Dobos Eszter

2
Budapesti Gazdasági Főiskola
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK
Nappali tagozat
Médiamenedzsment szakirány
A PORTUGÁL KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓ
Készítette: Dobos Eszter
Budapest, 2005.
3
Tartalomjegyzék
I.
Bevezetés................................................................................................................. 5
II.
A televíziózás rövid története ............................................................................... 7
2.1.
Televízió az Európai Unióban........................................................................ 9
2.2.
Portugália a XX. században – történelmi áttekintés ................................. 10
2.2.1.
A portugál filmművészet áttekintése................................................... 11
2.2.2.
A portugál közszolgálati televízió története a kezdetektől ................ 13
2.2.3.
A kereskedelmi csatornák megjelenése után...................................... 19
III.
A portugál közszolgálati televízió (RTP) jelene ............................................. 25
3.1.
Technikai feltételrendszer ............................................................................ 26
3.2.
A közszolgálati televízió archívuma ............................................................ 29
3.3.
Az RTP csatornái .......................................................................................... 29
3.3.1.
RTP 1 ..................................................................................................... 29
3.3.2.
RTP 2 (a Dois) ....................................................................................... 31
3.3.3.
RTP Madeira......................................................................................... 33
3.3.4.
RTP Açores............................................................................................ 33
3.3.5.
RTP Internacional ................................................................................ 35
3.3.6.
RTP África............................................................................................. 38
3.3.7.
RTP N..................................................................................................... 39
3.3.8.
RTP Memória........................................................................................ 39
3.4.
Nézettségi adatok .......................................................................................... 41
3.4.1.
2004 a világ televíziózásában ............................................................... 41
3.4.2.
Az RTP nézettségének alakulása ......................................................... 42
3.5.
Az RTP arculata............................................................................................ 44
3.5.1.
Fő logója................................................................................................. 45
3.5.2.
A portugál közszolgálati televízió megjelenése a világhálón............. 46
3.5.3.
Az RTP-ről alkotott kép a nézők tükrében – nem reprezentatív saját
kutatás alapján .................................................................................................... 47
IV.
V.
A portugál televíziózás jövője – tendenciák, következtetések....................... 50
Felhasznált források............................................................................................ 52
VI.
Mellékletek ........................................................................................................ 55
6.1.
Kérdőív .......................................................................................................... 56
6.1.1.
Portugál nyelvű eredeti ........................................................................ 56
6.1.2.
Magyar fordítás..................................................................................... 58
4
6.2.
Köszönetnyilvánítás ...................................................................................... 60
6.3.
Az RTP nemzetközi szervezeti tagságai...................................................... 61
6.4.
A portugál televízió 40 éve – kronológia..................................................... 63
6.5.
Az RTP holding szervezeti felépítése .......................................................... 68
6.6. Grafikonok ......................................................................................................... 70
5
I.
Bevezetés
Négy éve kezdtem el portugálul tanulni a Budapesti Gazdasági Főiskola
Külkereskedelmi Főiskolai Karának elsőéves hallgatójaként. A 2004/2005-ös tanév első
félévében, 2004 októberétől 2005 márciusáig lehetőségem nyílt Erasmus ösztöndíjjal
egy félévet egy portugáliai egyetemen, Leiria városában tanulni (Instituto Superior de
Línguas e Administração). Tanulmányaim során mélyebben megismerhettem a portugál
történelem, földrajz és gazdaság jellegzetességeit, valamint marketing és turizmus
témában is hallgattam előadásokat, mindezt portugál nyelven.
Kint tartózkodásom ideje alatt a mindennapi életben is megtapasztaltam a portugál
sajátságokat és életstílust, amely csak növelte rajongásomat az ország, a kultúra és az
ottani emberek iránt.
Portugália Magyarországhoz nagyon hasonló területében és lakosainak számában – míg
Magyarország területe 93.030 km2 és 10.119.000 a lakossága, Portugália területe 92.152
km2, lakosainak száma 10.499.200.1 Történelmünk néhány időszaka is hasonlóan
alakult, s ugyanígy említhetjük az előttünk álló gazdasági kihívásokat is.
A portugálok 1986 óta az Európai Unió tagjaként olyan tapasztalatokat és ismereteket
halmoztak fel, olyan folyamatokat éltek meg, amelyeknek a megismerése még előttünk,
magyarok előtt csak most áll. A sikeres megoldások nemcsak példamutatóak, de
ösztönzőek is. Ezekből a tapasztalatokból, éppen az említett hasonlóságok miatt, bőven
meríthetnénk, számos vonatkozásban tanulhatnánk. Mindezeket a tényeket és
kapcsolatokat még sokkal szélesebb körben meg lehetne ismertetni úgy a magyarokkal,
mint a portugálokkal – szorosabbra vonva a két ország kapcsolatát, együttműködését,
segítve egymás jobb megismerését.
A portugálok büszkék „portugálságukra”, szívesen és gyakran használják nemzeti
jelképeiket, a zászlót és a címert, kultúrájukat egyedinek tartják és számon tartják
államuk régi eredetét, világhódító törekvéseiket.
A portugál lelket, lelkületet az a szinte lefordíthatatlan szó – a saudade – festi le
legplasztikusabban, amely jelentése elvágyódás, vágyakozás valami utáni, melankólia,
az ismeretlenhez való vonzódás. Jellemző a portugálokra a kényelmes, alapos munka;
1
Magyarország esetében a 2001-es, Portugália esetében a 2004-es népszámlálás adatai (KSH és az
Instituto Nacuional de Estatística, INE).
6
ha valami felkelti érdeklődésüket, a legteljesebb mértékben azonosulnak vele és
kitartásukkal legyőzik a megvalósítás elé gördülő akadályokat.
Ma már nagy múltú kis országként tekintenek magukra, amely csaknem húsz éve az
Európai Unió teljes jogú tagja; pontosan érzékelve e tagság minden előnyét, lehetőségét
és kihívását. Fontos számura a statisztikai mutatók javítása; országuk nemzetközi
megismertetése, hogy ezzel is országukat gazdagítsák és fejlesszék. El akarják érni azt,
hogy Portugáliáról ne csak a tengerpart és a híres hajósok, a szomorkás zene és a
mediterrán ételek jussanak az emberek eszébe.
Lelkesedésüket, kitartásukat, érdeklődésüket az új iránt akár a nagy földrajzi
felfedezések mozgatójaként is említhetjük, de ettől messzire lépve, s a választott
témánál, a televíziónál maradva azt is elmondhatjuk: történelmük egy nehéz
időszakában, a Salazar-rezsim önkényuralmi nyomása alatt is képesek voltak létrehozni
egy televíziót, amely más európai nemzeti tévékkel bátran versenyre kelhetett, és kelhet
ma is.
A portugál közszolgálati televízióról alkotott képem alapján kezdtem el feltérképezni
történelmi hagyományait, jelenlegi helyzetét a piacon, regionális és tematikus
csatornáit, arculatát, valamint a nézők róla alkotott képét. A kutatómunka, az egyre
szélesebb körű ismeretek megszerzése során elnyerte tetszésemet, amit láttam: a fél
évszázados hagyománnyal rendelkező nemzeti televízió szakmai múltja ma ugyanúgy
jelen van az RTP-ben, mint a legmodernebb technika; az elmúlt évtized változásai miatt
kialakult nehézségek pedig ösztönzőleg hatottak egy jól működő, modern szervezet
létrehozására.
7
II.
A televíziózás rövid története
Az első, még kézzel írott hírlap megjelenésétől (Velence, 1536) a Lipcsében induló első
napilapig százhuszonöt év telt el; az emberi beszéd első közvetítésétől rádióhullámokkal
az első rendszeres rádióközvetítésig hét esztendő (1907); az amerikai Jenkins rádióvízió
nevű készülékén közvetített mozgó tárgyaktól az első otthonokba bevezetett televíziókig
már csak három (Egyesült Államok, 1928).2
A modern fejlődés súlypontja a huszadik század elején gyorsan helyeződött át a
nyomtatott sajtóról a rádióra, s hamarosan a televízióra. Ezt több technikai felfedezés
tette lehetővé: 1883-ban az Edison-effektusé, amely később a rádiók és televíziók
elektroncsövének alapja lett; az 1897-ben a német Karl Ferdinand Braun által
kifejlesztett katódsugárcső; az Oroszországban és Angliában 1907-ben egyidejűleg
feltalált elektromágneses képfeldolgozási technika; Zworkyn orosz származású amerikai
tudós első tévékamerája, az ikonoszkóp.
