel der Banken zur Kreditvergabe auch
durch verschiedene, oft nicht vorhersehbare
Sondersteuern geschmälert wurden. Die bankenkritische Politik der Regierung stellt eine
zusätzliche „Klimabelastung“ dar – nicht nur für
den aktuellen Geschäftsbetrieb, sondern auch
für die mittel- und längerfristige Geschäftsstrategie der Banken. Dabei sollte man wissen,
dass gerade die gegenwärtigen Jahre schicksalsentscheidend für die Neuordnung der globalen und europäischen Arbeitsteilung sind: Jetzt
werden jene Produktions- und Vertrauensstrukturen geschaffen, die langfristig die Rolle – oder
aber den Bedeutungsverlust – Ungarns in Europa und in der Region bestimmen.
Eines der deutlichsten Symptome für mangelndes Vertrauen ist, dass Ungarn in den letzten Jahren zu einem Netto-Kapitalexporteur
geworden ist. Das schließt die Gewinn-Repatriierung (anstelle von Re-Investitionen) der
ausländischen Unternehmen ebenso ein wie die
Kapitalflucht zahlreicher ungarischer „Unter-
3 | 2012
nehmen“ und die Transfers von Euroeinlagen
ungarischer Privatpersonen ins Ausland. Während die Regierung auf der einen Seite Schuldner mit Hypothekendarlehen in Schweizer
Franken rettet – durch Instrumente mit recht
zweifelhaftem Ausgang –, unterstützt sie auf
der anderen Seite durch den „wirtschaftlichen
Freiheitskampf “ ungewollt auch die Massenflucht aus dem ungarischen Forint.
Deshalb sind grundlegende, tiefgreifende
Änderungen in der ungarischen Wirtschaftspolitik erforderlich, damit das Land für mögliche (wahrscheinliche?) neue Krisenerscheinungen der Eurozone und deren Bewältigung
gewappnet ist. Dazu braucht es dringend der
– bereits mehrfach hinausgeschobenen – Vereinbarung mit dem IWF, die das Vertrauen
der Finanzmärkte (teilweise) wiederherstellen könnte. Sie würde die Risikoaufschläge
für ungarische Anleihen spürbar senken und
die Konditionen für die Rückzahlung und die
Refinanzierung der in den nächsten Jahren fälligen Tilgungen verbessern. Das Vertrauen der
internationalen Finanz- und Geschäftswelt ist
zudem Grundvoraussetzung für jene Investitionen in- und ausländischer Unternehmen,
mit denen die langfristige Wettbewerbsfähigkeit der ungarischen Wirtschaft gewährleistet
werden kann. Und schließlich würde ein solcher Schritt auch die Gefahr verringern, dass
Ungarn – gemeinsam mit einigen anderen
Ländern außerhalb der Eurozone – in einen
Kreis „zweitklassiger“ Mitglieder innerhalb der
Europäischen Union gerät, auf ein Abstellgleis
der sich – trotz aller Probleme – beschleunigenden Integrationsprozesse.
❙
* Prof. Dr. András Inotai ist Forschungsprofessor
des Institutes für Weltwirtschaft der Ungarischen
Akademie der Wissenschaften – KRTK
11
Kelet-európa és az euró jövôje
Fotó: stock.xchng
Az eurózóna válsága és annak végkifejlete sorsdöntô hatással van a kelet-európai
régióra, és ezen belül különösen Magyarországra is. Az euró sorsa nemcsak a térség
legfontosabb exportpiacának alakulását határozza meg, hanem befolyásolja a beruházási
lehetôségeket, az uniós támogatásokat vagy akár a valutatartalékok értékét is.
Szerzô Inotai András*
Valamennyi közép- és keleteurópai EU-tag-
állam alapvetően függ az euró jövőjétől. Egyrészt valutatartalékaik túlnyomó részét euróban tartják, ami az euró egyébként kevéssé
valószínű összeomlása esetén a valutatartalékok akár megsemmisüléséhez is vezethet (számos más, eurózónás országban is). Másrészt
– és erre eddig kevés figyelem irányult – euróban kapják azokat az uniós támogatásokat,
amelyek a kohéziós alapból, valamint a közös
mezőgazdasági alapból érkeznek, és amelyek
szinte valamennyi országban – Magyarországon pedig egyértelműen – a beruházási-fejlesztési források döntő részét, ezúton pedig a
további felzárkózás fő forrását jelentik. Harmadrészt, valamennyi új tagállam számára
meghatározó az uniós piacok, mindenekelőtt
12
Németország kereslete, hiszen ide irányul kivitelük 70-85 százaléka (Magyarország esetében
az export 76 százaléka).
Az eurózóna növekedési kilátásainak lényegi gyengülése és a belső kereslet csökkenése
vagy stagnálása jelentős exportfék. Ez különösen problematikus akkor, amikor a növekedés
egyéb forrásai, így a belső kereslet (akár mesterséges, de nagyon veszélyes) élénkítése, valamint a beruházások dinamizálásának feltételei
nem adottak. Ahogy az elmúlt években, rövid
távon most is az export lehet a növekedés fő
vagy akár egyedüli táplálója. Az eurózóna
keresletének jelentős visszaesése – Németországot is beleértve – azonban nem feltétlenül
jelent áthághatatlan akadályt az export növelése számára. Egyrészt az euróval szemben
3 | 2012
megőrzött „árfolyam-szuverenitás” lehetőséget
kínál az ár(folyam)-versenyképesség javítására,
amennyiben a közép- és kelet-európai nemzeti
valuták leértékelődnek az euróhoz képest, amire az elmúlt hónapokban minden országban
volt példa. Ebben a tekintetben különböznek
pl. Szlovéniától és Szlovákiától, amelyek talán
a megfelelő strukturális reformok végrehajtása
előtt vagy helyett csatlakoztak eurózónához.
Másrészt a kivitel összetétele is lényeges, hiszen a nyugat-európai piacokon az
importkereslet különböző mértékben zsugorodott az egyes áruféleségeket illetően. Miután a közép-európai országok döntően nem
nyersanyagokat, élelmiszereket és – főként a
bezuhant építőipart tápláló – féltermékeket
exportálnak, a termékeik iránti kereslet kilátásai viszonylag kedvezőbbek.
Harmadszor, és legfőképpen, az euró-dollár
árfolyamból adódhatnak az exportot támogató
impulzusok. Az elmúlt időszakban az euró jelentősen vesztett árfolyamából a dollárral szemben,
ami megnövelte az eurózónán és az EU-n kívüli kivitel esélyeit, pontosabban mindazon országokkal szemben, amelyek árfolyam-politikája és
külkereskedelme alapvetően az amerikai dollár
mozgásához kötött. Tévhiteket eloszlatva, természetesen az EU-piac továbbra is valamennyi
új tagállam számára meghatározó marad, de új
lehetőségek kínálkoznak a megjelenésre más,
dinamikus piacok esetében, ahol kettős pozitív hatás érvényesül: egyrészt a belföldi kereslet
dinamikája (lásd Oroszország, Kína, stb.), másrészt pedig a dollár-euró árfolyamhatás.
Az új piacok keresése néhány százalékponttal változtathatja a térség országai kivitelének
földrajzi orientációját, de a lényegen nyilvánvalóan nem változtat. Azonban lehetőség nyílik
arra, hogy a stagnáló nyugat-európai kereslet
növekedésfékező hatásait legalább részben kompenzálja más piacok gyorsan növekvő kereslete. Ennek kulcseleme azonban – mint a magyar
eset világosan mutatja – nem a kis- és középvállalatok gyorsan növekvő kivitele, hanem a szerves bekapcsolódás a Magyarországon dolgozó
multinacionális, alapvetően pedig német cégek
termelésébe és exportjába. A kedvező árfolyam- és keresletnövekedési hatásokat ugyanis
– két évtizede hiányzó magyar fejlesztéspolitika
következtében – nem önállóan, hanem a globális termelési-értékesítési láncba beágyazott nemzetközi vállalatokon keresztül lehet kihasználni.
Ezért (is) alapvetően fontos, hogy a mindenkori magyar kormány kiváló munkakapcsolatokat
tartson fenn a nálunk dolgozó nemzetközi vállalatokkal, és erősítse a globális tőke bizalmát a
magyarországi befektetések iránt.
A dollár-euró árfolyam alakulása természetesen az importot is érinti: a dollár erősödése növeli az importszámlát minden, dollárban jegyzett áruféleség esetében (főleg olaj,
földgáz, de nyersanyagok és élelmiszerek is),
továbbá ami a Távol-Keletről származó és egyre jelentősebb beszállításokat illeti, amelyeket
zások indítására, amelyek termelése a dollárzónába irányul, illetve az utóbbiból származó
importot tudnák magyarországi termeléssel és
szolgáltatással helyettesíteni. Ehhez azonban
két alapvető feltételt kellene teljesíteni: egyrészt a bizalom növelését az európai vállalatok iránt, másrészt az exportorientált termelés
kedvező környezetét – részben kormányzati és
európai uniós pénzekkel – Magyarországon.
A közép-európai és a magyar bankszektor
döntő része – szerencsére – külföldi, meghatározó módon eurózónás országok bankjainak
tulajdonában van. Ezzel kapcsolatban EU-n
belüli játékszabályok érvényesülnek, és egyetlen
osztrák, német vagy olasz bank sem szűntette
be tevékenységét Magyarországon, mégha időközönként az itt megtermelt profit egy részét
a veszélyeztetett anyabanknak is utalta át. A
probléma nem a hitelkínálat elapadása, hanem
a hitel- és versenyképes kereslet hiánya. Ehhez
járul, hogy a bankok hitelezési lehetőségeit jelentősen mérséklik a különféle és sokszor előre nem
Tévhiteket eloszlatva, természetesen az EU-piac továbbra
is valamennyi új tagállam számára meghatározó marad, de
új lehetôségek kínálkoznak más, dinamikus piacokon is.
magyar(országi) vállalatok döntően exporttermékekbe építenek be. És külön kérdés még az
euró dollárral szemben gyengüléséből automatikusan adódó külső inflációs nyomás kezelése.
A globális válság és az eurózóna problémái
már eddig számottevően megkurtították a külföldi beruházásokat a térségben. Ehhez járult a
magyar gazdaságpolitika által gerjesztett bizalmi válság, továbbá egyes szektorokban a tőkevonzással kapcsolatos korai nyitás hátulütőjeként a magyarországi termelői piacok túltelítettsége. Az euró relatív gyengeségét azonban
éppen most lehetne kihasználni olyan beruhá-
látható formában kivetett különadók. Nem
kevésbé lényeges, hogy a kormányzat bankellenes politikája további lényeges „környezeti ártalom” – nemcsak a bankok jelenlegi működését,
de közép- és hosszabb távú üzleti stratégiáját illetően is. Holott látni kellene: az átalakuló globális és európai munkamegosztásban éppen ezek az
évek a sorsdöntőek. Most alakul ki az a – termelési és bizalmi – struktúra, ami hosszabb távon
meg fogja határozni Magyarország európai és
regionális szerepét – vagy szerepvesztését.
A bizalomhiány egyik leginkább figyelemre
méltó jele, hogy Magyarország az elmúlt évek-
3 | 2012
ben nettó tőkeexportőrré vált. Ez éppúgy vonatkozik az itt dolgozó külföldi vállalatok profithazautalására (itthoni beruházások helyett),
mint számos magyar „vállalkozás” tőkemenekítésére, továbbá magyar magánszemélyek euróbetéteinek külföldre utalására. Amíg az egyik
oldalon a kormányzat – felettébb kétes kimenetelű eszközökkel – megmenti a svájci frankban
eladósodottak egy (kivételezett) részét, a másik
oldalon a „gazdasági szabadságharc” következményeként önkéntelenül támogatja a tömeges forintmenekülést külföldre. Mindez nem az
euró, hanem a magyar gazdaságpolitika egyre
mélyülő bizalmi válsága.
Mindez alapvető és gyökeres változtatást
követel meg a magyar gazdaságpolitikában,
hogy az ország felkészült legyen az eurózóna
esetleges (valószínűsíthető?) további válságjelenségeire és válságkezelésére. Egyrészt sürgetően szükséges – és már többszörösen megkésett – a pénzpiaci bizalmat (részben) helyreállító megállapodás az IMF-fel. Ez tudná érdemben
csökkenteni a magyar hitelfelvétel kamatfelárát,
ez tudná biztosítani a következő években lejáró hitelek visszafizetésének és refinanszírozásának kedvezőbb feltételeit. Nem kevésbé fontos,
hogy ez tudná megteremteni azt a nemzetközi pénzügyi és üzleti bizalmat, ami alapfeltétele
a magyar gazdaság hosszabb távú versenyképességét biztosító külföldi és hazai beruházásoknak.
Végül – és nem utolsósorban – ezzel a lépéssel lehetne esélyt teremteni arra, hogy Magyarország – több más eurózónán kívüli országgal
együtt – ne kerüljön egy „másodosztályú” körbe az EU-n belül, és ne kényszerüljön a minden
probléma ellenére felgyorsuló integrációs folyamatok „parkoló pályájára”.
❙
* Prof. Dr. Inotai András az MTA KRTK Világgazdasági
Intézetének kutató professzora
13
Wo sind die Euro-Gewinner?
Manche Medien oder Politiker deuten inmitten der europäischen Krisendebatte immer wieder an, der Euro
habe einigen Ländern geschadet, andere dagegen hätten nur profitiert. Doch ein Blick auf die wirtschaftlichen
Fakten von über 13 Jahren Gemeinschaftswährung zeigt, dass ein solches Pauschalurteil falsch ist.
Der Sitz der Europäischen
Foto: ©pixelio.de
Zentralbank in Frankfurt.
Von Dirk Wölfer
Angesichts der nicht enden wollenden Schul-
denkrise in Europa ist oft – und immer öfter
– zu hören, Deutschland habe überdurchschnittlich vom Euro profitiert – und solle
sich daher auch überdurchschnittlich stark an
den Kosten der „Rettung“ beteiligen. Eines der
häufigsten Argumente lautet, mit dem Euro
hätten insbesondere die südlichen Mitgliedsländer der Währungsgemeinschaft die Möglichkeit verloren, mangelnde Wettbewerbsfähigkeit durch Währungsabwertungen zu kompensieren. Doch das ist wenig stichhaltig.
Index der Lohnkosten 2011 im
Vergleich zu 2000 (2000=100)
160 154
150
140
130
144 144 143 141
140
137
135 133
130
123
120
110
100
grDK
FR
LUnl
ITbe
AT
PT
GRDE
Durchschnitt
Inflationsraten in den Euro-Ländern (%)
16
14
12
10
8
6
4
2
0
grptesit
1990-1995
deatfilunliebefr
2006-2011
Hinweis: Im folgenden beziehen sich alle
Verweise auf die „Eurozone“, „Euro-Länder“ oder „EA-12“ konsequent nur auf die
11 Gründungsmitglieder der Euro-Zone
von 1999 und Griechenland, das dem
ERM-II-Mechanismus 1999 und der Eurozone 2001 beigetreten ist.
Inflation
Eine Abwertung der eigenen Währung gleicht
üblicherweise Wettbewerbsnachteile aus,
die sich aus höheren Inflationsraten ergeben.
14
Doch mit der Währungsunion sind ja gerade die Unterschiede der Preissteigerungsraten weitgehend eliminiert worden, die Inflation ging vor allem im Süden zurück. In der ersten Hälfte der 90-er Jahre war die Inflationsrate in Griechenland fast fünfmal, in Portugal
fast dreimal hoch so hoch wie in Deutschland.
Heute sind sie fast identisch. In einem Punkt
sind allerdings die „Inflationsraten“ nach wie
vor sehr unterschiedlich: bei den Lohnkosten. Doch die haben natürlich recht wenig mit
der Euro-Einführung zu tun. In Spanien sind
die Lohnkosten zwischen 2000 und 2011 um
mehr als die Hälfte gestiegen, in Italien immerhin um 40%, in Griechenland um 30%. Deutsche Arbeitnehmer mussten sich in diesen 11
Jahren mit einem Plus von 23% begnügen.
2 Prozentpunkte gegenüber der ersten Hälfte
der 90-er Jahre (1990-1995) auf ca. 8%. In Griechenland verringerten sich die Kreditkosten
hingegen von 27 auf 11%. In einigen südlichen
Euroländern kamen Firmen also durch den
Euro sogar billiger an Kredite als in Deutschland oder Österreich.
Handel mit Euro-Ländern
Wenn mit der Währungsunion Deutschland
quasi über Nacht zur einer schwächeren Währung gekommen wäre, müsste sich das in den
Export- und Importzahlen widerspiegeln.
Deutsche Ausfuhren in die früheren „Schwachwährungsländer“ müssten steigen, und umgekehrt müssten die Lieferungen aus diesen Ländern nach Deutschland weniger wettbewerbsfähig sein und folglich tendenziell abnehmen.
Tatsächlich ist Deutschlands Anteil an den
gesamten Einfuhren der anderen Euroländer zwischen 1999 und 2011 von 14% auf 12%
gesunken. Relativ betrachtet ist dieser Verlust an
Marktanteilen größer als der von Spanien, und
auch größer als im Durchschnitt der Eurozone.
Gerade in südlichen Euroländern ist Deutschlands Marktanteil an den Einfuhren besonders
stark gesunken, in Spanien z.B. von 16% auf
Zinsen für Firmenkredite (< 1 Jahr, in %)
30
25
20
Zinsen
Die Währungsunion brachte durch die
gemeinsame Geldpolitik vor allem eine Annäherung der Zinsniveaus, und dies begann schon
in den letzten Jahren vor dem Start des Euro.
Im Durchschnitt der ersten vier Jahre der
Währungsunion sanken die Zinsen für Firmenkredite (bis 1 Jahr Laufzeit) in Deutschland um
15
3 | 2012
10
5
0
grptes
1990-1995
IE
BE
ITDE
1999-2002
FR
NL
AT
Veränderung zwischen 1999 und 2011
(1999=100)
Veränderung zwischen 1999 und 2011 in %
LU NL
BE
AI
ESDE
PT GR
IE
um 121%, was fast exakt dem Durchschnitt
der 12 EA-Länder entsprach (+119%), während Spanien und Italien seine Importe von
außerhalb der Eurozone schneller, Griechenland und Portugal hingegen langsamer als
Deutschland ausweitete.
Deutschland erwirtschaftet heute 88% seiner Ausfuhrüberschüsse im Handel mit Ländern außerhalb der Eurozone. Es ist neben
Einfuhren aus der Eurozone
Anteile an den Gesamteinfuhren
der Eurozone
IT
FR
FI
14 14
220
200
4
180
0
160
-10 -13
140
-15
Einfuhren aus Ländern außerhalb
der Eurozone
120
-25
-25
-26 -28
(1999=100)
100
-35
BE
Durchschnitt
LU
FI AT
de NL
FR ES
IT
PT
IE
GR
Durchschnitt
300
280
260
13%, in Griechenland um ein Drittel von 15 auf
10%, in Italien von 19 auf 16%. Deutschlands
Einfuhren aus der Eurozone sind zwischen 1999
und 2011 um 82% angestiegen, also schneller
als im Durchschnitt der Eurozone (+74%). Die
Einfuhren der südlichen Länder aus der Eurozone wuchsen hingegen deutlich langsamer,
die Griechenlands stagnierten faktisch. Bei den
Ausfuhren in die Eurozone war die Zuwachsrate
in Deutschland (+75%) nur geringfügig höher
als im Durchschnitt der EA12 (+71%). Deutlich stärker konnten dagegen Holland oder Spanien ihre Exporte in die Euroländer steigern, die
geringsten Zuwachsraten verbuchten hingegen
Finnland, Irland und Frankreich.
240
Ausfuhren in die Eurozone
220
(1999=100)
200
180
160
240
140
220
120
100
200
ES
180
AT NO IT
BEDE GR LU
FI
FR PT
IE
Durchschnitt
160
140
120
100
NO ES BE LU
ATDE
PT
IT GR FR
IE
FI
Durchschnitt
Handel mit Nicht-Euro-Ländern
Auch gegenüber Drittländern müsste – theoretisch – in Folge des Euros die Wettbewerbsfähigkeit früherer Schwachwährungsländer sinken, die von ehemaligen Starkwährungsländern
steigen. Doch auch das ist nicht belegbar – im
Gegenteil: Die Ausfuhren in Nichteuroländer
sind zwischen 1999 und 2011 am stärksten in
Griechenland (+190%), Luxemburg und Spanien gestiegen. Deutschlands Zuwachs lag mit
134% nur leicht über dem Durchschnitt der
anderen Länder (+111%).
Die Einfuhren aus Nicht-Euro-Ländern
wuchsen im selben Zeitraum in Deutschland
3 | 2012
Finnland das einzige Land der EU, dass im
Handel mit China einen – wenn auch kleinen – Exportüberschuss erzielt, und allein aus
dem Handel mit den USA erzielt Deutschland Überschüsse von 37 Mrd. Euro pro Jahr
– das ist doppelt so viel wie gegenüber allen
Ländern der Eurozone zusammen.
Eine Verschiebung der Marktchancen durch
die Einführung der Gemeinschaftswährung –
zugunsten der nördlichen und zulasten der südlichen Euro-Länder – lässt sich aus den Außenhandelszahlen also nicht belegen. Auf den Euro
muss man deshalb also nicht verzichten. ❙
15
Hol vannak az euró nyertesei?
Az adósságválságról folyó vitában nem egyszer hangzik el utalás arra, hogy
az euró egyes országoknak ártott, másoknak viszont csupán elônyöket
hozott. A közösségi valuta 13 éves történetének gazdasági tényei azonban
azt bizonyítják, hogy ez a leegyszerûsítés nem állja meg a helyét.
Az Európai Központi Bank épülô
Fotó: ©Roland Meinecke
új székháza Frankfurtban.
Szerzô Dirk Wölfer
A véget nem érô európai adósságválságban
gyakran – és egyre gyakrabban – állítják,
hogy Németországnak kiemelkedő mértékű
hasznot hajtott az euró, ezért „cserébe” most
vállaljon átlagon felüli terheket az euró-mentés költségeiből. Az egyik sűrűn ismételt érv
az, hogy az euró bevezetése nyomán az euróövezet déli tagállamai bukták azt a lehetőséget, hogy versenyképességi hátrányokat valutájuk leértékelésével ellensúlyozzák. Ez azonban aligha helytálló.
Inflációs ráta az euró-országokban (%)
A 2011-es bérköltség indexe 2000-re
vonatkoztatva (2000=100)
160
150
140
130
154
144 144 143 141
140
137
135 133
130
123
120
110
100
grDK
FR
LUnl
ITbe
AT
PT
GRDE
Átlag
16
14
12
10
8
6
4
2
0
grptesit
1990-1995
deatfilunliebefr
2006-2011
Megjegyzés: A továbbiakban az „euróövezet”, „euró-országok” vagy „EA-12”
kifejezés alatt következetesen csak az
1999 óta fennálló euró-övezet 11 alapító tagját és az ERM II mechanizmushoz
1999-ben, az euró-övezethez pedig 2001ben csatlakozott Görögországot értjük.
Infláció
A hazai valuta leértékelése alapvetően a magasabb inflációs rátából eredő versenyhátrányt
hivatott kiegyenlíteni. A valutaunióval viszont
éppen az áremelkedés ütemében mutatkozó
16
különbségeket küszöbölték ki, hiszen az infláció főként a déli országokban csökkent számottevően. A kilencvenes évek első felében
az inflációs ráta Görögországban közel ötszöröse, Portugáliában közel háromszorosa volt a
németországiénak. Ma az infláció közel azonos
e három országban.
Egy termelési tényező tekintetében azonban mind a mai napig nagyon eltérő az „inflációs ráta”: a bérköltségek terén – de ennek persze
meglehetősen kevés köze van az euró bevezetéséhez. Spanyolországban a bérköltség 2000 és 2011
között több mint a felével nőtt, Olaszországban 40, Görögországban pedig 30 százalékkal.
A német munkavállalóknak ebben a 11 évben
23 százalékos növekedéssel kellett beérniük.
tek a 90-es évek első feléhez mérten. Görögországban viszont 27-ről 11%-ra csökkent a
hitelek költsége. Az euró-övezet néhány déli
országában a vállalatok az euró révén így akár
olcsóbban jutottak hitelhez, mint német vagy
osztrák versenytársaik.
Euró-zónán belüli külkereskedelem
Ha elfogadjuk, hogy a valutaunióval pl.
Németország gyakorlatilag egyik napról a
másikra gyengébb fizetőeszközhöz jutott,
akkor ennek a kiviteli és behozatali adatokban
is tükröződnie kellene: a korábbi „puha valutájú” országokba irányuló német export felgyorsulna, míg az onnan származó import drágulna és így kevésbé lenne versenyképes, ezért lassulna vagy csökkenő tendenciát mutatna.
Vállalati hitelek kamatai (< 1 év, %)
30
25
20
15
10
5
0
grptes
1990-1995
IE
BE
ITDE
FR
NL
AT
1999-2002
Kamatok
A valutaunió közös pénzpolitikája a kamatszintek látványos konvergenciáját eredményezte, méghozzá már az euró bevezetését
megelőző évektől kezdődően. A valutaunió
első négy évében a legfeljebb egyéves futamidejű vállalati hitelek kamatai Németországban két százalékponttal kb. 8%-ra csökken-
Ezzel szemben Németország részesedése a többi euró-ország összesített behozatalából 1999
és 2011 között 14-ről 12 százalékra csökkent.
A piacvesztés mértéke nagyobb, mint pl. Spanyolországé, és még az euró-övezeti átlagot
is meghaladja. Ráadásul Németország piaci
részesedése éppen az euró-övezet déli országaiban csökkent jelentősen, a spanyol importban
3 | 2012
Százalékos változás 1999 és 2011 között
LU NL
BE
AI
ESDE
PT GR
IE
Az euró-övezeten kívüli országokból származó
behozatal ugyanebben az időszakban Németország esetén 121 %-kal nőtt, ami szinte pontosan megfelel az EA-12-ek átlagának (+119%).
Spanyolország és Olaszország extra-EU-kivitele ennél gyorsabban, Portugáliáé és Görögországé pedig ennél lassabban emelkedett.