Európában először John Baird fejlesztett ki stabilan működő televíziós rendszert, 1926ban.
A televíziózás fejlődése azonban két különböző irányból indult el, hogy kis
különbségekkel végül ugyanahhoz a duális – közszolgálati és kereskedelmi csatornákat
együttesen tartalmazó – struktúrához érkezzen meg: Észak-Amerikából és Európából.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1939-ban indult meg a televíziós közvetítés a New
York-i világkiállítás helyszínéről sugárzott adással. Mivel az Egyesült Államokban a
televíziózást nem vetette úgy vissza a világháború, mint Európában – Angliában például
a háború alatt teljesen szünetelt az adás –, így 1949-ben kétmillió, majd 1950-ben már
nyolcmillió tévékészülék volt a lakosság tulajdonában; 107 adó működött 60 városban.3
Az európai rendszertől eltérően itt először magántársaságok jöttek létre a
televíziózásban. Ezeket azért nevezzük kereskedelminek, mert a reklámbevételekből
gazdálkodtak, így a nézők megnyerése elsődleges cél volt számukra. A közszolgálati
szektor létrejöttének első lépéseként először a kereskedelmi modell problémái merültek
fel: az igényes, minőségi és drága műsorok, mint a tévéjátékok, koncertközvetítések
vagy gyermekműsorok nem vonzottak elég hirdetőt, így kiszorultak a programból.4 Az
ország hatalmas területe is problémát jelentett egy országos állami médium
2
http://www.kommunikacio.transindex.ro, Letöltés: 2005. 03. 30.
http://www.tvhistory.tv/1950%20QF.htm, Letöltés: 2005. 03. 30.
4
Horvát János: Televíziós ismeretek, Média Hungária, 2000
3
8
létrejöttében. A kultúra közvetítése tehát a PBS (Public Broadcasting System) néven
létrejött csatornahálózat feladata lett, amely adókból és adományokból tartja fenn
magát.
A hetvenes években a technológiai fejlődés létrehozta az országosan fogható
televíziókat, amely fellendítette a piacot. A kilencvenes évek második felében a digitális
forradalom ért el hasonló hatást.
Az európai államok politikai hatalmukat a távközlés, a posta, a rádiózás, majd a
televízió tekintetében is érvényesítették: ezeket sokáig állami monopóliumként tartották
fenn, a piaci erőket lényegében kizárták.
A médiát az állami költségvetésből finanszírozták, ezért nevükben is viselték az állami
jelzőt. Később, mikor a kereskedelmi médiumok megjelentek, nevükben már a
közszolgálati tevékenységet hangsúlyozták. Az adott ország neve azonban máig rajtuk
maradt.
A közszolgálatiság legendás jelképe, a brit BBC 1932-ben kezdte meg kísérleti adását,
majd a rendszeres adásokat 1936-tól. A sorban következő állami televízió
Németországban indult 1935-től. Költségvetésük kezdettől az állami támogatásból, az
előfizetési díjakból és a nem túlzottan jelentős reklámbevételből áll; ez a fő különbség a
kereskedelmi csatornákhoz képest.
A duális rendszer kialakulásának hajtóereje Európában a nézők szélesebb igénye lett a
hatvanas évek közepére. Elsőként Nagy-Britanniában, az ITV (Independent Television)
jelent meg, ezt a nyugat-európai piacokon színre lépő társaságok (Németországban,
Franciaországban, Olaszországban) követték. A kisebb országok, mint Dánia vagy
Hollandia a műsorimportálást választották, s ezt a formát követték a közép-keleteurópai országok is.5
Portugáliában a duális rendszer 1992-ben, Magyarországon 1997-ben jött létre.
A digitális televíziózás itt is a kínálat hatalmas kibővülését és a világviszonylatban is
elérhető adók megjelenését hozta és hozza.
A közszolgálati adók bár egyre csökkenő piaci részesedéssel, de kitartóan képviseltetik
magukat.
A világ televíziózásának jövője a digitális technológia. Ennek révén lehetőség nyílik az
eddig elérhető csatornák számának megtöbbszörözésére, mivel egy frekvencián már
nem csak egyetlen adó fogható. Kiegészítő szolgáltatások, mint játékok, szöveges
5
Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, 2003
9
tájékoztatás, sőt, interaktivitás, kétirányú adatforgalom valósítható meg. Egy-egy
háztartás több száz csatornát is foghat, a televízió eddig elképzelhetetlen perspektíváit
nyitva meg a néző, a fogyasztó előtt.
2.1.
Televízió az Európai Unióban
Az audiovizuális szektor különleges figyelmet és jogalkotást igényel, mivel jellegéből
fakadóan itt a kultúra és a gazdaság egyaránt képviseltetni kívánja érdekeit. A kulturális
politika felől megközelítve, törekvése, hogy elősegítse a tagállamok kultúrájának
fejlődését, miközben a közös értékeket, hagyományok védelmét is hangsúlyozza,
valamint a nemzeti sajátságokat, különlegességeket is tiszteletben kívánja tartani és
tartatni; s ez az audiovizuális szektorra is érvényes. Gazdasági téren az egységes piacra
vonatkozó, azaz elsősorban a szolgáltatások szabad áramlásának kérdését érintő
szabályzások fontosak.6 Az Európai Unió audiovizuális politikája kijelöli a célokat és a
főbb törekvéseket, azok végrehajtását támogatja, de nem törvényeket hoz létre.
Az Európai Parlament 1981-ben tanulmányt készíttetett az európai audiovizuális
szektorról. A későbbi szabályzási rendszer első eleme a Tanács által 1989-ben
elfogadott, úgynevezett Televízió Határok Nélkül irányelv volt, melynek törekvése,
hogy az említett szabad műsorszolgáltatást elősegítse, annak korlátait megszüntesse; a
tagállamok különböző szolgáltatói számára egyenlő feltételeket teremtsen bizonyos
követelmények rögzítésével, s erősítse az európai audiovizuális ipart.7 A tagállamoknak
továbbá engedélyezniük kell a más tagállamokból származó műsorok sugárzását; és 50
százalékos kvótában meg is szabja a televíziók által sugározandó európai programok
arányát. A Maastrichti Szerződéssel megkezdett Média, majd az azt követő Média II,
valamint a jelenleg érvényben lévő, 2006 végéig meghosszabbított Média Plus
programok, és a főleg a digitalizálás terén létrehozott támogató, kiegészítő programok
az európai audiovizuális szektor erősítését, versenyképességének növelését célozzák. A
televíziózás terén az Európai Parlament és a Bizottság 1997-es direktívája hozta létre a
jogi keretet a televíziós tartalmak szabad mozgásához.
6
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002
Kertész Krisztina: A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. (2001)
http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_01_tavasz/07_a_media_szabalyozasa_az_euban_es_magya
rorszagon/03.html, Letöltés: 2005. 04. 15.
7
10
2.2.
Portugália a XX. században – történelmi áttekintés
Portugália XX. századi történelme az államforma meghatározása és a politikai útkeresés
jegyében zajlott.
Az ország hatalmas gyarmatbirodalmából az 1900-as évekre a szegényebb és
problémákkal küszködő afrikai és indiai területek, és az ázsiai Makaó (Macau) maradt;
legnagyobb jelentőségű gyarmatát, Brazíliát már 1822-ben elvesztette. A királysággal
elégedetlen köztársaságiak 1908-ban meggyilkolták I. Károly királyt, majd 1910.
október 4-én forradalom tört ki, amikor is az utolsó király, II. Mánuel külföldre
menekült.
1910-ben tehát felváltotta a királyságot a köztársaság, amelyet az Első Köztársaságnak
neveznek.