Németország ma külkereskedelmi többletének 88 százalékát az euró-övezeten kívüli
országokkal folytatott kereskedelemben éri el,
Behozatal az euró-övezetbôl
Változás 1999 és 2011 között (1999=100)
Részesedés az euró-övezet teljes
behozatalából
IT
FR
220
FI
200
14 14
4
180
0
160
140
-10 -13
-15
120
-25 -25
-26 -28
Behozatal az euró-övezeten kívüli
országokból
100
-35
BE
Átlag
LU
FI AT
de NL
FR ES
IT
PT
IE
GR
Átlag
300
például 16-ról 13 százalékra, Görögországban
harmadával, 15-ről 10 százalékra, Olaszországban pedig 19-ről 16 százalékra.
Németország behozatala az euró-övezetből
1999 és 2011 között 82 százalékkal nőtt, ami
magasabb az euró-övezeti átlagnál (+74%).
Ezzel szemben a déli országok behozatala az
euró-övezetből jóval lassabb ütemben nőtt,
Görögország esetében egyenesen stagnált.
Az euró-övezetbe irányuló kivitel tekintetében Németország növekedési üteme (+75%)
csak kis mértékben haladta meg az EA-12
átlagát (+71%), miközben pl. Hollandia vagy
Spanyolország jóval erősebb ütemben tudták növelni kivitelüket a többi euró-övezeti
országba. A legkisebb mértékű „intra-export”bővülést pedig Finnország, Írország és Franciaország könyvelhette el.
tájúkénak pedig javulnia. A tények ezt nem
igazolják, sőt: az euró-övezeten kívüli piacokra irányuló kivitel 1999 és 2011 között
a legnagyobb mértékben Görögországban
(+190%), Luxemburgban és Spanyolországban nőtt. Németország 134 százalékos bővülést ért el, ami közel van az összes euró-ország
átlagához (+111%).
260
240
220
200
180
160
140
120
100
ES
Kivitel az euró-övezetbe
AT NO IT
BEDE GR LU
FI
FR PT
IE
Átlag
240
220
200
180
160
140
Euró-övezeten kívüli külkereskedelem
Az euró-bevezetés hatására az euró-zónán
kívüli országokkal folytatott külkereskedelemben is – elméletileg –romlania kellett volna a korábbi puha valutájú országok
versenyképességének, az egykori erős valu-
280
120
100
NO ES BE LU
ATDE
PT
IT GR FR
IE
FI
Átlag
3 | 2012
és Finnország mellett az egyetlen uniós gazdaság, amely Kínával szemben – csekély mértékű
– kiviteli többletre tesz szert. Csak az Egyesült
Államokkal szemben éves szinten 37 milliárd
eurónyi többlet keletkezik – ez kétszerese az
euró-övezeten szufficitjének.
Összességében tehát sem az euró-övezeten belüli, sem az azon kívüli külkereskedelem
adatai nem támasztják alá, hogy délről észak
felé tolódtak volna a piaci esélyek az euró
bevezetésével. Ezért erre hivatkozva nem kell
lemondani az euróról.
❙
17
Ungarischer Fahrzeugbau „gut unterwegs“
„Sínen” a jármûalkatrész-gyártás
Automobilzulieferer rechnen mit weiterem Wachstum
A magyar autóipari beszállítók további növekedésre számítanak
Dass die vor vier Jahren ausgebrochene und bis heute nachwirkende Finanz- und Wirtschaftskrise keine
Spuren unter den Automobilzulieferern in Ungarn hinterlassen hätte, wäre übertrieben. Die Branche ist
von Blessuren, aber nicht von tiefen Wunden gezeichnet. Vor allem, weil es mit dem Neuwagenmarkt
in Westeuropa – nach vorübergehender Talfahrt – recht schnell wieder bergauf ging.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a magyarországi autóipari beszállítók körében nem hagyott
nyomot a négy évvel ezelôtt kezdôdött és hatásában manapság is érezhetô pénzügyi, gazdasági
válság. Sérülést igen, nagy sebeket viszont nem okozott az ágazatnak a válság. Fôleg annak
köszönhetôen, hogy a nyugat-európai újautó-piacon – a rövid ideig tartó hullámvölgyet
követôen – viszonylag hamar erôre kapott a vásárlás, s ezzel elindult az emelkedôn.
Von Gáspár Bubrik
Diese Belebung hält – im Gegensatz zur
schwachen Inlandsnachfrage in Ungarn –
noch immer an, so dass ungarische Hersteller von Fahrzeugteilen und -komponenten
Kontinuierliche Aufträge der Automobilhersteller erhalten. Die Automobilzulieferindustrie in Ungarn kann deshalb 2012 mit einem
Umsatzanstieg von drei bis fünf Prozent rechnen, sagt Herbert Rupp, Präsident des Landesverbandes der Ungarischen Fahrzeugteileproduzenten (Majosz).
Obwohl der Landesverband mit seinen
weit über zweihundert Mitgliedern mehr als
die Hälfte der Unternehmen der Branche vereint, liegen für den Gesamtmarkt keine wirklich exakten Daten vor. Die Zahl der Firmen,
die Bauteile an Automobilhersteller in und
außerhalb Ungarns liefern, wird auf insgesamt
rund 400 geschätzt. Die Unsicherheit rührt
daher, dass viele von ihnen Fahrzeugteile bzw.
-zubehör neben der eigentlichen Haupttätigkeit produzieren, sodass sie in der Statistik
nicht oder nur teilweise erfasst werden.
Berechnungen des Landesverbandes Majosz
zufolge sind die Zulieferunternehmen, die in
Ungarn Automobilteile und -zubehör produzieren, typischerweise kleine und mittelständische Unternehmen. Der Gesamtumsatz dieser Zulieferer beläuft sich auf jährlich 2.950
Milliarden Forint. Die in Ungarn hergestellten
Komponenten und Zubehörteile gehen fast
vollständig in den Export und werden überwiegend an die großen Automobilhersteller in Europa geliefert. Größter Absatzmarkt ist die Bundesrepublik. Die Exportquote von 92 Prozent
liegt aber faktisch sogar bei 99 Prozent, denn
die Lieferungen an den im nordungarischen
Esztergom ansässigen japanischen Autobauer
Suzuki gelten offiziell als Inlandsabsatz, doch
der Großteil der dort montierten Fahrzeuge
– und damit auch die darin enthaltenen ungarischen Teile – gehen ebenfalls in den Export,
erläutert Herbert Rupp.
18
Szerzô Bubrik Gáspár
sondern dass typischerweise bereits ansässige Marktteilnehmer ihre bestehenden
Standorte ausbauen. Einer der Gründe dafür
ist, dass zahlreiche ausländische Automobilzulieferer seit Ausbruch der Wirtschaftskrise 2009 Aufträge der OEMs schrittweise an die Tochtergesellschaft in Ungarn
geleitet haben, weil dort die Betriebskosten
im Vergleich zu westeuropäischen Standorten niedriger sind, und sie so zu wettbewerbsfähigeren Preisen produzieren können.
Wohl auch deshalb ist die Zahl der Beschäftigten der ungarischen Automobilzulieferer
2008/2009 nur um durchschnittlich drei
bis fünf Prozent zurückgegangen, kaum ein
Jahr später hatte die Branche schon wieder
mehr Beschäftigte als vor der Krise. Dazu
„brauchte“ es allerdings auch solcher Impulse wie der Errichtung eines komplexen
Produktionsstandorts durch Mercedes in
Ungarn, oder neuer Großinvestitionen von
Audi und Opel in Győr Szentgotthárd.
Die Produktion könnte also – auch dank
der kontinuierlichen Modernisierung der
Technologie bei den Zulieferern – durch neue,
zusätzlicher Aufträge ausgeweitet werden,
allerdings hält der Fachkräftenachwuchs mit
diesem „Sportwagentempo“ nicht immer mit,
meint Herbert Rupp. In erster Linie wäre eine
moderne Facharbeiterausbildung einschließlich der Berechenbarkeit ihres Eintritts in die
Produktion erforderlich, doch leider sei dies
keine Stärke des ungarischen Bildungssystems,
meint der Verbandspräsident.
Als positive Entwicklung konstatiert
Rupp, dass an der Hochschule Kecskemét
und der Universität Győr spezielle Ausbildungsmöglichkeiten für Ingenieure und Fachrichtungen für den Automobilbau angeboten
werden, um den Bedarf von Mercedes bzw.
Audi zu „bedienen“. Dies könnte ein Vorbild für die mittlere Ausbildungsstufe, für die
Facharbeiter sein, denn vor allem dort wird es
in Zukunft einen größeren Bedarf geben.
Berechnungen des ungarischen Verbandes
zufolge wird der Umsatz der Automobilzulieferer 2012 im Vergleich zum Vorjahr um
fünf bis acht Prozent steigen. Die Zahl der
Neueinstellungen wird jedoch wesentlich
geringer ausfallen, auch infolge der erheblichen Produktivitätszuwächse durch die bisherigen technisch-technologischen Entwicklungen. In den kommenden Jahren rechnet
man mit Investitionen weiterer – Medienberichten zufolge südkoreanischer – Automobilhersteller in die Errichtung von Montagestandorten in Ungarn, was auch bei den Zulieferbetrieben zum Ausbau von Kapazitäten
führen und dadurch die Nachfrage nach Fachkräften weiter anheizen kann.
❙
3 | 2012
Die ungarischen Autozulieferer beschäftigen derzeit über 100.000 Mitarbeiter. Diese
Zahl dürfte in den kommenden Jahren mindestens konstant bleiben, und könnte sogar
weiter ansteigen, wenn sich z.B. ein neuer Automobilhersteller in Ungarn oder in
einem anderen Mitgliedsstaat der EU ansiedelt. Die verfügbaren Daten für 2011 und
2012 zeigen aber auch, dass die Zahl der
Autozulieferer so gut wie nicht zunimmt,
Produktionsstruktur von Fahrzeugteilen
und –Zubehör in Ungarn
Bezeichnung
Anteil an der Produktion
(in Prozent)
Drehteile
34
Pressteile
19
Elektronische Bauteile/Komponenten
13
Kunststoffteile
11
Gummikomponenten
9
Gußteile
8
Federn, Verbindungselemente
5
Sonstiges
Gesamt
1
100
Quelle: Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetsége
Ezt a „tempót” az Európai Unió (EU) fejlet-
A magyarországi jármûalkatrész és –
tartozékok gyártási struktúrája
tebb országainak újautó-vásárlói – a magyarországi gyönge kereslettel szemben – azóta is
tartják, melynek eredményeként a magyarországi járműalkatrész-gyártók folyamatos megrendeléseket kapnak az autógyáraktól. Ebből
következően erre az évre három-öt százalékos
forgalomnövekedéssel számolhat az ágazat,
derül ki Herbert Rupp, a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége (Majosz)
elnökének tájékoztatásából.
Bár a szervezet tömöríti a magyarországi
járműipari beszállító-cégek több, mint a felét
–kétszázat jóval meghaladó tagvállalatot –, a
teljes piacra vonatkozóan nincsenek egészen
pontos gazdasági mutatók. Az autógyáraknak
– köztük a Magyarországon is jelenlévő márkáknak – alkatrészeket és/vagy tartozékokat
gyártó cégek száma ugyanis összességében 400
körülire becsülhető, aminek az a magyarázata,
hogy jelentős arányban vannak olyan vállalkozások, amelyek a főprofiljuk mellett gyártanak járműalkatrészeket, illetve -kiegészítőket,
vagyis a statisztikai adatokban nem vagy érintőlegesen szerepelnek autóipari beszállítóként.
A Majosz becsült adatai szerint – amely
nem kis részben a mintegy másfél évtized alatt
felhalmozott adatbázisára és a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaira épül – a múlt
évben összesen mintegy 2950 milliárd forint
összértékű árbevételt értek el a magyarországi járműalkatrészeket, -tartozékokat gyártó
beszállító cégek, amelyek jellemzően kis- és
középvállalkozások.
A Magyarországon előállított termékek
csaknem teljes egészében exportárbevételt
jelentenek a cégeknek, meghatározóan az EU
nagy autógyártóinak szállítják, a közösségen
belül pedig a legnagyobb felvevő: Németország.
Az exportmutató – a végeredményt tekintve – az átlag 92-ről elérheti a 99 százalékot is,
hiszen míg a Suzukinak szállító alkatrészgyártók teljesítményei belföldi forgalomnak minő-
sülnek, addig az esztergomi székhelyű, japán
tulajdonban lévő autógyár modelljeinek zömét
a külföldi piacokon értékesíti, vagyis a bennük
lévő, Magyarországon gyártott alkatrészek az
exportforgalmat erősítik, jegyzi meg mintegy
érdekességként Herbert Rupp.
Ugyanakkor a magyarországi járműalkatrész-gyártó cégek tartósan 100 ezer fölötti munkaerőt foglalkoztatnak, ami a következő években legalább szinten marad, de egyes számítások
szerint – ha Magyarországra vagy az EU valamelyik tagállamába újabb autógyártó települ,
akkor – tovább nőhet. Mindezt annak ellenére,
hogy – sem a tavalyi, sem az idei adatok alapján
– nem számottevő a magyarországi autóalkatrész-gyártó piacra újonnan belépő cégek száma.