E korszakot a szinte állandó politikai és gazdasági krízis jellemezte, gyakori
kormányváltások és sztrájkok; egyházellenesség; óriási méretű kivándorlás, amely
főként a koldusszegény mezőgazdasági munkások elvándorlását jelentette az amerikai
kontinensre: az Egyesült Államokba, Kanadába és Venezuelába; mindemellett a
népesség robbanásszerű növekedése, s annak következtében az élelmiszerhiány.
Portugália az első világháborúban a szövetségesek oldalán vett részt (igaz, csak 1916
és 1918 között). 1918-ban meggyilkolták Sidónio Pais elnököt, amely esemény után a
válság még jobban elmélyült.
1926. május 28-án győzelmet aratott Camona tábornok katonai mozgalma, aki puccsal
vette át a hatalmat. Ez a Demokratikus Köztársaság végét jelentette, egyben katonai
diktatúra kezdetét. 1928-tól foglalta el a pénzügyminiszteri tisztséget António Salazar,
aki négy év múlva már miniszterelnök lett.
Számunkra ez, az 1932-vel induló időszak a legérdekesebb, mert Salazar diktatúrája
idején kezdett el kifejlődni a nemzeti, természetesen államilag ellenőrzött (és
korlátozott) televízió ötlete, s hatalmának gyengülésével vált lehetővé létrejötte.
Salazar jobboldali diktatúrája az 1933-as alkotmánnyal „Új Állam” néven kezdte meg
működését. Sokat elárul róla az elhíresült három „pillér”: Fátima8, azaz a vallás nagy
szerepe; a fado, a hagyományos szomorkás portugál dal, amely magát a portugál lelket
8
Fátima városához köthető Szűz Mária megjelenése három pásztorgyermeknek, 1917. május 13án. Még abban az évben több tízezer ember zarándokhelye lett, a város közepére hatalmas teret,
bazilikát és kápolnákat, emlékhelyeket építettek. A nyolcezer lakosú város megélhetési forrása a
zarándokturizmus, Portugália legnépszerűbb kegyhelye. Nemzeti szimbóluma a római katolikus
hitnek.
11
festi le; és a futball, mely nem szorul különösebb magyarázatra – magának a nemzeti
dicsőségnek a része. Ezek az egyszerű elvek voltak hivatottak a népet erkölcsileg
szabályozni, megadva a jó és helyes irányvonalat, kevéssé törődve a valós igényekkel és
nehézségekkel. Ebben az időszakban szakadtak el végleg a legutolsó gyarmatok is,
Afrikában elhúzódó és véres polgárháborúk során, míg Goa diplomáciai megoldással.
Az ország továbbra is gazdasági problémákkal küzdött és a kivándorlás is folytatódott,
sokszor illegálisan. Az olyan problémákra, mint például az írástudatlanság nagyon
magas foka, sem sikerült megoldást találni.
Később, a már idős Salazar súlyos betegsége miatti visszavonulása után, 1968.
szeptember 26-al Marcelo Caetano egykori államminiszter foglalta el az elnöki széket.
Az ő ideje alatt a diktatúra enyhült, de csak sokára, 1974-ben történt meg a várva-várt
változás, az átmenet a demokratikus rendszerbe (Második Köztársaság). Marcelo
Caetano hatalmát az MFA (Fegyveres Erők Mozgalma), egy baloldali katonatisztekből
álló csoport puccsal döntötte meg április 25-én, s ez a nap máig a portugálok egyik
legnagyobb nemzeti ünnepe. A forradalmat az egész ország ünnepelte; a stabil,
demokratikus kormányzati forma kialakítása azonban láthatóan sikertelen volt, így 1975
novemberében a baloldali radikálisokat is elűzték egy újabb puccsal.
1976-ban, az első demokratikusan megválasztott miniszterelnök végül a szocialista
Mário Soares lett. A hetvenes évek során még a szocialisták, majd a nyolcvanas évek
alatt a Szociáldemokrata Párt (PSD – Partido Social Domocrata) hatalma volt jellemző.
1986 január 1-jével Portugália csatlakozott az Európai Közösséghez. Azóta váltakozva
vannak jelen az ország irányításában a bal- és jobboldali politikai erők.
Mindezekről az eseményekről azért fontos röviden említést tenni, mert a politikai
berendezkedés közvetlenül hatott a média egészére, így természetesen a televízió
fejlődésére is. Az utóbbi esetében annak puszta létrejöttét is erősen behatárolta például
maga Salazar diktátor személyisége is, mint azt később bemutatom.
2.2.1. A portugál filmművészet áttekintése
A portugál filmművészet kezdetei meglepően régi időkre nyúlnak vissza. Megelőzve sok
más fejlett országot, 1896. november 12-én, már egy évvel Lumière után, a portói
Aurélio da Paz dos Reis fotográfus bemutatott egy csokorravalót az első hazai fimekből.
Azonban még néhány más portugál városban és Brazíliában történő alkalmi vetítések
után hosszú csend következett.
12
1909-ben megalakult a Portugália Film társaság. Itt készültek az első híradók, amelyek
a világháborús eseményekről már rendszeresen tájékoztatták a mozilátogatókat.9
1917-ben Portóban létrehozták az Invicta Film Lda-t, pusztán gazdasági céllal,
„mozifilmek készítésére, bérlésére és kereskedelmére”.10 Ezután a 20-as évek elején
még jó néhány kisebb vállalat alakult, főként Portóban, de a fővárosban is.
Elmondhatjuk, hogy a portugál film fénykorát az 1920-as évek végétől élte, közel húsz
éven át. A filmgyártás fellendült, a legkülönbözőbb stílusok és témák jelentek meg,
tehetséges és lelkes emberek munkája révén.
Bár Salazar nem szerette a mozit, és félt, hogy felforgató tevékenység eszköze,
lehetősége lehet; megértette fontosságát, felismerte, mennyire hatékonyan használható
oktatási- és propagandacélokra. A “népi kultúra” részeként szórakoztatnia, oktatnia
kellett, történelmi és politikai képzést kellett adnia szigorú ellenőrzés alatt.
A nemzeti film védelmére 1948-ban törvény készült. Heves vitákat váltott ki, és később
meglehetős akadálya lett a fejlődésnek, mivel figyelmen kívül hagyta a piac
növekedésével járó változásokat, nem biztosított kellő védelmet a külföldi
filmterjesztők- és forgalmazók ellen, képtelen volt a kulturális változások által fellépő
új igényeknek megfelelő teret adni, és a finanszírozás, támogatás tekintetében is
elmaradott rendszert rögzített. Mégis érvénytelenítése csak 1971-re történt meg.
1956-ban a politikai elitben a médiáért felelős személy Marcelo Caetano lett, a már
említett államminiszter, a későbbi államfő. Kifejezte az állam törekvését a film
helyzetének javítására, a média fejlesztésére, azonban a gyakorlati megvalósítás
háttérbe szorult.
Előtérbe került a televízió, amely nem ösztönözte a filmgyártásba való anyagi
befektetést. A televízió nem jöhetett volna létre szakemberek nélkül sem, s ezek a
filmművészet területéről érkeztek: a filmkészítés fontos személyiségei, rendezők, a
szakembergárda egy jelentős része belépett a Portugál Televízióba. Ez a “befogadás” és
a rengeteg bérmunka-rendelés eleinte ugyan kedvező hatással volt, kicsit később
azonban a film- és a tévés gyártás kapcsolata meggyengült. A nemzeti filmgyártás
megújulásának vezetője a Portugál Filmművészeti Központ lett (Centro Português de
Cinema) a 70-es évektől.
Jelenleg az RTP kiemelten támogatja a koprodukciós alkotásokat. 2001-ben 45
játékfilm készült a televízió hozzájárulásával.
9
Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre,1978
Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre, 1978, p. 11.
10
13
2.2.2. A portugál közszolgálati televízió története a kezdetektől
Salazar felismerte a média, s különösen annak új, rohamosan terjedő formája, a televízió
erejét a propaganda területén.