Inkább az a jellemző, hogy a meglévők fejlesztik, bővítik a meglévő bázisukat. Ez arra is vis�szavezethető, hogy a gazdasági válság kirobbanását követően számos – a saját hazájában és/vagy
külföldi telephellyel rendelkező – autóalkatrészgyártó cég a viszonylag alacsonyabb működési
költségek miatt, 2009-től fokozatosan a magyarországi leányvállalatához irányította az autógyárak megrendeléseit, mivel azok – a nyugat-európaiakhoz képest – versenyképesebb árakon tudnak termelni. Ez is a magyarázata annak, hogy
míg 2008/2009-ben átlag három-öt százalék-
3 | 2012
Megnevezés
Gyártási arány
(százalékban)
Forgácsolt alkatrészek
34
Sajtolt alkatrészek
19
Elektronikus alkatrészek
13
Mûanyagalkatrészek
11
Gumikomponens
9
Öntvényalkatrészek
8
Rugó, kötûelemalkatrészek
5
Egyéb
Összesen
1
100
Forrás: Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetsége
kal csökkent az autóalkatrész-beszállító cégeknél alkalmazottak létszáma, addig csaknem
egy évvel később több foglalkoztatottja volt és
van az ágazatnak, mint a válság előtti években.
Ehhez persze „szükség” volt arra, hogy a Mercedes megjelenjen a magyarországi komplex gyártóbázisával, az Audi és az Opel pedig – az új
beruházásaival és gyártmányterveinek megvalósítása érdekében – Győrött, illetve Szentgotthárdon növelje a termelőkapacitását.
A termelés tehát – a beszállító cégeknél folyamatosan korszerűsödő technológiára is alapozva – az újabb és újabb megrendelések növekedésével bővülhet, a szakember-után
pótlás azonban kevésbé követi ezt a „sportautótempót”, állítja Herbert Rupp. Elsődlegesen a
szakmunkások korszerű képzésére, illetve a termelésben való megjelenésük kiszámíthatóságára lenne szükség, ez azonban nem erős oldala a magyarországi oktatási rendszernek, véli az
elnök. Ugyanakkor kedvező fejleménynek tartja, hogy a kecskeméti közlekedési főiskolán és a
győri egyetemen – a Mercedes és az Audi igényeinek „kiszolgálása” érdekében – speciális
mérnökképzéseket, illetve járműgyártási szakokat indítanak, ami példaként állítható a középfokú szakmunkásképzés elé, ugyanis főleg e
munkakört ellátókra lesz nagyobb arányú
igény a jövőben. Ugyanakkor ez a többi szakmát oktató intézmények számára is követendő
példa lehet, jegyzi meg Herbert Rupp.
A Majosz számításai szerint a magyarországi
járműalkatrész-gyártás idei forgalma – a tavalyihoz képest – öt-nyolc százalékkal növekszik,
ennél lényegesen kisebb lesz az újonnan alkalmazottak száma, viszont jelentős termelékenység-növekedést tartogatnak az eddigi műszakitechnológiai fejlesztések. Ugyanakkor a következő években új – sajtóhírek szerint dél-koreai
– autógyártó zöldmezős beruházása is várható magyarországi összeszerelő bázis létrehozásával, ami tovább bővítheti a beszállítói kört és
tovább növelheti a szakember-keresletet.
❙
19
Service
szolgáltatások
Die ersten Energiemanager
Az elsô energiagazdászok
Feierliche Urkundenverleihung in der DUIHK
Ünnepélyes oklevélátadó a DUIHK-ban
Seit wenigen Wochen gibt es auch offiziell die ersten „Europäischen Energiemanager“ in Ungarn. Das ursprünglich in Deutschland entwickelte Qualifizierungsprogramm wird derzeit in 18 Ländern erfolgreich durchgeführt – seit September
2011 auch in Ungarn. Am 7. Juni konnten die ersten 15 ungarischen Teilnehmer
nach erfolgreicher Abschlussprüfung ihre Abschlusszeugnisse entgegennehmen.
Néhány hete hivatalosan is megvannak Magyarország elsô „Európai
Energiagazdászai”. Az Németországból induló, jelenleg 18 országban
rendkívül nagy sikerrel futó képzés tavaly szeptembertôl hazánkban
is elérhetô. Sikeres záróvizsgájukat követôen az elsô 15 magyar
résztvevô június 7-én vehette át oklevelét.
Wie wichtig das Thema Energiemanagement ist,
beweist die lange Liste der Gäste und Festredner
bei der Zeugnisübergabe: Neben dem „Urheber“
und Initiator des Ausbildungsprogrammes, Dr.Ing. Robert Schmidt, zugleich Leiter der Abteilung Innovation und Umwelt der Industrieund Handelskammer Nürnberg, sprachen auch
Gabriel A. Brennauer, Geschäftsführender Vorstand der DUIHK, sowie Ausbildungsleiter Dr.
Zoltán Magyar zu den Absolventen. Anwesend
waren aber auch Andrea Grónay von der Energiaközpont Nonprofit Kft., Dr. István Bart vom
Weitere Informationen:
Krisztina Kottmayer
Tel.: +36 1 454 0609 • E-Mail: [email protected]
www.ahkungarn.hu/eurem
Ungarischen Institut für Energieeffizienz, Attila
Gáspár als Repräsentant des Programms „Virtuelles Kraftwerk“, sowie Bálint Attila Theisz, stellvertretender Bürgermeister des III. Stadtbezirks
von Budapest. Die ersten ungarischen Energiemanager haben sich schon während der Ausbildung erste Maßnahmen zur Energieeinsparung im eigenen Unternehmen entwickelt. Die
Absolventen äußerten sich zum Abschluss ausnahmslos positiv über die Ausbildung: „Der
wichtigste Vorteil dieser Ausbildung liegt darin,
dass man sich umfassend mit den praktischen
Möglichkeiten beschäftigt. Unternehmen verschiedenster Größe und unterschiedlicher Entwicklungsstadien kommen bei der Schulung
auf ihre Kosten.“ Péter Szekér, Magyar Telekom
Nyrt. „Das Gelernte kann und werde ich auch
unbedingt nutzen. Das investierte Geld und die
investierte Zeit waren sicher keine verschwende-
te Ausgabe. Als ich diese Qualifizierung gewählt
habe, lag der primäre Aspekt darin, dass sie ein
umfassendes Lehrgebiet abdeckt. Er umfasste praktisch alle Bereiche, von der Beleuchtung
über die Kühlung und Heizung bis zum Projektmanagement. Ich denke, das ist derzeit einzigartig in Ungarn.“ Mihály Nyilas, Alap Európa Kft.
Praktischer Nutzen
Die Projektarbeiten der Teilnehmer werden
Bestandteil des Programms „Virtuelles Kraftwerk“ zur praktischen Umsetzung der Nationalen Energiestrategie, außerdem werden sie in
eine internationale Datenbank aufgenommen,
die alle Projekte der bisher etwa 2000 internationalen Absolventen umfasst. Schließlich könne sie
auch bei Förderanträgen für EU-Subventionen
aus dem im Operationellen Programm Umwelt
und Energie (KEOP) eingereicht werden. ❙
Sales-Entwicklungsprogramm für Einzelhandelsketten
20
3 | 2012
vényen felszólaló és résztvevő vendégek listája is bizonyítja, különösen a képzés megálmodója és elindítója, Dr.-Ing. Robert Schmidt,
aki egyben a Nürnbergi Kereskedelmi és Ipari
Kamara Innováció és Környezet osztályának
vezetője, Gabriel A. Brennauer, a DUIHK
ügyvezető elnöke, valamint Dr. Magyar Zoltán, a képzés vezetőtanára. Az ünnepségen
továbbá részt vett Grónay Andrea az Energiaközpont Nonprofit Kft. képviseletében,
Dr. Bart István a Magyar Energiahatékonysági Intézettől, Gáspár Attila a Virtuális Erőmű Program képviseletében, valamint Theisz
Bálint Attila, Budapest III. kerületének polgármester-helyettese.
Az első magyar energiagazdászok egy tíz
hónapig tartó kiképzésben sajátították el az
energiatudatos üzemi gazdálkodás alapjait, és
már a tanulás ideje alatt kifejlesztették saját
cégükre szabott megtakarítási megoldásaikat.
A tanfolyam végen a végzett vállalati szakemberek kivétel nélkül rendkívül pozitívan nyilatkoztak a képzésről. „A képzés legfőbb előnye, hogy széles körben foglalkozik a gyakorlati lehetőségekkel. Különböző nagyságú és
fejlettségi szintű vállalkozások is megtalálhatják a számításaikat a tanfolyam során”, mondja
Szekér Péter a Magyar Telekom-tól. Az Alap
Európa Kft.-től érkezett Nyilas Mihály pedig
úgy véli, hogy „mindenképpen hasznosítani
tudom és fogom is a hallottakat. Nem felesleges kiadás a belefektetett pénz és idő. Amikor
én ezt a képzést választottam, akkor első számú szempont volt, hogy széleskörű az anyag.
A világítástól, a hűtésen, fűtésen át a projekt
managementig mindent felölel. Ez úgy gondolom páratlan jelenleg Magyarországon.”
Gyakorlati haszon
A projektmunkák a Nemzeti Energiastratégia gyakorlati megvalósítását célzó Virtuális Erőmű Program részéve válnak, ráadásul
bekerülnek az eddig végzett mintegy 2000
nemzetközi résztvevő projektmunkáit gyűjtő nemzetközi adattárba is, és a KEOP keretében kiírt uniós pályázatoknál akár szakmai
❙
anyagként is felhasználhatók.
További információk:
Kottmayer Krisztina
Tel.: +36 1 454 0609 • E-mail: [email protected]
www.ahkungarn.hu/hu/eurem
Bolti értékesítést fejlesztô program kiskereskedelmi láncok számára
Messbare Qualitätsförderung
Die Verkaufsleistung hängt im Einzelhandel wesentlich von der Qualität der Führungsarbeit ab. Das Deutsch-Ungarische Bildungszentrum
e.V. (DUBZ), führt seit 2008 mit zahlreichen marktführenden Einzelhandelsketten intensive Entwicklungsarbeit durch, um das Niveau
des Kundendienstes und der Arbeitsorganisierung der Ladenketten zu
erhöhen.Im Ergebnis der langjährigen Zusammenarbeit entstand ein
bewährtes, erfolgreiches Entwicklungsprogramm, das für jede Einzelhandelskette geeignet ist und gleichzeitig der Entwicklung der Organisationskultur dient. Mit Hilfe des Programms kann die Tätigkeit
in den Geschäften verbessert werden, noch dazu auf nachhaltige, sich
kontinuierlich weiterentwickelnde Weise.
Ziel des Programms: Zur Steigerung der Verkaufsleistung ist die Messbarkeit der Qualität der Filialleitung unerlässlich. Im Rahmen des
Absatzförder-Programms unterstützen und kontrollieren sich Prozesse
gegenseitig und führen unausweichlich auch zur Weiterentwicklung
der Filialleiter. Zudem wird durch die Messbarkeit des Fortschritts die
Aufrechterhaltung der erreichten Ergebnisse und eine weitere kontinuierliche Verbesserung auch langfristig gesichert.
A képzés fontosságát az ünnepélyes rendez-
Mérhetô minôségjavulás
Programmaufbau: Im Rahmen des Programms werden zuerst Messkriterien festgelegt, die Arbeitsqualität der Filialleiter ermittelt und
– gemeinsam mit dem Management – die Programmziele definiert.
Anschließend werden die Filialleiter entsprechend den individuellen
Gegebenheiten der Filiale qualifiziert. Um erreichte Ergebnisse aufrechterhalten zu können, werden in einem weiteren Schritt auch die
vorgesetzten Führungskräfte geschult. In der Follow-Up-Phase wird
die Leistung der Filialleiter erneut bewertet – nach denselben Kriterien wie zu Beginn des Programms. Dadurch werden Veränderungen
und Fortschritte unmittelbar sichtbar und ermöglichen es, weitere
Entwicklungsziele zu formulieren.
Folgende Unternehmen haben sich – neben anderen – bereits
erfolgreich am Programm beteiligt: dm Magyarország, Takko Fashion,
Nokia Stores, Budmil, Herendi Porcelánmanufaktúra, Salamander.
❙
Weitere Informationen:
Andrea M. Guld • Tel.: +36 1 243 3698 • E-Mail: [email protected]
Az értékesítési teljesítmény nagymértékben függ a vezetői munka
minőségétől. A Német-Magyar Képző Központ számos piacvezető kiskereskedelmi hálózattal 2008 óta intenzív fejlesztői munkával dolgozik azon, hogy a bolthálózat kiszolgálási és munkaszervezési színvonalát emelje. A több éves munka eredményeképpen kialakult egy olyan
kipróbált, sikeres fejlesztési program, amely alkalmas bármely kereskedői hálózat munkájának fejlesztésére és egyúttal a szervezeti kultúra fejlesztését is szolgálja. A program segítségével elérhető a bolti munka jobbítása oly módon, hogy az önfenntartó, folyamatos fejlesztéssé váljon.
A program célja: Az értékesítési teljesítmény fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy mérhetővé váljon a boltvezetői munka minősége. Az
értékesítésfejlesztő program során az egymást támogató és kontrolláló
folyamatok segítségével kikerülhetetlenné válik a boltvezetők fejlődése, sőt az előrelépés mérhetősége hosszú távra biztosítja az elért eredmények megtartását és a munka folyamatos javítását is.