Az autoriter társadalmi berendezkedésű államokra általában jellemző, hogy a média
kényszerűen a hatalmat szolgálja. Alapvető működési feltételei, határai, szabadsága –
azaz például a cenzúra mértéke – mind-mind a politikai erő által rögzítettek. Mivel tehát
a diktatúra teljes egészében ellenőrzése és befolyása alatt tartja a médiát, a
kibontakozás, a fejlődés ütemét is lehetősége van meghatározni: ösztönözni, vagy éppen
ellenkezőleg, fékezni.
Nem különbözött ettől a Salazar-diktatúra sem. Esetében különösen kidomborodtak az
említett jellegzetességek magának a diktátor személyiségének révén. Számára a sajtó
által történő kommunikáció jobban megfelelt, így bár látta az újfajta kommunikációs
eszköz jelentőgégét és rohamos fejlődését a világháború utáni európai országokban,
hazai fejlesztését visszafogta.
1953-ban készült az első kutatás a televízió létrehozásának feltételeiről, ám a
meghirdetett hivatalos álláspont ezek után is a következő maradt: „A kormány továbbra
is korainak tartja a témában való állásfoglalást, s ettől a véleményétől egyelőre a
kutatás eredménye sem térítheti el; ami azt jelenti, nem megyünk a probléma feltárásán
túl. Azzal együtt, hogy [a televíziózás] fejlődését figyelemmel kísérjük, ezen szolgáltatás
létesítésének nincsen perspektívája (…)”.11
Salazar közismerten idegenkedett a technikai újításoktól; személyisége, csakúgy, mint
életmódja, visszafogott, visszavonuló volt. Ezen okok miatt nem tudta teljességében
kihasználni az új médiumot – a hang, a kép ereje és személyisége által ő nem lett volna
képes olyan hatást gyakorolni, mint más diktátorok, és ezt jól tudta. S éppen ezért volt
fontos, hogy ő döntsön róla.
Idegenkedését a szokatlan, új
tapasztalatoktól jól illusztrálja
az az érdekes eset,
amelyet Christine Garnier “Vakáció Salazarral” című könyvében mond el.12
Mikor a diktátort meghívták egy portugál film zártkörű vetítésére, másnap ezt mondta
az írónak: “Tetszett nekem a film. Talán túlságosan is, mert éjjel nem tudtam aludni, és
ma reggel nem tudtam úgy dolgozni, mint szoktam. Ez nincs jól. Ezért azt kérem, többet
11
12
Lopes da Silva–Teves, Vasco Hogan: Vamos falar da televisão, Editorial Verbo, 1971 p. 95.
Idézi Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre, 1978 p. 28.
14
ne vigyen effajta szórakozásra.” (a fordítás érdekessége, hogy az utolsó szó – distracção
– szórakozásként és figyelemelvonásként is fordítható).
A televíziót a rádió „kistestvérének” tekintette és még bizalmatlanabbul állt hozzá.
Elutasító magatartásában az is közrejátszott, hogy mint újdonságot sem ismerte, és mint
eszköznek, nem tudta elképzelni lehetőségeit.
Később államminisztere, Marcelo Caetano volt az első kormánytag, aki a néphez a
televízión keresztül szólt, akinek meggyőződése volt, hogy – szavai szerint – a televízió
az ideális eszköz arra, hogy egy kormányt népszerűvé tegyen, ha az megérdemli; és az
első, aki szükségesnek tartotta, hogy a kormány beszámoljon tevékenységéről.
Személyes kapcsolatuk révén a nemzeti televízió fontosságáról is ő tudta Salazart
meggyőzni.
Caetano egészen másképp viszonyult a médiához, mint elődje. Ahogyan mondta,
számára kézenfekvőnek tűnt, hogy kapcsolat legyen a hatalom birtokosai és a nép
között. Kihasználta, hogy a kor kommunikációs eszközei lehetővé tették az emberekkel
a közvetlen kommunikációt, formalitások és ünnepélyesség nélkül. Ez, az általa családi
beszélgetésnek nevezett kapcsolattartás volt az, amelyet a rádión és a televízión
keresztül megpróbált létrehozni.
Mindezek ellenére, bár párbeszédnek nevezték, valójában a kommunikáció egyoldalú,
diktatúrára klasszikusan jellemző maradt. Csak azok a témák kerülhettek előtérbe, csak
azok a vélemények kaphattak nyilvánosságot, amelyeket a hatalom hasznosnak ítélt; s
főleg, amely nem hordozott magában bírálatot irányában.
Marcelo Caetano révén, a politikai szándék által tehát végre támogatva, 1955-ben
megalakult a Portugál Rádió és Televízió Részvénytársaság (Radiotelevisão Portuguesa
S. A.). Alaptőkéjéből az állam csak egyharmad részt adott, kétharmad rész különböző
rádióadóké és egyéb vállalatoké (bankoké, hitelintézeteké) volt.
A portugál televízió bár más, nyugat-európai országokhoz képest megkésve
szerveződött meg, azonban annál nagyobb lendülettel fogtak a nemzeti médium
feltételeinek kialakításához és fejlesztéséhez.
A portugálok részéről belévetett bizalmat mutatja az is, hogy mikor még csak a „híre”
létezett, azaz 1955-től, azonnal megkezdődött a televíziókészülékek lakossági vásárlása!
1958-ban már harminckétezer televíziókészüléket importáltak – hazai gyártás nem lévén
–, amely így a korábban nyolc évre előre kalkulált várakozásokat két év alatt
15
meghaladta.13 A korabeli nézőszámra annyiban következtethetünk, hogy felidézzük akár
azt is, ahogyan Magyarországon használták az első készülékeket: azok olyan helyen
voltak elhelyezve, ahol a tévénézéshez sokan csatlakozhattak – tehát a tévék számának
többszöröse lehetett, kellett legyen. Az alább bemutatott, 1. számú grafikonon a
készülékek számának változását láthatjuk; az első, évkönyvben hivatalosan közölt
számadattól az 1970-es évig. A későbbi időszak ismertetésétől eltekintek, mivel itt
kifejezetten a portugál televízió hőskorát szeretném bemutatni a vonatkozó adatokkal.
1. sz. grafikon
A televíziókészülékek számának alakulása 1957 és 1967
között
30
25
20
15
10
5
0
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1966
1967
Készülékek száma (ezer)
Látható, hogy a dinamikus fejlődés eredményeképpen a készülékek száma az 1957-es
ezer darabról indulva 1962 elején elérte a tízezret, s ennek a számnak a
megkétszereződéséhez már két évre sem volt szükség.
A korabeli legmodernebb technika beszerzése és az alapos előkészületek után az RTP
első adása 1956. szeptember 4-én, 21 óra 30 perces kezdettel jelentkezett a lisszaboni
vidámpark területéről. A Philips és a Radio Corporation of America ingyen biztosította
a szükséges technikai felszereléseket. Az eseményre, amelyet a Século (Évszázad) újság
szervezett, és széles körben hirdettek, szintén ingyenes volt a belépés. A nagyszámú
érdeklődőnek a kijáratnál kérdéseket tettek fel: tetszett-e a bemutató, milyen
programokat látna szívesen a televízióban, s tervezi-e készülék vásárlását?14
13
14
Forrás: az RTP 1970-es évkönyve
Lopes da Silva–Teves, Vasco Hogan: Vamos falar da televisão, Editorial Verbo, 1971
16
A rendszeres adások 1957. március 7-ével kezdődtek. Az RTP egyedi jogot kapott a
közszolgálati műsorszórásra. Szakemberei az Egyesült Államokban és Európa-szerte
tanulmányutakon vettek részt, hogy az előttük járók tapasztalataiból merítsenek.
Bár a cenzúra a kezdetektől jelen volt, elsősorban maguk az újságírók által, hiszen a
politika természetesen csak tökéletesen megbízható híveit tűrte el hírszolgáltatásban és
a televízióban, a tévé szakemberei mégis törekedtek a közönség számára a lehető
legváltozatosabb és legérdekesebb műsort kínálni. A legelső év programjai között is
már olyanok szerepeltek, mint portugál nyelvlecke, főzőtanfolyam, kabaré, nőknek
szóló magazin, és magának a híradónak az elődje, amely tíz percben foglalta össze a
hazai és nemzetközi híreket.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy II. Erzsébet angol királynő portugáliai látogatásának
(1957. február 17-23.) korszakos jelentősége volt a portugál televíziózás történetében.
A kezdeti szűkös technikai lehetőségeket teljes mértékben kihasználva követték a
látogatást.
Erre az eseményre egy riporter “a királynő csapatából” így emlékszik vissza: “Abban az
időben az RTP-nél fiatalok és szegények voltunk”15 – hogy a királynő által
meglátogatott helyszíneken a tévé számára forgatni tudjanak, össze kellett gyűjteni az
összes szakembert, operatőrt, filmest és még a lelkes amatőröket is, akiknek akkor az
országban tizenhat milliméteres filmfelvevője volt. Megszámolták, hány métert tudnak
egyenként lefilmezni, és eszerint osztották be a helyszíneket a négy nap során.16
A királynői vizit eredményeként még a látogatás ideje alatt bejelentették a rendszeres
televíziós adások megkezdését.
Már 1957-ben megvalósult az első külföldi riport és az első olyan esemény, amelynél a
televízió gyors reakciójára volt szükség – nevezetesen egy vulkánkitörés az Azoriszigeteken –, 1959 februárjában pedig az első élő adás. Ezek az események triviálisnak
tűnhetnek, mégis az a mód, a lelkesedés, ahogyan a legapróbb részletekig visszaidézik a
kor első szakemberei (erre számos kiváló példát olvashatunk Vasco Hogan Teves A
portugál televíziózás története című könyvének első kötetében), hangsúlyozzák
kivételes jelentőségüket.
15
Hélder Mendes riportert idézi Teves, Vasco Hogan: História da televisão em Portugal
1955/1979, TV Guia, 1998, p. 54.
16
Teves, Vasco Hogan: História da televisão em Portugal 1955/1979, TV Guia, 1998
17
1959-ben az RTP tagja lett az Eurovíziós hálózatnak. Ez volt az első nemzetközi
szervezet, amelyhez csatlakozott, majd később több is követte.17
Ugyanebben az évben jelent meg a híradó mai formájában, a tájékoztatás egy újabb
fejezetét nyitva ezzel. Itt kezdődött el a folyamat, amely hozzászoktatta az embereket e
médium napi rendszerességű használatához. A készülékek számának gyors növekedése
egyre inkább lehetővé tette ezt, s a 60-as évek közepétől a televízió a nemzeti médiában
már igen fontos szerepet töltött be.
A televízió eszközként való felhasználása, a protokolláris célok érdekében történő
kihasználás a hatvanas években felerősödött. Ebben a diktatúra számára kritikus
időszakban, amikor az utolsó még meglévő gyarmatok függetlenségükért politikai
harcot indítottak, és végül el is szakadtak Portugáliától, alakult ki a rendszer végső
televíziós képe. Ha eleinte Salazar óvatosan közelített a televízióhoz, ebben az
időszakban agresszívabban, sokkal inkább politikai eszközként alkalmazta.
1968-ban a napi átlagos nézőszám elérte az egymilliót. Ezt az adatot, mint ahogy az első
nézettségi felméréseket, az RTP évkönyvében olvashatjuk. Azonban nem csak a
nézettség, hanem a preferált műsorok listája, a reklámhoz való attitűd, illetve a
háttérműsorként való használat felmérése is megtalálható. Bár ezek az adatok még
néhány évig megjelentek az évkönyvben, a későbbi szerkesztésből kimaradtak, így
ezeknek az érdekességeknek a megismeréséről sajnos le kell mondanunk. Izgalmas
eredményeket hozhatna az összehasonlítása mai adatokkal, és nem csak a televíziózás,
hanem a társadalomtudomány szempontjából is.
1968. december 25-én született az RTP 2-es csatornája. Portugália két szigetcsoportján:
Madeirán 1972-ben, az Azori-szigeteken három évvel később indultak meg saját
regionális csatornán az adások. Eleinte elsősorban technikai nehézségekkel kellett
megküzdeniük. A regionális adások különösen nagy jelentősége abban állt, hogy
közelebb hozták az autonóm területeket a kontinenshez, és magának a nemzeti
televíziónak a törekvését fejezték ki arra, hogy személyesebb kapcsolatot hozzon létre a
nézőkkel.
Ne feledkezzünk meg mindeközben arról, hogy a dinamikus fejlődés ellenére még
mindig a diktatúra televíziójáról van szó. A cenzúra és az ellenőrzés nem enyhült. A
népet biztosították arról, miről kell gondolkodnia. A politika médiát befolyásoló ereje
egy megdöbbentő epizóddal illusztrálható: 1969. július 21-én, amikor a világ az ember
17
Az RTP nemzetközi szervezeti tagságainak jegyzékét lásd a mellékletben.
18
holdra szállását ünnepelte, a portugál közszolgálati televízió első híre Salazar vidéki
utazása és egy cementgyár ünnepségének meglátogatása volt.
A holdra szállás
szenzációja a tizenötödik helyen, igaz, a nemzetközi hírek között elsőként szerepelt.18
Az 1974. április 25-ei forradalommal a televízióban is megtörtént a hatalomátvétel. A
Fegyveres Erők Mozgalma fizikai értelemben is elfoglalta aznap éjjel a Lumiar
stúdiókat, a műsorszolgáltatás- és sugárzás is a hatalmuk alá került. A nagy jelentőségű
portói központban is átvették az irányítást. Közleményük szerint a szólás- és gondolati
szabadság megvalósítása volt a céljuk.19 Ad hoc bizottság vette át a sajtó, a rádió, a
színház, a mozi és a tévé irányítását.
Kereken egy hónap múlva az RTP szerződését felfüggesztették, a kormány vette át az
intézmény vezetését egy új törvényrendelet értelmében – megtörtént az államosítás.
A társaság alaptőkéjének emelése a hetvenes évek során a lehetőségek kibővülését
jelentette, főként technikai téren. Bővült a stúdiókomplexum, amelyet 1979-ben végre
meg is vásároltak; ekkor költöztek az új székházba, amely egészen a 2002-es
átszervezésig és arculatváltásig szinte emblémájaként szolgált Lisszabonban. (Október
Ötödike sugárút, Avenida 5 de Outubro).
1980. március 7-én vált végleg színessé az 1-es csatorna adása. A nyolcvanas évek
során építette ki nemzetközi tudósítói hálózatát és sorra együttműködésbe lépett a volt
gyarmatok nemzeti televízióival, több esetben a létrehozás alapfeltételeit biztosítva
számukra.
Portugáliában az 1989-es alkotmánymódosítással és az 1990-es új televíziós törvénnyel
tört meg az RTP egyeduralma, s jött létre a kereskedelmi szektor kialakulásának
feltétele a televíziózásban.
1991 januárjától megszűnt a televízió utáni adózás, így az állami támogatás és a
reklámbevétel maradt a forrás, amelyekből gazdálkodhatott az intézmény. Tudomásul
kellett, hogy vegye: helyzete megváltozott, beköszöntött a versenyhelyzet a piacon.
Ekkor már zajlott új csatornájának megszervezése, minden eddiginél nagyra törőbb
tervekkel. 1992. június 10-től működik az RTP Internacional, az első nemzetközi szintű
portugál adó, „a portugál Duna Televízió”.
18
19
Lopes, Felisbela: O Telejornal e o Serviço Público, Minerva, 1999
Pina, Luís de: Panorama da cinema português, Terra Livre, 1978, p. 59.
19
2.2.3. A kereskedelmi csatornák megjelenése után
A nyilvános verseny kiírása után 1992-ben a SIC (Sociedade Independente de
Comunicação – Független Kommunikációs Közösség), majd nem sokkal később, 1993
elején a TVI (Televisão Independente – Független Televízió) kezdte meg működését.
Így a szabadon elérhető csatornák száma négyre emelkedett, beleszámítva az RTP
kettes csatornáját is.