A program felépítése: A program első lépéseként a mérési kritériumok
rése, valamint a menedzsmenttel közösen a fejlesztési célok kitűzése.
Következő lépésként a boltvezetők képzése zajlik, a bolt igényeihez alakítva. Az elért eredmények fenntartása érdekében következő lépésben
a felettes vezetők képzése következik. Végezetül az utánkövetés során
újfent felmérésre kerül a boltvezetői munka minősége, a program elején
meghatározott módszertan szerint, így azonnal látható a fejlődés iránya
és könnyebbé válik az új fejlesztési célok kitűzése is.
A programot már sikeresen végrehajtották (a teljesség igénye nélkül):
dm-Magyarország, Takko Fashion, Nokia Stores, Budmil, Herendi Porcelánmanufaktúra, Salamander.
❙
Guld Andrea M. • Tel.: +36 1 243 3698 • E-mail: [email protected]
kerülnek meghatározásra, megtörténik a munka minőségének felmé-
3 | 2012
21
Mitglieder
tagság
Wir begrüßen unsere neuen Mitglieder | Köszöntjük új tagjainkat
ALDI Magyarország Élelmiszer Bt.
Einzelhandel mit Lebensmitteln
Mészárosok útja 2.
H-2051 Biatorbágy
Györgyi Dancs
Assistentin der Landesgeschäftsführer
Tel.: +36 23 533 500
Fax: +36 23 533 519
E-mail: [email protected]
Web: www.aldi.hu
Bán, S. Szabó & Partners
in cooperation with Gleiss Lutz
Cosmodent Kft.
Kinderzahnheilkunde, Kieferorthopädie,
Prothetik, Implantologie, konservierende
Zahnheilkunde
Fürj utca 2. II. em.
H-1124 Budapest
Karolina Gyarmathy Geschäftsführerin
Tel.: +36 1 200 1378
Web: www.cosmodent.hu
DHL Freight Magyarország Kft.
HARTMANN-RICO Hungária Kft.
Wundbehandlung, Inkontinenzversorgung,
Infektionsprophylaxe
Paul Hartmann u. 8.
H-2051 Biatorbágy, Budapark
Péter Schuck Marketingleiter
Tel.: +36 23 530 900
Fax: +36 23 530 905
Web: www.hu.hartmann.info
Lábatlani Vasbetonipari Zrt.
Salesianer Miettex Magyarországi Kft.
Produktion von Betonprodukten,
Betonschwellen, Masten, Deckenträgern,
Tür- und Fensterstützen, Pflastersteinen
für Wohnungsbau, Zaunelemente
Rákóczi F. u. 1.
H-2541 Lábatlan
Papp Lászlóné Assistentin
Tel.: +36 33 503 990
Fax: +36 33 361 401
Web: www.railone.hu
ipox chemicals Kft.
Internationale Strassenspedition
Herstellung von chemischen Produkten
Késmárk u. 20-22.
H-1158 Budapest
Attila Kulcsár
Verkaufs- und Marketing Direktor
Tel.: +36 1 414 2502
Fax: +36 1 414 265
Web: www.dhl.hu
Helsinki út 114.
H-1238 Budapest
Szilárd Hajós Geschäftsführer
Tel: +36 1 421 7040
Fax: +36 1 421 7041
Web: www.ipox-chemicals.hu
H-1051 Budapest
Dr. Péter S. Szabó Partner
Tel.: +36 1 266 3522
Fax: +36 1 266 3523
Web: www.bansszabo.hu
Johnson and Johnson Kft.
Brose Hungary Automotive Kft.
Herstellung von Teilen und Zubehör
für Kraftwagen
Daimler út 1. I-Park II.
H-6000 Kecskemét
Karl Kovac Geschäftsführer
Tel.: +36 76 581 010
Fax: +36 76 581 021
Web: www.brose.hu
Miettextilien-Service für Industrie, Hotellerie
und Gesundheitswesen
Herstellung von Fenstern und
Türen aus Kunststoff
Nándorfejérvári út 42-44.
H-1119 Budapest
Katalin Örley Marketingspezialistin
Tel.: +36 1 463 7100
Fax: +36 1 463 7171
Web: www.salesianer.hu
Juharfa u. 33.
H-9027 Gyôr
Balázs Tolvéth Sales manager
Tel.: +36 96 410 058
Fax: +36 96 410 059
Web: www.vaartus.com
ScholzAlu Tatabánya Kft.
Masped Logisztika Kft.
VÁV UNION Kft.
Erzeugung und erste Bearbeitung
von Aluminium
Rechtsberatung
József nádor tér 5-6. I.em.
Vaartus Kft.
Projektierung, Herstellung, Installation
Contract Logistic, Lagerung, Distribution,
Event Logistik
Szikratávíró utca 17-21.
H-1211 Budapest
Marcell Kovács Logistik Leiter
Tel.: +36 1 278 0951
Fax: +36 1 278 0807
Web: www.logisztika.masped.hu
Alugyári út. 1.
H-2800 Tatabánya
Dr. Christof Grün Werksleiter
Tel.: +36 34 317 217, Fax: +36 34 510 700
Web: www.scholzalu.com
Schmidt + Bender Hungaria Optikai Kft.
Personaldienstleistung, Vermittlung
und Überlassung von Arbeitskräften,
One Sites Management
Grünwalder Str. 1
D-81547 München
Emilia Klehr Rekruting Ungarn
Tel.: +49 89 544 124 0
Fax: +49 89 544 124 790
Web: www.diwa-personalservice.de
Großhandel von medizintechnischen Produkten,
Produkte für Heilwesen und Babypflege
Tó Park
H-2045 Törökbálint
Erika Némethi Market Access Manager
Tel.: +36 23 510 919
Fax: +36 23 510 929
Korn/Ferry International Kft.
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
Herstellung von Kraftfahrzeugen
Mercedes út 1.
H-6000 Kecskemét
Annamária Magyarvári Kommunikation
Tel.: +36 76 301 022
Fax: +36 76 301 097
Web: www.mercedes-benz.hu
Herstellung von optischen Komponenten,
Baugruppen, Opto-elektronischen Geräten
Fehér út 10. III. épület
H-1106 Budapest
Kurt Buchrieser Betriebsleiter
Tel.: +36 1 434 2100
Fax: +36 1 577 2035
Web: www.sb-optics.com
Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft.
22
Internationale Spedition, Lagerung,
Zollverwaltung
Ceglédi út 19.
H-1107 Budapest
Henriett Nyári Abteilungsleiter West-Europa
Tel.: +36 1 433 3030
Fax: +36 1 433 3040
Web: www.eurologgroup.com
3 | 2012
Executive Search, Leadership &
Talent Consulting
Bimbó út 77.
H-1022 Budapest
Petra Páricska Research Associate
Tel.: +36 1 346 0600
Fax: +36 1 346 0619
Web: www.kornferry.com
Unio Company Hungária Kft.
Ungarische Agentur für Außenwirtschaft
und Investitionsförderung Förderung
von Investitionsprojekten ausländischer
Firmen in Ungarn und Unterstützung der
außenwirtschaftlichen Tätigkeit von KMUs
Honvéd u. 20.
H-1055 Budapest
Hajnalka Rideg Beraterin
Tel.: +36 1 872 6520
Fax: +36 1 872 6699
Web: www.hita.hu
TT Capital and Trade Kft.
Váci út 18.
H-1132 Budapest
Angéla Remete Beraterin
Tel.: +36 20 337 3370
Web: www.claritysolutions.eu
Nemzeti Külgazdasági Hivatal
diwa Personalservice GmbH
Clarity Solutions Kft.
Softwareentwicklung, Systemintegration,
IT-Planung, Outsourcing, Servive Oriented
Architecture, Business Intelligence
Kôérberki út 36.
H-1112 Budapest
Zoltán Losonci Vertriebsleiter
Tel.: +36 1 310 5150
Fax: +36 1 310 5163
Web: www.vavunion.hu
Vermietung von Büromaschinen,
Datenverarbeitungsgeräten
Logistik- und Transport-Dienstleistungen
Remeteségi út 1.
H-2837 Vértesszôlôs
Csaba Laki Geschäftsführer
Tel: +36 34 586 206
Fax: +36 34 586 205
Web: www.uniocompany.com
Kárpát u. 46. 1. em. 1.
H-1133 Budapest
Norbert Hensch Geschäftsführer
Tel.: + 36 1 467 6111
Web: www.ttcapitaltrade.hu
Informationen über die Vorteile der DUIHKMitgliedschaft finden sie hier | Információkat
a DUIHK-tagság elônyeirôl itt talál:
www.ahkungarn.hu/mitglieder/mitglied-werden
3 | 2012
23
Mitglieder
Mitglieder
20-23. September 2012
18. Juni 2012
Schokoladen-Festival in der Budaer Burg
Vom 20. bis 23. September findet in der bezaubernden Umgebung der Budaer Burg das zweite
Schokoladen- und Süßwarenfestival, die „Budapester Süßen Tage“ statt. Gastland des von
zahlreichen Programmen begleiteten Festivals
ist in diesem Jahr Deutschland.
Speed Business Meeting
Mitglieder der DUIHK können für ihre Mitarbeiter oder Geschäftspartner zu Vorzugskonditionen Eintrittskarten erwerben, die gleichzeitig für die Dauerausstellungen der Nationalgalerie gültig sind.
Das Programm des Festivals ist außerordentlich vielfältig. Tagsüber finden verschiedene
Programme für Familien und Kinder statt (in
02. Juli 2012
Mehr Informationen, Präsentationen zum Download und Bildergalerie unter
www.suessetage.de, [email protected]
www.ahkungarn.hu/veranstaltungen/archiv
05.Juni 2012
7. Juni 2012
3 | 2012
Gartenfest der DUIHK
Am 7. Juni 2012 lud die DUIHK und der Deutsche Wirtschaftsclub
(DWC) ihre Mitglieder wie jedes Jahr zum Gartenfest unter dem Motto „Weinland Deutschland“ in das Haus der Deutschen Wirtschaft ein.
Eröffnet wurde das Fest durch Gabriel A. Brennauer, Geschäftsführender Vorstand der DUIHK und Manfred Bey, Präsident des DWC.
Bei strahlendem Sonnenschein wurde ein neuer Besucherrekord
erreicht. Über 450 Mitglieder beider Organisationen sowie Gäste aus
Wirtschaft, Politik und Gesellschaft erschienen, um sich von kulinarischen und musikalischen Feinheiten verwöhnen zu lassen. Für das
leibliche Wohl sorgten erlesene Speisen und Snacks vom Cateringteam
des Hotels Marriott, eine Verkostung deutscher und ungarischer
Weine, eine Theke mit leckeren Eiskreationen sowie eine Cocktailbar. Den musikalischen Rahmen des Gartenfestes bildeten die Molnár
Dixieland Band und die Gastmusikerin Katica Illényi.
Als schöne Tradition wurde auch dieses Jahr einer kulturellen Einrichtung die Möglichkeit gegeben, sich vorzustellen und die Gäste auf beispielhafte Initiativen aufmerksam zu machen. Dr. András
Batta, Rektor der Liszt Ferenc Musikakademie, und Frank Odzuck
Business Lunch mit
Transparency International
Die DUIHK organisierte in Zusammenarbeit mit der Französisch –
Ungarischen Industrie- und Handelskammer, der Niederländisch
– Ungarischen Handelskammer, der Kanadischen Handelskammer
in Ungarn und mit der Britischen Handelskammer in Ungarn ein
Business Lunch mit Noémi Alexa, Geschäftsführerin des Transparency International Ungarn. Im Ballsaal des Hotel InterContinental referierte die Geschäftsführerin über Korruptionslose Durchsetzung im
Wirtschaftsleben – Unterschiedliche Lobbykulturen.
❙
anbietende und nachfragende Unternehmen zusammen zu bringen.
Die Reihe erfreut sich großer Beliebtheit, so dass nun auf der bereits
vierten Veranstaltung dieser Art über 190 Teilnehmer in mehreren
„One-to-one Meetings“ à 10 Minuten neue Geschäftskontakte knüpfen konnten. Beim anschließenden Buffet hatte die Unternehmensvertreter Möglichkeit, die Kontakte zu vertiefen sich noch besser
kennen zu lernen. Für eine gelöste Stimmung sorgte das angenehme
Ambiente des Kempinski Hotel Budapest. ❙
Kartenbestellung und weitere Informationen:
Fachkonferenz: Energieeffizienz
in der Industrie
24
Der Grundgedanke des „Speed Business Meeting“ beruht darauf,
der Nationalgalerie wird eine Kinderbetreuung organisiert), und die Besucher können an
Kursen zur Zubereitung von Schokoladen und
Trüffeln teilnehmen. Die Abende bieten Funky-,
Soul- und Jazzkonzerte bei erlesenen Speisen
und Getränken und einem „Night Chocolate
Shopping“. Eine elegante Lounge- und Cocktail-Bar auf der Savoya-Terasse mit einzigartigem Panoramablick und nicht zuletzt die
Wahl der Cherry Queen Schokoladen-Königin
2012 versprechen unvergessliche Erlebnisse.