1992. október 6-tól indult a SIC, amely nézettségét tekintve a vezető helyen áll a
jelenlegi szabadon fogható televíziós palettán. A volt miniszterelnök, Francisco Pinto
Balsemão által vezetett adó volt az első, amely egy csekély nyereséget könyvelhetett el
már az 1995-ös pénzügyi évben.
1993. február 20-tól látható a TVI, Roberto Carneiro volt oktatási miniszter projektje.
Nem indult nyereségesen, mint elődje, de később behozta a lemaradást.
Mindkét csatorna országos lefedettséget valósít meg. A TVI 21, míg a SIC 19
adótornyot használ a kontinensen és a szigeteken. A SIC rövid időn belül kábelen
elérhető öt tematikus csatornáját is elindította, a TVI pedig egy ilyen adót.
Az RTP anyagi helyzete ebben az időszakban kezdett el megbillenni. Az eddig
nyereségesen működő vállalatot erősen érintette a már említett, eltörölt lakossági adóból
származó bevételkiesés és a reklámbevételek csökkenése. Ebben a folyamatban
hamarosan a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók klasszikus vetélkedése vette át a
szerepet, amelynek következményei az RTP számára szinte végzetesek voltak.
Közismert a közszolgálati televíziók hátrányos helyzete a reklámbevételek terén:
műsorai kevéssé vonzzák a hirdetőket, mivel nézettségük a kereskedelmi csatornákhoz
képest alacsonyabb, s a nézők valószínűleg még kevésbé kíváncsiak a reklámra egy
közszolgáltató csatornán. Így ezek a tévék még több bevételtől esnek el; s előfordulhat,
hogy utolsó erőfeszítésként megpróbálják felvenni a versenyt a kereskedelmiekkel,
amely az arculattól, az alapvetően közszolgálati funkciótól idegen. Eleinte az RTP-ben
is ez történt, majd a kereskedelmi adók tiltakozásának nyomán egyezmény született:
reklámidejét a jelenlegi hat percre csökkentették műsoróránként.
A reklámbevételek nagyságáról a Marktest és a MediaMonitor adatai állnak
rendelkezésünkre; illetve az RTP saját közlései (2003 és 2004). Áttekintésében
nehézséget okoz, hogy az 1992-2000 közötti időszak értékei a nemzeti valutában,
20
escudóban20 vannak feltüntetve, majd utána már euróban. Ezért a táblázatot két részre
kell bontanunk.
Megfigyelhetjük a közszolgálati csatorna bevételeinek rohamos csökkenését. Hét év
alatt a felére csökkent az értéke, miközben a SIC adó 1993-tól rendkívül dinamikus
bevétel növekedést ért el: 1995-ben volt a két tévé eredménye egymáshoz a
legközelebb, de a SIC 2000-re, azaz már öt év alatt meghaladta az RTP kezdeti
bevételeit. A TVI lehetőségei a reklám terén, ugyanúgy, mint ahogy később látni fogjuk
a közönségarány terén is, a SIC erős pozíciója és megjelenési elsőbbsége miatt már
korlátozottabbak. A nagy jelentőségű 2002-es évtől kezd növekedni ismét a
közszolgálati tévé reklámbevétele, amely jelzi, hogy a stratégiai váltás nyomán a
hirdetők számára is egyre inkább népszerűbbé válik. (A belévetett bizalom
érzékeltetésére egy friss, 2005-ös példát hozhatunk: a TAP, a nemzeti légitársaság új
arculatát bemutató kampánya keretében mindössze hat nap alatt, 2005. február 12. és
17. között csaknem 183 ezer euró értékben hirdetett.)21 Ezekkel a biztató
eredményekkel együtt a kereskedelmi televíziók előnye látványos: a reklámbevétel
esetükben külön-külön is csaknem kétszerese az RTP eredményeinek.
20
Az escudo (PTE) rögzítése az euróhoz (EUR) a nemzeti valuta megszűnésekor a
következőképpen alakult: 1 EUR= 200,482 PTE
21
Forrás: http://www.marktest.com/wap/a/n/id~730.aspx, Letöltés: 2005. 04. 03.
21
1. sz. táblázat
Reklámbevételek 1993-2000 (millió PTE)
Év
RTP
SIC
TVI
1993
1994
25.004.300
17.295.000
4.799.156
11.820.144
986.625
3.872.519
1995
1996
14.519.941
13.247.165
16.392.778
18.875.175
4.309.309
4.013.151
1997
1998
12.625.704
14.483.416
21.171.600
25.560.338
4.755.128
5.544.169
1999
2000
15.411.441
13.900.000
29.137.793
32.548.986
9.339.140
15.375.600
2. sz. táblázat
Reklámbevételek 2000-2004 (millió EUR)
Év
RTP
SIC
TVI
2000
69.332.908
162.353.658
76.693.169
2001
43.982.300
102.189.045
116.123.000
2002
42.155.918
99.136.935
116.748.000
2003
48.700.000
-
-
2004
51.000.000
Forrás: Marktest / MediaMonitor,
http://www.ics.pt/area.php?area=36, Letöltés: 2005. 04. 18.;
RTP;
http://www.rtp.pt/wportal/grupo/pdf/relatorio_contas_2004.pdf
Letöltés: 2005. 05. 02.
Jelölés: „-”: Nincs adat
A két kereskedelmi csatorna rendkívül gyorsan elhódította az RTP nézőit is. Az alábbi,
3. számú táblázatban a televíziónézők százalékos megoszlását22 követhetjük nyomon a
tévécsatornák között a kezdő, 1992-es évtől egészen 2004-ig. Az RTP kettes csatornáját
külön vesszük, hogy az RTP részesedésének alakulása még szembetűnőbb legyen.
Mivel a csatorna 2004-től A Dois néven nagyobb önállóságot is élvez, ez a
különválasztás a későbbiekben kifejezetten indokolt is lesz.
22
Az AGB Hungary definíciója szerint a share azt fejezi ki, hogy egy pontosan meghatározott
idősávban az akkor tévét néző közönségen belül a vizsgált műsor részesedése hány százalék –
esetünkben egész évről és csatornákról van szó. Nem keverendő össze a nézettséggel (rating),
amely a jelzett műsor vagy jelzett időszak egy átlagos percének közönségnagyságát jelzi.
22
3. sz. táblázat
Az egyes csatornák közönségaránya (share)
(százalék)
Év
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
RTP 1
72,2
61,5
46,9
38,4
32,6
33,0
31,5
28,5
24,3
20,1
21,1
23,8
24,7
RTP 2
17,9
17,6
9,8
6,4
6,5
5,6
6,2
6,0
5,6
5,6
5,3
5,0
4,4
SIC
8,5
14,3
28,4
41,4
48,6
49,3
49,2
48,1
42,2
34,0
31,5
30,3
29,3
TVI
6,6
14,7
13,8
12,3
12,1
13,1
17,4
20,8
31,9
31,4
28,5
28,9
Forrás: Marktest / MediaMonitor
A SIC, amely csak 1992 utolsó negyedévében kezdte meg adását, 8,5 százalékos
részesedéssel kezdett. A következő évre az RTP 1 csaknem 10 százalékot vesztett az
1992-es év share értékéből. A veszteség mértéke gyors maradt 1996-ig. 1996 és 1998
között a SIC kiugró részesedése jellemezte a nézettséget, mely kis híján 50 százalék
volt. 2000-től azonban a TVI, amelynek már nehezebb volt beférkőznie a piacra,
erősödni kezdett a SIC rovására. Az RTP a 2001-ben mért 20,1 százalékos mélypontról
indulva – kétségtelenül az említett stratégiai változtatások hatására – ismét kedvezőbb
értékeket mutat. Az RTP 2, azaz annak utódja, az A Dois esetében szinte végig csak
csökkenést láthatunk.
A kereskedelmi adók nemegyszer felrótták az RTP-nek, hogy tisztességtelen versenyt
valósít meg. Ugyanis a kapott állami támogatás, a reklámbevétel és az ismét bevezetett,
a villanyszámlában foglalt televíziós díj23 gazdagítja együttesen, a kereskedelmi adók
viszont csak saját forrásaikra és reklámbevételükre számíthatnak. Egy ízben a TVI a
kormány intézkedését is kérte, hogy az RTP csak abban az esetben élvezhessen
23
Értéke jelenleg háztartásonként és havonta 1,60 EUR; a 400 kWh alatti éves fogyasztású
háztartások esetében eltekintenek tőle.
23
különleges állami bánásmódot, ha az még indirekt módon sem torzítja a piaci
feltételeket és a szabályos versenyt.
Portugáliában 1994-től kezdődtek meg a kábeltelevíziók kísérleti adásai. Az első
portugál készítésű kábelcsatorna 1998-tól üzemel. Mára a portugál otthonok
kábeltelevíziós ellátottsága megközelíti a 40 százalékot.24
A kibővült televíziós kínálat hatása volt a videotékák látogatottságának és a
parabolaantennák iránti keresletnek a csökkenése is. Már az első eltelt három évben 1050
százalék
közé
tehető
a
videókazetta-kölcsönzés
csökkenése,
illetve
a
parabolaantennáé 10 és 20 százalék közé. Ez úgy magyarázható, hogy a közönség
sokkal inkább magáénak kezdte érezni az új, változatosabb televíziós lehetőségeket és
az otthoni felhasználást, annak kihasználásába jobban beletanult, illetve preferálta az
ingyenesen elérhető csatornákat. Ez kedvez a fogyasztói tudatosságnak, mivel a
választék döntésre kényszeríti a nézőket, ahhoz pedig ismerniük kell úgy magát a
kínálatot, mint saját igényeiket és elvárásaikat. Ezzel egy időben a videókazetta-vásárlás
folyamatosan növekedett. A folyamat más országokhoz hasonlóan zajlott le (mint
például Spanyolország esetében).25
A közszolgálati televízió pénzügyi eredményeinek mélypontját 1994-ben érte el, amely
már gyakorlatilag a csődállapotot jelentette, de az állam támogatásai továbbra is
fenntartották. A működés költségei rendkívül magasak voltak, az ilyen jellegű kiadások
nem megfelelő kontrollja és a túlzottan bürokratikus szervezet további nehézségeket
jelentett. A több mint 2300 alkalmazott munkája nem volt hatékony, bérezési problémák
merültek fel, és még hosszan sorolhatnánk.
Ebben a helyzetben a stratégiaváltás és a szervezeti átalakítás elkerülhetetlennek
látszott. Pedro Jorge Braumann tanulmányában26 az RTP jövőbeni vállalati
szerkezetére illetően négy lehetséges változatot ajánl. Az általa konzervatívnak nevezett
modell megtartja a regionális és tematikus csatornákat; a liberális szerint részben vagy
egészben privatizálja azokat.
A radikális elképzelés néhány éven belül alapvető
stratégiaváltást hajt végre, és szigorúan a pénzügyi egyensúly elérésére koncentrál; míg
a „fejlesztő” változat a közszolgáltatói feladatokat helyezi előtérbe stratégiai partnerek
24
Lásd a mellékletben foglalt táblázatot a Háztartások információs és kommunikációs eszközökkel
való felszereltsége címmel; forrás: Nemzeti Statisztikai Intézet (INE)
25
Cádima, Francisco Rui: Os novos media em Portugal, Tendências folyóirat, 1997. szeptember
26
Braumann, Pedro Jorge: O mercado audiovisual em Portugal e os possíveis cenários para a
evolução da RTP, Tendências folyóirat, 1997. szeptember
24
felkutatásával és a hazai gyártás ösztönzésével. Utóbbiban felveti a holding forma
lehetőségét is. Mindezek ismeretében érdekes megfigyelni, hogy a 2002-től valóban
végrehajtott átszervezések egyaránt merítenek a konzervatív, a radikális és a
fejlesztőnek nevezett változatból; valamint megvalósult a holding elképzelése is.
25
III.
A portugál közszolgálati televízió (RTP) jelene
Még António Guterres kormánya (1995-2000) hozta létre a Portugal Global nevű
holdingot, amely az RTP-t, az RDP-t (a közszolgálati rádiót) és a Lusa nemzeti
hírügynökséget foglalta magába. 2004. január 1-től ezt az RTP SGPS, a Rádio e
Televisão de Portugal (Portugál Rádió és Televízió) nevű, szintén holding formában
működő szervezet helyettesíti, amely a hírügynökséget már nem tartalmazza, viszont a
médiumokra vonatkozó gyártási feladatokat is összefogja.
2002-ben José Manuel Durão Barroso választási kampányának egyik eleme a
közszolgálati televízió helyzetének javítása volt. Miután pártja, a PSD (Partido Social
Democrata) megnyerte a májusi választást, a Nuno Morais Sarmento miniszter vezette
parlamenti bizottság hatáskörébe kerültek az RTP-t érintő döntések. A tévé
igazgatótanácsának akkori elnökét menesztették.
A szervezet vezetőségi feladatait háromfős igazgatótanács látja el. Új elnöke, Almerindo
Marques 2002. július 22-ével lépett hivatalba, és a törvényileg meghatározott négy év
helyett mandátumát 2007 végéig meghosszabbították. A kormány szándéka szerint tehát
több mint egy évvel tovább marad az eredetileg tervezettnél.27 Az elnök a törvényben is
létrehozott változtatások következetes végrehajtására, valamint egy új arculat és belső
struktúra létrehozására és megszilárdítására vállalkozott. A közszolgálati feladatokat
tekinti elsődlegesnek, nem tartja a kereskedelmi adók hagyományos értelemben vett
konkurenciájának az RTP-t. Fontosnak tartja, hogy a tévé jelen legyen a közvetítés
minden formájában – javítani és bővíteni kell a kábelen, interneten és digitális
rendszeren való elérhetőséget.28
A saját gyártást is erőteljesen támogatja, azonban ennek határt szab a pénzügyi helyzet,
így a külső cégekkel való együttműködés látszik megvalósíthatóbbnak.
A televízió számára törvényi előírás alapján 2002-ben négy évre szóló költségvetési terv
készült. 2004 első félévében ért el először nyereséget, négymillió eurót. Hatalmas
jelentőségű, hogy ezt az eredményt mindössze két év alatt érte el, ami továbbiakban is
reményekre ad okot.
A felhalmozott adósságot – amely jelenleg is megközelíti az egymilliárd eurót – a
reklámbevételekkel egyenlítik ki, egy, az állammal kötött szerződés keretein belül.29
27
Nuno Azinheira, Paula Brito: Almerindo Marques lidera RTP até 2007; Diário de Notícias
napilap, április 12.
28
Interjú Almerindo Marquessel, Kommunikáció folyóirat, 2004. július
29
Interjú Almerindo Marquessel, Kommunikáció folyóirat, 2004. július, p. 23.
26
Pénzügyi- és közszolgálati tevékenységének ellenőrzését évente a Média Főhatóság
(Alta Autoridade para a Comunicação Social - AACS) végzi el.
A szervezeti változtatások különösen fontos aspektusa a munkatársak helyzetének
rendezése. Ezen a téren nem pusztán ésszerűsítésről, a bürokrácia vagy a bérköltségek
szükségszerű csökkentéséről beszélnek; hanem a vállalati szerkezet átalakulásról.
Elsősorban a nyugdíjas korú munkatársakkal való munkaügyi megegyezésre
törekszenek – mégis majd’ 700 fővel sikerült csökkenteni a létszámot egy év leforgása
alatt.30 Azonban az RTP dolgozóinak 2005. április 18-20. között tartott, soha nem látott
részvétellel zajló sztrájkja is jelzi: nem egyszerű mindenki számára megfelelő
feltételeket kialakítani.
3.1.
Technikai feltételrendszer
Az RTP említett első adása után (1956. szeptember 4.) a rendszeres sugárzás 1957.
március 7-től valósulhatott meg – az adók kiépítésével szerte az országban, amely
folytatódott a hatvanas évek során. (Legelső adótornya Lisszabonban, a Monsanto
parkban ideiglenesen felállított kis teljesítményű, mindössze egy kilowattos és ötven
méter magas adó volt.) A rendszeres adások kezdetére öt központi adót állítottak fel.