Auf der Fachkonferenz am 5. Juni 2012 zum Thema Energieeffizienz in
der Industrie haben deutsche und ungarische Experten über aktuelle
Entwicklungen in diesem Bereich referiert. Der Schwerpunkt lag auf
Fragen der Prozesswärme, Wärmerückgewinnung und Prozessautomation. Daneben präsentierten sich innovative deutsche Unternehmen,
die in Ungarn Geschäftskontakte suchen. Ungarische Firmen konnten
mit diesen Unternehmen gezielte Einzelgespräche führen. ❙
Geschäftsführer der Zwack Unicum Zrt. schilderten die Bemühungen,
eine im Jahre 1907 erbaute Orgel zur Widereröffnung der Musikakademie zu restaurieren. Aufgrund des knappen Budgets wäre dieses
Vorhaben lediglich durch Spendeneinnahmen zu bewältigen. Zum
Abschluss des heiteren Gartenfestes gab es auch dieses Jahr nach altbewährter Tradition ein Quiz-Gewinnspiel, welches dank unserer Sponsoren wieder mit wertvollen Geschenken lockte. Passend zum Motto
verloste die DUIHK, mit freundlicher Unterstutzung der Deutschen
Lufthansa und der Deutschen Zentrale fur Tourismus, als Hauptpreis
eine Wochenendreise in das Rudesheimer Schloss am Rhein.
❙
Bildergalerie finden Sie unter
www.ahkungarn.hu/veranstaltungen/archiv
3 | 2012
25
tagság
tagság
2012. június 7.
2012. július 2.
A DUIHK kerti ünnepsége
2012. június 5.
Üzleti ebéd a Transparency
International-lel
2012. június 7-én, mint minden évben, a DUIHK és a Deutscher
Wirtschaftsclub (DWC) Kerti Ünnepségre hívta tagjait a NémetMagyar Gazdaság Házába „Németország a borok országa” mottóval.
Az Ünnepséget Gabriel A. Brennauer a DUIHK ügyvezető elnökségi
tagja, valamint Manfred Bey a DWC elnöke nyitotta meg.
Csodaszép napsütésben idén látogatói rekord is született. A két
szervezet több mint 450 tagja, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi élet képviselői, neves személyiségei voltak jelen és élvezték
az est kulináris és zenei kínálatát. A Hotel Marriott Catering csapatának köszönhetően kiváló ételek és italok várták a vendégeket, de
volt német és magyar borkóstoló, valamint fagylaltpult és koktélbár
is kényeztette a megjelenteket. A zenét az estén a Molnár Dixieland és
Illényi Katica művésznő szolgáltatta.
Idén is lehetőséget adtunk egy kulturális intézménynek a bemutatkozásra, a Liszt Ferenc Zeneakadémiára esett a választás, hogy a vendégekkel egy kérést megoszthasson. Dr. Batta András a Zeneakadémia
Rektora és Frank Odzuck a Zwack Unicum Zrt. igazgatója és az Akadémia elkötelezett támogatója beszámoltak arról a nagyszabású felújításról, amely javában folyik az Akadémián, s melynek egyik fő eseménye az 1907-ben épített orgona újjáépítése lenne. Ehhez várnak anyagi
segítséget zenebarát támogatóktól. Mint minden évben idén is értékes
nyeremények várták a tradicionális kvíz-nyereményjátékban részvevőket szponzoraink jóvoltából. A mottónkhoz passzoló főnyeremény egy
2 főre szóló kényeztető hétvége volt a Rüdesheimi Schlosshotelben a
Lufthansa és a Német Turisztikai Központ jóvoltából. ❙
Az eseményrôl további képeket itt talál:
www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/kepgaleria/
2012. június 18.
A DUIHK 2012. június 5-én konferenciát szervezett, melyen német és
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint együttműködő partnerei – a Francia - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a
Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara – üzleti
ebédet szerveztek a Hotel InterContinental szállodába, melynek meghívott vendége Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója volt, aki Korrupciómentes érvényesülés az
üzleti életben – Különböző lobbikultúrák címmel tartott előadást. ❙
magyar szakemberek tartottak előadásokat az ipari energiahatékonyságról, különös tekintettel a folyamathő, hővisszanyerés és folyamatautomatizálás témaköréről. A rendezvényen bemutatkoztak ezenkívül német innovatív vállalatok, amelyekkel 2012. június 4-én és 6-án
egyéni megbeszélések folytatására is lehetőség nyílt.
❙
További információk, letölthetô elôadások és képgaléria:
www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/archivum
2012. szeptember 20-23.
Speed Business Meeting
Csokoládé-fesztivál a budai várban
A „Speed Business Meeting” alapgondolata az egyes tagcégek keres-
letének és kínálatának szerencsés társítása, összefűzése. A nagy sikerre
való tekintettel immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő
rendezvényen több mint 190 résztvevő vállalat képviselői több ún. 10
perces „One-to-one Meeting“ keretében bővíthették üzleti kapcsolataikat. Hét körben kellett a cégek képviselőinek vállalkozásukat minél alaposabban bemutatni. Az ezt követő állófogadás lehetőséget kínált az új
kapcsolatok további elmélyítésére, illetve a többi résztvevő megismerésére is. A DUIHK és bilaterális partnerszervezetei egyesült erővel munkálkodtak azon, hogy sikerrel záródjanak a kapcsolatfelvételek. A jó
hangulat és az üzletemberek nyitottsága ismét kellemes estét varázsolt,
ezúttal Kempinski Hotel Corvinus Budapest báltermébe. ❙
www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/archivum
26
Konferencia:
Energiahatékonyság az iparban
3 | 2012
Szeptember 20-23. között a Budai Várban,
pazar környezetben, számtalan programmal és attrakcióval kerül megrendezésre a második Édes Napok Budapest, Csokoládé- és Édességfesztivál, melynek idei
vendégországa Németország.
ti Galériában gyermekfoglalkoztató várja
a családosokat. A látogatók részt vehetnek kézmûves csokoládé- és trüffel készítés alapjait bemutató kurzusokban is, az
esték pedig funky, soul és jazzkoncertek,
finom ételek és italok társaságában telnek,
miközben lehetôség nyílik „Night Chocolate Shopping”-ra is. Elegáns lounge és
koktélbár lesz a terület legszebb kilátását
nyújtó Savoyai terasz végében, és megrendezésre kerül a Cherry Queen Csokoládé
Királynô 2012 döntôjére is.
A fesztiválra a kamarai tagvállalatok kedvezményes jegyeket vehetnek dolgozóiknak vagy akár üzleti partnereiknek, amelyek a Nemzeti Galéria állandó kiállításaira is érvényesek.
A fesztivál programja rendkívül sokszínû.
Napközben családoknak és gyermekeknek szóló programok lesznek, a Nemze-
Jegyrendelés és további információ:
www.edesnapok.hu, [email protected]
3 | 2012
27
Mitglieder
Mitglieder
März Fashion
Entwicklungszentrum feiert siebenjähriges Bestehen
Grundsteinlegung der neuen Werkshalle
Das Entwicklungszentrum von SAP in Ungarn, SAP Labs Hungary feiert sein siebenjähriges Bestehen. Das Zentrum, das im Sommer 2005 mit 70 Entwicklern den Betrieb aufgenommen hat, arbeitet
heute mit bereits 250 hochqualifizierten Experten an Anwendungen
für den Weltmarkt. Die Entwicklungsarbeit wird bei SAP, einem
der weltweit größten Herstellern von Business-Software, im Netzwerk der SAP Labs mit Standorten in 11 Ländern (Brasilien, Bulgarien, China, Deutschland, Frankreich, Indien, Irland, Israel, Kanada,
Ungarn, USA) durchgeführt. Das Entwicklungszentrum in Ungarn
wurde 2005 als siebter Standort eröffnet, und SAP hat kürzlich den
anstehenden Aufbau des inzwischen fünfzehnten Entwicklungsstandortes in Moskau angekündigt. Das IT-Unternehmen hat im Vorjahr
13,6% seines globalen Umsatzes (von 14,2 Milliarden Euro) für Forschung und Entwicklung aufgewendet und beschäftigt knapp 17 000
seiner insgesamt 60 000 Mitarbeiter in diesem Bereich.
❙
Audi Hungaria
Am 13. August 2012 wurde der Grundstein für die neue Werkshalle von
März Fashion, der ungarischen Tochtergesellschaft des in Deutschland
ansässigen Unternehmens März München, am Standort Vásárhely gelegt.
Der Hersteller von Textiloberbekleidung erweitert seine Kapazitäten mit
einer Investition von 417 Millionen Forint, wobei die neue Werkshalle im
Frühjahr 2013 fertig gestellt werden soll. Das Projekt wird mit der Förderung der Europäischen Union, mit der Cofinanzierung aus dem Europäischen Fonds für Regionalen Entwicklung realisiert, wobei sich die Beihilfen auf 208 Millionen Forint belaufen.
Die März Fashion Kft. ist seit 1990 in Ungarn vertreten und produziert jährlich 550 Tausend Oberkleidungsstücke für den deutschen Markt
mit derzeit 440 Mitarbeitern. Mit dem Produktionsbeginn in der neuen
Werkshalle, in dem eine Strickerei, eine Näherei und die Logistikabteilung
untergebracht werden, soll die Produktion auf 650 Tausend Bekleidungsstücke im Jahr erweitert werden. Das Unternehmen rechnet mit einem Jahresumsatz von 1,5 bis 2 Milliarden ungarischen Forint – teilte der kaufmännische Leiter, Péter Pálinkás mit. Durch die Investition sollen bei März 170
neue Arbeitsplätze entstehen, wobei der zusätzliche Arbeitskräftebedarf
branchenintern gedeckt werden soll, beziehungsweise engagiert sich das
Unternehmen für die schulische Ausbildung der Textilberufe im Rahmen
des Integrierten Berufsbildungszentrums Hódmezővásárhely (HISZK),
wobei auch Praktikantenplätze zur Verfügung gestellt werden..
❙
Audi Hungaria
Wechsel in der Geschäftsführung
Axel Schifferer übernahm von 1. Juli an als neu-
er Geschäftsführer Finanz bei Audi Hungaria
die Verantwortung für die Bereiche Beschaffung, Controlling, Finanz- und Rechnungswesen, Informationstechnologie, Rechtsservice und Compliance. Damit tritt er die Nachfolge von Dr. Johannes Roscheck an, der diese
Funktion sieben Jahre lang ausübte und nun das
Unternehmen verlässt. Bisher war der DiplomKaufmann Schifferer als Geschäftsführer
Finanz bei Audi Brussels S.A./N.V. tätig. ❙
Veritas
Milliardeninvestition in
Standorterweiterung
Die Veritas Kft. führt am Standort in Dunakiliti eine Entwicklung von
fast einer Mrd. Forint durch. Die Gesellschaft erhöht 2012 ihre Produktion um fast 10% und rechnet mit einem ähnlichen Umsatz wie
im vergangenen Jahr von 10,5 Mrd. Forint. Im Rahmen der Investition werden Maschinen, Anlagen, neue Technologien gekauft, um den
sich ständig erneuernden Ansprüchen der Automobilindustrie gerecht
zu werden. Die 100%-ige Tochter der deutschen Veritas AG beliefert
primär die Volkswagen-Gruppe und BMW mit Treibstoffsystemen. ❙
Weitere Informationen und Nachrichten über unsere Mitgliedsfirmen finden
Sie unter: www.ahkungarn.hu/mitglieder/mitgliedernews/
28
3 | 2012
Die OTP Hungaro-Projekt Kft. stellt sich vor
Anzeige
SAP
Durch die Finanzierungsfonds der Europäischen Union ist in Ungarn bei zahlreichen Investitionsvorhaben der
Zugang zu Fördergeldern möglich, und vielfach können Projekte ohne derartige Beihilfen erst gar nicht realisiert
werden. Die OTP Hungaro-Projekt Kft. unterstützt die Unternehmen im Prozess der Antragstellung für Fördergelder.
Neues Motorenanlaufcenter eröffnet
Am 27. Juli 2012 wurde das neuee Gebäude des Motorenanlaufcenters
(MAC) der Audi Hungaria Motor Kft. feierlich eingeweiht wo in der
Zukunft der Gesamtprozess der Produktion von Versuchsaggregaten
unter einem Dach gebündelt ist. Das Unternehmen investierte mit der
Realisierung des neuen Zentrums mehr als HUF 2,8 Mrd. in die Produkt-und Prozessoptimierung.
Im neuen MAC-Gebäude werden Versuchsaggregate montiert, analysiert und produktionsgerecht optimiert. Auf diese Weise können die
Bereiche Entwicklung und Produktion bereits ab einer sehr frühen Phase des Entwicklungsprozesses effektiver zusammenarbeiten. Das neue
Zentrum, das sich in unmittelbarer Nähe zu Technischer Entwicklung
und Fertigungsplanung befindet, hat eine Fläche von 7.300 Quadratmetern. Das MAC arbeitet nicht nur für Audi Hungaria und Audi AG,
sondern für den gesamten Volkswagen Konzern. Derzeit arbeiten rund
90 Mitarbeiter im MAC der Audi Hungaria. Bis Ende dieses Jahres soll
die Belegschaft auf rund 120 Mitarbeiter anwachsen.
❙
im den Prozess der EU-Förderungen zu unter-
Das Unternehmen OTP Hungaro-Projekt Kft.
ist als Tochtergesellschaft der OTP Bank
für die Finanz- und EU-Förderberatung seit
2002 in Ungarn tätig. In dieser Zeit hat
das Unternehmen durch die erbrachten
Beratungsleistungen für die Beantragung
von Fördergeldern und das Management
von 260 erfolgreich realisierten Projekten
seinen Kunden den Zugang zu mehr als 50
Milliarden Forint (ca. 166 Millionen Euro) an
Fördergeldern ermöglicht.
stützen. Daher werden individuell zugeschnittene Finanzierungslösungen angeboten, die
richtige Finanzierungsstruktur auf den Erfolg
des Förderantrags ausgerichtet, die Machbarkeitsstudie oder der Geschäftsplan erstellt,
die Antragsdokumentation zusammen
gestellt, sowie durch das Instrumentarium
des Projektmanagements der fachgerechte,
effiziente und ordnungsgemäße Abruf der
Fördermittel gewährleistet.
Das Unternehmen ist in erster Linie auf Entwicklungsvorhaben für Immobilien- und Anlagenentwicklung ausgerichtet. Dabei liegt der
Schwerpunkt insbesondere bei Vorhaben im
Umweltschutz und der Energiewirtschaft, der
Forschung und Entwicklung, der Innovation,
sowie des Tourismus. OTP Hungaro-Projekt ist
bestrebt, seine Kunden in allen Fragen rund
Über den Dienstleistungen in der Antragstellung hinaus wird die Entwicklung der in
Ungarn agierenden Unternehmen, insbesondere der Mitgliedsunternehmen der DeutschUngarischen Industrie- und Handelskammer
auch durch Informationsveranstaltungen
und Möglichkeiten für eine unentgeltliche
persönliche Konsultation unterstützt. Mit
3 | 2012
besonderer Aufmerksamkeit sollen dabei die
Partner möglichst umfassend über die in der
Schlussphase der aktuellen EU-Haushaltsperiode zugänglichen neuartigen Fördermöglichkeiten für Innovationsvorhaben, sowie
über die nach 2014 absehbaren neuen
Fördermöglichkeiten informiert werden.
Seit 2007 sind in Bulgarien und Rumänien,
seit 2011 auch in Kroatien jeweils Außen
stellen der OTP Hungaro-Projekt aktiv, um
Kunden aus Ungarn auch in den Auslandsmärkten zu unterstützen.
Kontakt:
OTP Hungaro-Projekt Kft.
1134 Budapest, Dévai u. 26-28., IV.em.
Tel.: +36 (1) 412 3520 • Fax: +36 (1) 238 0981
www.otphp.hu • [email protected]
29
tagság
tagság
SAP
März Fashion
Hét éves a fejlesztôközpont
Letették az új üzemcsarnok alapkövét
Hétéves születésnapját tartja az SAP hazai fejlesztőközpontja, az SAP
2012. augusztus 13-án került sor a német März München magyarországi leányvállalata, a März Fashion új üzemcsarnokának alapkőletételére a cég vásárhelyi telephelyén. A textil felsőruházatot gyártó cég
417 millió forintos beruházásból bővíti kapacitását, az új üzemcsarnokot a tervek szerint 2012 tavaszán fejezik be. A projekt az Európai Unió
támogatásával, az Európai Regionális fejlesztési alap társfinanszírozásával valósul meg, a támogatás mértéke 208 millió forint.
A jelenleg 440 dolgozót foglalkoztató März Fashion Kft. 1990 óta
van jelen Magyarországon és évente 550 ezer darab felsőruházatot gyárt
a németországi piacra. Az új üzemcsarnok beindításával, amelyben kötöde, varroda, és logisztikai részleg kap helyet, 650 ezerre szeretnék bővíteni a termelést. A cég 1,5-2 milliárd forintos éves árbevétellel számol –
közölte Pálinkás Péter gazdasági igazgatótó. A beruházás révén a März
a tervek szerint 170 új munkahelyet teremt, a munkaerőutánpótlást a
projekt futamideje alatt a szakmai piacról szeretnék pótolni, illetve
a HISZK iskolai rendszeren belüli oktatásban textilipart képviselve szo❙
rosan részt vesznek illetve gyakorlati helyet biztosítanak.
Labs Hungary. 2005 nyarán 70 fejlesztővel kezdte meg működését a
világpiacra alkalmazásokat készítő központ, mely mára 250 magasan
képzett szakember számára nyújt munkát.
A világ egyik legnagyobb üzleti szoftvercégének fejlesztéseit az
SAP Labs hálózata látja el, mely 11 országban (Brazília, Bulgária,
Egyesült Államok, Franciaország, Németország, India, Írország, Izrael, Magyarország, Kanada, Kína) működtet egységeket.
2005-ben a hetedikként nyílt a magyar központ, legutóbb pedig
a moszkvai, a tizenötödik egység közelgő beindítását jelentette be az
SAP. Az IT-vállalat tavaly globális árbevételének (14,2 milliárd euró)
13,6%-át fordította kutatás-fejlesztésre, mely terület 60 000 munkatársa közül 17 000 embert jelent.
❙
Audi Hungaria
Audi Hungaria
Változás az Audi Hungaria
ügyvezetésében
Új épületben a Kísérleti
Motorgyártó Központ
További információkat, híreket tagvállalatainkról a
www.ahkungarn.hu/hu/tagjaink/tagvallalati-hirek linken talál.
garia Motor Kft. új pénzügyekért felelős ügyvezető igazgatója. A pénzügyeken
túlmenően felelősségi körébe tartoznak a
beszerzés, információmenedzsment, jog és
compliance, valamint a kontrolling területei is. Schifferer Dr. Johannes Roschecket
követi, aki mintegy hét évig töltötte be ezt
a funkciót az Audi Hungariánál, és most
elhagyja a vállalatot. Axel Schifferer eddig
az Audi Brussels S.A./N.V. pénzügyekért
felelős ügyvezető igazgatója volt.
❙
Bemutatkozik az OTP Hungaro-Projekt Kft.
Az Európai Uniós alapoknak köszönhetôen Magyarországon számos beruházáshoz lehet
támogatást nyerni, sokszor e hozzájárulás nélkül nem is valósulhatna meg a projekt.
Az OTP Hungaro-Projekt Kft. a pályázati folyamatban segíti a vállalatokat.
Veritas
Egymilliárdos beruházás
Dunakilitin
Közel egymilliárd forintos fejlesztést hajt végre a Veritas Kft. az idén a
Győr- Moson-Sopron megyei Dunakilitin. Az európai autóipar számára üzemanyag vezetékrendszereket gyártó társaság 2012-ben mintegy 10 százalékkal növeli termelését, s a tavalyival megegyező, 10,5
milliárd forintos árbevétellel számol. A beruházás keretében gépeket,
berendezések, új technológiákat vásárolnak, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az autóipar folyamatosan megújuló igényei szerinti termékeket tudjanak gyártani. A német Veritas AG 100 százalékos
leányvállalata elsősorban a Volkswagen csoportnak és a BMW-nek
szállítja az üzemanyag rendszereket. A német Veritas csoport nyolc
országban több mint 5000 dolgozót foglalkoztat, éves árbevétele 600
millió euró, amelynek 36-38 százalékát a Dunakilitin működő leányvállalat adja, ami a csoport legnagyobb termelőüzeme.
❙
30
3 | 2012
Hirdetés
Július 1-jétôl Axel Schifferer az Audi Hun-
2012. július 27.-én avatták fel a Kísérleti Motorgyártó Központ
(MAC) új épületét az Audi Hungaria Motor Kft.-nél, amelyben egy
tető alá kerül a kísérleti motorokkal kapcsolatos minden gyártási tevékenység. A vállalat az új központ megvalósításával több mint 2,8 milliárd forintot fordított termék-és folyamat-optimalizálásra.
A központban kísérleti motorok építése, vizsgálata és sorozatgyártáshoz szükséges előkészítése folyik. Az új, mintegy 7 300 négyzetméter nagyságú épület a műszaki fejlesztés és gyártástervezés területeinek
közvetlen szomszédságában épült. A Kísérleti Motorgyártó Központ
munkatársai nemcsak az Audi Hungaria és Audi AG projektjein dolgoznak, hanem a Volkswagen Konszerntől is kapnak megbízásokat.
Mintegy 90 munkatárs dolgozik jelenleg a központban. Év végéig közel
120 főre növekszik a munkatársi létszám.
❙
Az OTP Hungaro-Projekt Kft. 2002. óta
mûködik Magyarországon, az OTP Bank
pénzügyi és uniós pályázati tanácsadással foglalkozó leányvállalataként. Ez idô
alatt pályázati tanácsadási szolgáltatások nyújtásával és 260 sikeresen megvalósított projekt menedzsmentjével több,
mint 50 milliárd forint (kb. 166 millió euró)
támogatást szerezett ügyfelei számára.
Ezért az egyéni fejlesztési igényekhez
illeszkedô finanszírozási megoldásokat
kínál, és a pályázat sikeressége érdekében
kialakítja a megfelelô forrásszerkezetet,
megvalósíthatósági tanulmányt vagy üzleti
tervet készít, összeállítja a pályázati dokumentációt, és a projektmenedzsment eszközeivel biztosítja a támogatás szakszerû,
hatékony és szabályos lehívását.
A társaság elsôsorban az ingatlan- és eszközfejlesztésekkel kapcsolatos beruházási
projektekre koncentrál. Ennek során kiemelten a környezetvédelmi és energetikai, a
kutatási-fejlesztési és innovációs, valamint
a turisztikai beruházásokkal foglalkozik.
A pályázati szolgáltatásokon túl a cég
szakemberei tájékoztató rendezvényekkel és díjmentes személyes konzultációs
lehetôségekkel is támogatják a Magyarországon mûködô vállalatokat, és különösen a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak fejlôdését.
Ennek részeként kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy partnereiket a lehetô legteljesebb körûen tájékoztassák a jelen-
Az OTP Hungaro-Projekt arra törekszik,
hogy a pályázati folyamathoz kötôdô
összes kérdésben segítse az ügyfeleket.
3 | 2012
legi pénzügyi idôszak záró szakaszában
elérhetô új típusú, innovációs célú támogatásokról, valamint a 2014. után várható új támogatási lehetôségekrôl.
Az OTP Bank regionális terjeszkedésével párhuzamosan 2007 óta Bulgáriában
és Romániában, illetve 2011-tôl Horvát
országban is mûködik OTP HungaroProjekt fiók, ami lehetôvé teszi, hogy a
magyarországi ügyfeleket külföldi leányvállalatainak fejlesztésében vagy piacra
lépésük megalapozásában is támogassák.
Kapcsolat:
OTP Hungaro-Projekt Kft.
1134 Budapest, Dévai u. 26-28., IV.em.
Tel.: +36 (1) 412 3520 • Fax: +36 (1) 238 0981
www.otphp.hu • [email protected]
31
Mitglieder
tagság
Repülôgép-alkatrészek Nyírbátorból
Hivatalosan megnyitott a Diehl Aircabin Hungary Kft.
Fotos: Diehl
2012. július 6-án nyitott meg hivatalosan a Diehl-Aircabin nyírbátori telephelye, bár
az elsô Magyarországon gyártott alkatrész egy A-320 repülôgép ajtókeret-burkolatához már
2011 decemberében elkészült, a teljes termelés pedig 2012. január elején megindult.
Flugzeugteile aus Nyírbátor
Diehl Aircabin Hungary Kft. offiziell eröffnet
Am 6. Juli 2012 hat die Firma Diehl-Aircabin offiziell ihren neuen Standort in Nyírbátor eröffnet. Im Dezember 2011
wurde dort das erste in Ungarn produzierte Teil für die Türrahmenverkleidung eines Airbus A320 produziert, seit
Januar 2012 wurde die Produktion nun auf die volle Kapazität hochgefahren
Von Tamás Kelemen
Das erste Produktionswerk von
Diehl in Osteuropa
Die Geschichte der Diehl-Aircabin Hungary Kft. begann im Frühjahr 2011 mit dem
Erwerb des Gebäudes einer früheren Kabelbaumfertigung auf dem Gelände des Gewerbeparks im ungarischen Nyírbátor durch das
Unternehmen Diehl. Für den Aufbau des
Betriebes, in dem Tür- und Türrahmenverkleidunge sowie Klimarohrkomponenten für
die Flugzeugfamilien Airbus A320 produziert werden, hat das zum deutschen DiehlKonzern gehörende Diehl Aerosystems insgesamt 1,5 Milliarden Forint (etwa 5,4 Millionen Euro) investiert. Gefördert wurde
die Investition durch EU-Fördermitteln in
Höhe von 200 Millionen Forint, um die sich
das Unternehmen beworben hatte, erläuterte Attila Krasznai, Leiter für Qualitätsmanagement der Diehl Aircabin Hungary Kft.
Die Diehl-Gruppe verfügt derzeit über Fertigungsstandorte in den Vereinigten Staaten
von Amerika, in Frankreich, China und auch
Singapur. Als erste Produktionsstätte in Osteuropa gilt der Standort Nyírbátor, der bei
der Entscheidung des Management besser
abschnitt als potentielle polnische und tschechische Standorte. Die Produktion am ersten
32
osteuropäischen Standort startete bereits im
Januar dieses Jahres. Die ersten Mitarbeiter
aus der ostungarischen Region Szabolcs wurden in der deutschen Zentrale des zu Hundert Prozent privat geführten Familienunternehmens qualifiziert. Am Standort Nyírbátor werden derzeit 70 MitarbeiterInnen
beschäftigt, die Belegschaft soll bis 2015 auf
200 Personen erweitert werden.
Eröffnungsfeier und Zukunftspläne
Die offizielle Eröffnungsfeier fand am 6. Juli
2012 mit dem Vorstandsvorsitzenden der
Diehl-Gruppe, Dr. Thomas Diehl, sowie dem
Vorstandssprecher des Konzernbereichs Diehl
Aerosystems, Rainer von Borstel und dem
Vorstandsmitglied des Konzernbereichs Diehl
Metering, Jean-Franćois Marquet als Ehrengästen statt. Die Muttergesellschaft Diehl
Aircabin GmbH wurde durch den COO
Klaus Jabs und den CFO Reiner Edel vertreten, von ungarischer Seite haben die Bürgermeisterin der Stadt Nyírbátor, Jánosné Balla, sowie Dr. János Veres, Mitglied des ungarischen Parlaments und früherer Finanzminister an der Veranstaltung teilgenommen. Dr.
Thomas Diehl betonte in seiner Ansprache
die Rolle des Schwesterunternehmens MOM
Zrt. in Mátészalka, das durch seine Kenntnisse und Erfahrungen im Bereich der regionalen Gegebenheiten erhebliche Hilfestellung
bei der Errichtung des Unternehmens und der
Anwerbung der Mitarbeiterinnen und Mitarbeiter geleistet hat. Darüber hinaus rief er
in Erinnerung, dass die Unternehmensgruppe im April 2011 die Diehl Aircabin Hungary Kft. gegründet hat und die Produktion seit
Anfang 2012 kontinuierlich aufbaut. Auf dem
20.000 Quadratmeter großen Werksgelände,
das neben der Produktionshalle auch Schulungs- und Büroräume umfasst, werden derzeit 40 Flugzeugteile am Tag produziert, bis
zum Jahresende 2013 soll das Produktionsvolumen jedoch verzehnfacht werden. Parallel
wird auch die Produktionspalette erweitert:
später werden auch Teile für die Flugzeugtypen Airbus A330 und A350XWB produziert, bei Letzterem werden beispielsweise die
Dichtungen in Nyírbátor produziert werden.
Die Eröffnungsfeier endete mit der Übergabe der Lebensbaum-Skulpturen, die langfristige Planung, Wachstum, Stabilität und
nicht zuletzt die zwischen der Nyírbátor,
dem Komitat Szabolcs-Szatmár-Bereg bzw.
dem Unternehmen gewachsenen Wurzeln
symbolisieren.
❙
3 | 2012
Szerzô Kelemen Tamás
Az elsô Diehl gyár Kelet-Európában
A Diehl-Aircabin Hungary Kft. magyarországi története 2011 tavaszán indult, mikor a
német Diehl-csoport megvásárolta a korábbi
kábelkorbács-gyár épületét a nyírbátori ipari park területén. Az Airbus A320-as repülőgépcsaládhoz ajtó- és ajtókeret-burkolatokat,
valamint klímacső-elemeket gyártó üzemegység kialakítására összesen 1,5 milliárd forintot
fordított a német konszernhez tartozó Diehl
Aerosystems, amely a beruházáshoz a saját
tőke mellett pályázaton 200 millió forintos
uniós támogatást is elnyert – közölte Krasznai
Attila, a Diehl Aircabin Hungary Kft. minőségirányítási vezetője.
A Diehl csoportnak jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban,
Kínában és Szingapúrban is van gyártóbázisa.
Első kelet-európai gyárának a nyírbátori számít, amely mellett lengyelországi és csehországi jelöltekkel szemben döntöttek a cég vezetői.
Az első kelet-európai gyáregységben már idén
januárban elkezdődött a termelés, első szabolcsi dolgozókat a százszázalékos magántulaj-
a Diehl Aerosystems konszernrész igazgatósági szóvivője, Jean-François Marquet, a Diehl
Mietering konszernrész igazgatóságának tagja, Az anyavállalat, a Diehl Aircabin GmbH
részéről Klaus Jabs (COO) és Reiner Edel
(CFO) voltak jelent. A magyar delegáció
Kft.-t, amely 2012 eleje óta fokozatosan építi
fel termelését. A 20 ezer négyzetméter területű, termelőcsarnokot, oktatási termeket
és irodahelyiségeket magában foglaló nyírbátori üzemben jelenleg naponta 40 alkatrészt készítenek, a termelési volument 2013
Megnyitó és jövôbeni tervek
A hivatalos megnyitóra 2012. július 6-án
került sor, melyen díszvendégként részt vett a
Diehl-cégcsoport igazgatóságának elnöke, Dr.
Thomas Diehl, valamint Rainer von Borstel,
részéről pedig Balla Jánosné, Nyírbátor Város
polgármester asszonya, valamint Dr. Veres
János, parlamenti képviselő és egykori pénzügyminiszter vettek részt a rendezvényen.
Dr. Thomas Diehl beszédében kiemelte
a testvérvállalat, a mátészalkai MOM Zrt.
szerepét, amely a regionális viszonyok terén
szerzett ismeretei és tapasztalatai révén jelentős segítséget nyújtott a cég létrehozása és a
munkatársak toborzása kapcsán. Továbbá
felidézte, hogy a cégcsoport 2011 áprilisában
alapította meg a Diehl Aircabin Hungary
év végéig azonban megtízszerezik. Ezzel párhuzamosan bővül a termékpaletta is, később
már az Airbus A330-as és A350XWB-es
típusokhoz is készítenek majd termékeket, utóbbi típusnál például a szigeteléseket
gyártják majd Nyírbátorban.
A megnyitóünnepséget az életfa-szobrok
átadása zárta, amelyek a hosszútávú tervezés, a
növekedés, a stabilitás és nem utolsó sorban a
Nyírbátor városa, valamint Szabolcs-SzatmárBereg megye, ill. a cég között kialakult gyökereket hivatottak szimbolizálni. ❙
3 | 2012
A tervek szerint a termelési
volument 2013 végéig
megtízszerezik.
donban lévő, családi nagyvállalkozás németországi központjában képezték ki és ők indították el a termelést a nyírbátori Diehl-gyárban.
A nyírbátori üzemben jelenleg 70 főt foglalkoztatnak, a dolgozói létszámot a tervek szerint 2015-ig 200 főre bővítik.
33
Agenda
Termine | Rendezvények
Info www.ahkungarn.hu/veranstaltungen
HR als Business Partner | HR mint Business Partner
10.09., 24.09., 08.10.,
29.10., 12.11., 26.11.2012
Bayerisch-Ungarischer Wirtschaftstag | Bajor-Magyar Gazdasági Nap
17.09.2012
Konferenz: Rolle der Medizintechnik in der Patientenversorgung in Ungarn und Deutschland
Konferencia: Az orvostechnika és az orvos-technológia szerepe a magyar és német betegellátásban
20.09.2012
Fachsymposium für Projektträger aus Ungarn: Erneuerbare Energien
Szakmai szimpózium magyar kivitelezôknek: megújuló energiák
25-26.09., 17-18.10.,
08.11.2012
Jour Fixe
27.09.2012
EnergyManager Weiterbildung | Energiagazdász képzés (EUREM)
27.09.2012 – 08.06.2013
Verhandlungstechnik | Tárgyalástechnika képzés
03-04.10.2012
Lean Management
08-09.10., 29-30.10.,
12.11.2012
Credit Management Basic
09.10.2012
Präsentationstechniken – neueste Trends und Meistergriffe
Prezentációs technikák – legújabb trendek és mesterfogások
10-11.10.2012
AHK-Geschäftsreise nach Ungarn zum Thema „Zukunftsmarkt Bioenergien“
AHK-üzleti út Magyarországra „a bioenergiapiac jövôje” témában
15.10.2012
Exporttag Bayern 2012 | Bajor Exportnap 2012
11.08.2012
Führung mit Coaching-Ansicht | Coaching szemléletû vezetés
21-22.11.2012
Weiterbildung für Kundenservice-Mitarbeiter | Ügyfélszolgálati munkatársak fejlesztô képzés
26-27.11., 10.12.2012
Erfolgreich und ausgeglichen als Führungskraft | Vezetôi eredményesség és egyensúly
28-29.11.2012
Business-Etikette mit Ibolya Görög | Üzleti protokoll elôadás Görög Ibolyával
05.12.2012
Vergütungsreport Ungarn
2012 | 2013
Neu auf CD!
Erscheint im Dezember 2012.
Aus dem Inhalt:
detaillierte Vergütungsangaben zu rund 80 typischen Positionen
12
05-06.09.,19-20.11.2012
Lean & Kaizen Vortrag mit japanischem Lean-Experten | Lean & kaizen elôadás japán lean-szakértôvel
10.12.2012
22. Jahrestagung des Deutsch-Ungarischen Forums und Zweite Tagung des Jungen Deutsch-Ungarischen Forums
A Magyar-Német Fórum 22. Közgyûlése és a 2. Fiatalok Magyar-Német Fóruma
08.11.2012
11 | 2012
20
gsreport
in
ütungen
n zu Verg
ten
he Date
hmensda
empirisc
Unterne
et aktuelle,
auf internen
arn biet
Er basiert
port Ung
Ungarn.
ütungsre
hmen in
Der Verg
Unterne
ionalen
r.
internat
itnehme
Arbe
10.000
en
für rund
n Position
arkt
80 typische
Arbeitsm
en zu rund
Inhalt:
arischen
gsangab
Aus dem
dem ung
te Vergütun
Trends auf
arischen
detaillier
der ung
ngen und
bedingu
tstatistiken
Rahmen
e Verdiens
angreich
en)
bell
umf
:
el-Ta
NEU
g (Exc
iken des
rwaltun
gsstatist
Arbeitsve
häftigun
Besc
n- und
bellen)
NEU: Loh
es (Excel-Ta
chen Amt
Statistis
Vergütun
gabe
Publikationen | Kiadványok
Mitgliedschaft | Tagság
Veranstaltungen | Rendezvények
Zsófia Sencz
Erika Gönczi
Marietta Németh
Telefon: +36 1 345 7646
Telefon: +36 1 345 7638
Telefon: +36 1 345 7626
3 | 2012
or.indd
si_dvd_b
BeŮrezeŮ
port
ngsre
Vergütu | 2012
NEU: Lohn- und Beschäftigungsstatistiken des Statistischen Amtes (Excel-Tabellen)
11
DUIHK,
gsreport
Kienbaum
2011
Ungarn
20
Ungarn
Vergütun
m
Autoren:
Kienbau
h Dovits,
Christop
baum
Rab, Kien
Manuela
fer, DUIHK
Dirk Wöl
rieb:
on, Vert
Produkti
HK
DUI
cz,
Zsófia Sen
ment
m Manage
Kienbau
ants
Consult
en 8
Tuchlaub
n
1010 Wie
h
Österreic
88-22
1 533 51
Fon: +43
88-40
um.com
1 533 51
@kienba
Fax: +43
n.vienna
pensatio
m.com
Email: com
.kienbau
Web: www
© Copyright
ent
anagem
Projektm
eitung:
m
Projektl
Kienbau
h Dovits,
Christop
fer, DUIHK
Dirk Wöl
Kontakt
NEU: umfangreiche Verdienststatistiken der ungarischen Arbeitsverwaltung (Excel-Tabellen)
2
13. Aus
striesche Indu
-Ungari
Deutsch
mer
delskam
und Han
utca 30
Lövőház
apest
1024 Bud
Ungarn
24
1 345 76
Fon: +36
14
1 345 76
ngarn.hu
Fax: +36
lfer@ahku hu
Email: woe
arn.
.ahkung
Web: www
34
Rahmenbedingungen und Trends auf dem ungarischen Arbeitsmarkt
2011| 20
Lean Office
garn
en in Un
ternehm
llte
onale Un
Angeste
Internati
leitende
iter und
Mitarbe
Umfrageteilnehmer sparen
bis zu 1000 Euro!
3:04
2 13:3
2011.12.1
1
Kontakt
Weitere Informationen und Bestellung:
DUIHK – Zsófia Sencz
Tel.: +36 1 345 7646 E-Mail: [email protected]
www.duihk.hu/publikationen
Komplette Lösungen
für die komplette Intralogistik.
Jungheinrich ist und bleibt eine starke Marke. Mit starken Maschinen, Ideen und
Lösungen. Nutzen Sie diese Lösungen zu Ihrem Vorteil. Damit Sie Ihre beste
Investitionsentscheidung treffen. Damit Jungheinrich Ihr BestInvest wird.

Az aktuális számot itt letöltheti

Transcrição

Documentos relacionados

Zwei Drittel Liebe

Ungarn beeindruckt - Bundesverbandes deutscher Limousinzüchter

Ungarn - Timm Klassenfahrten

Enhancing the efficiency of alerting systems through personalized

Ungarische Übersetzung - Ristani Übersetzungsbüro

elektroindustrie

als kulturnation hat sich ungarn längst behauptet. auch in sachen

Automobilindustrie in Ungarn

Diesellokomotive BR 120, DR

Tiltakozás az 1. Német Közszolgálati Televízió (ARD)