Ekkor a lakosság 58 százalékát érte el, amely az ország területének 44 százalékát
jelentette. Ma az RTP 1 országos lefedettségének biztosításához szükséges adók száma
a kontinensen 19, ezen kívül 154 átjátszóállomás; Madeira esetében 1 adótorony és 19
átjátszó, valamint az Azori-szigeteken 5 adó és 135 átjátszóállomás.
Az adások a szintén lisszaboni Lumiar stúdiókból zajlottak (először bérelték, majd jóval
később, 1979-ben meg is vásárolták és többször bővítették, átépítették). Az ötveneshatvanas években ez két stúdiót jelentett, egy harminc és egy száz négyzetmétereset.
Mára két ötven és egy négyszáz négyzetméteres is tartozik a televízió „falujához”. Ez a
kifejezés azért helytálló, mert a stúdióépületeken kívül irodák, raktárak, technikai
helyiségek is találhatók itt, amelyeket a későbbiekben egyenként vásároltak meg, így
önálló városrészt idéző, nagy alapterületű, meglehetősen kényelmes, zárt elrendezés
alakult ki.
30
Az alkalmazottak létszáma 2001 végén 3324 fő, ez a szám 2539 főre csökkent a 2004-es év első
félévének végére.
27
Lisszabonban személyes látogatásom során győződhettem meg a közszolgálati televízió
legrégebbi bástyájának és legújabb komplexumának működéséről is – a Lumiar és az új
székház között eltelt csaknem ötven év rendkívüli változásokat hozott a televíziózásban.
A idő mostanra a Lumiar stúdiók technikai lehetőségeit meghaladta, így a tervek szerint
két év múlva, az új székház mellett már épülő új stúdiók elkészülte után a teljes gyártást
áthelyezik oda, emellett a berendezéseket korszerűbbekre cserélik. A Lumiar értékes
belvárosi telke már eladásra került, a kiköltözés után az épületeket teljes mértékben
lebontják majd – helyükre lakópark kerül.
Az RTP Október Ötödike sugárúton található régi székházának eladását a pénzügyi
helyzet kényszerítette ki. Az ingatlant egy nemzetközi hotellánc vásárolta meg, s a
kapott összeg nagyban felülmúlta a várakozásokat. Az új, tizenkilencezer négyzetméteres
székház Lisszabon keleti részén – melynek építése 2003 augusztusában kezdődött és hét
hónapot vett igénybe – magában foglalja az RTP, az RDP (a közszolgálati rádió)
irodáit, a közös adminisztráció irodáit, technikai egységeket. Egy ezer négyzetméteres
stúdió is rendelkezésre áll, ahol hetven újságíró dolgozik. Egy légtérben két műsor
készülhet azonos időben; heti huszonhárom műsor bonyolítható le benne és akár tízszer
is át lehet rendezni egy nap.31
A székház tovább bővül majd a harmincötezer négyzetméteres telken, hogy helyet adjon
újabb stúdiók mellett a könyvtárnak és az audiovizuális archívumnak is – ezek jelenleg
egy, a televízió által részben bérelt épületben vannak elhelyezve.
Az összesen csak négy emeletes épület az előző, tizennyolc épületeshez képest még
kicsinek is tűnhet, azonban ha figyelembe kell vennünk: két év alatt csaknem huszonöt
százalékos elbocsátás történt, s az építkezésnek sincs vége még.
„Azt szeretnénk, hogy a minőség, amelyet az épület megjelenít, és a belsejét betöltő
fény, azaz az átláthatóság minden egyes ember által felvállalt és megélt legyen, aki most
vagy a jövőben életre kelti [a televíziót]”– írja az igazgatótanács a tévé hivatalos
honlapján olvasható bemutatkozásban.
Nem csak jobb munkakörnyezetet jelent, hanem a vezetőség megfogalmazása szerint a
„termelékenységre” is hat – itt a technikai lehetőség mellett feltételezhetőleg a
munkamorál változására is utalnak, amely az egyik fő oka volt a szervezeti
átalakításnak.
31
http://www.rtp.pt/wportal/grupo/instalacoes.php, Letöltés: 2005. 02. 20.
28
Ide kerül majd a televízió múzeuma is, amelyről most csak múlt- és jövő időben
beszélhetünk. A hőskortól kezdve mutatta be annak történetét, személyiségeit és
technikai berendezéseit. Nyitva állt a nagyközönség előtt, évente több tízezres
nagyságrendben fogadta a látogatókat. Mindez még a régi székház épületében volt,
azóta megszűnt kiállítás, és még jó ideig nincs is remény az újbóli nyitásra, hiszen az
annak helyet adó épületrész sem áll még.
Az audiovizuális archívum fizikai méreteiben is hatalmas teret elfoglaló gyűjteménye
lesz a legnagyobb kihívás a költöztetés során. Mivel a két-három éves határidő csak az
építkezésre vonatkozik, a költözés és a formai kialakítások maguk valószínűleg még
ennél jóval több időt vesznek majd igénybe.
A televízió 1957-ben vásárolta külső forgatásokhoz az első közvetítőkocsiját. 1958.
február 9-én abból történt az első élő adás – egy futballmeccsről. Ma két digitális
rendszerű, két analóg és egy mindkét rendszerrel felszerelt kocsija van, valamint még
kilenc kisebb, főként az aktuális hírműsorok készítéséhez, riportokhoz használt,
„könnyebben mozgósítható” autó.
Fontos szót ejteni a portói stúdiókomplexum fontosságáról, amely a fővárosi után a
legnagyobb méretű és jelentőségű az országban. Fontosságát kiemeli, hogy itt készülnek
a délelőtti és délutáni szórakoztató műsorok élő adásai. A profi munkáról én is
meggyőződhettem, mikor részt vettem az egyik ilyen műsor közvetítésén 2004
decemberében.
A televíziónak az egész országban vannak kihelyezett központjai a nagyobb városokban:
Lisszabon, Faro, Évora, Santarém, Leiria, Castelo Branco, Coimbra, Viseu, Aveiro,
Porto, Bragança, Vila Real, Viana do Castelo32, illetve a szigetcsoportokon; nemzetközi
viszonylatban pedig főként a volt gyarmatok területén (Zöld-foki Köztársaság, BissauGuinea, São Tomé és Príncipe, Angola, Mozambik, Kelet-Timor); illetve Brüsszelben,
Madridban, Genfben, Washingtonban és Dél-Afrikában.33
Tudósítóikat rendszeresen küldik a világ összes tájára.
32
33
Közülük a legkisebb Viana do Castelo 16.000 lakossal.
http://www.rtp.pt/wportal/grupo/delegacoes.php, Letöltés: 2005. 04.07.
29
3.2.
A közszolgálati televízió archívuma
A televízió archívuma magával a televízióval született.
Személyes látogatásaim során több alkalommal is lehetőségem nyílt a könyvtár és az
archívum felépítésébe és működésébe belepillantani.
Az RTP könyvtára és audiovizuális archívuma egy, részben a televízió által bérelt
észak-lisszaboni irodaépületben kapott helyet (Prior Velho), s az új székház külön
részlegébe költözik majd, előreláthatólag két-három éven belül.
A könyvtár tízezres nagyságrendű kommunikációval, kommunikációelmélettel,
televízióval foglalkozó könyvet és folyóiratot tartalmaz, továbbá sok anyagot a
kapcsolódó területekről is. Helyszíni anyaggyűjtésem során nagyban támaszkodtam az
itt fellelhető, 1962-től megjelent saját kiadású évkönyvekre. Az utóbbi években azonban
a könyvtár frissítését elhanyagolták, illetve az utóbbi néhány év kiadványai hiányosan
fellelhetők, annak ellenére, hogy az évkönyv 2001-től új, igényes arculatot nyert.34
Az audiovizuális archívum filmtekercseken, bétakazettán, illetve digitálisan tárolt
többszázezer darabos anyag. A digitalizáltak hányada még kicsi, azonban folyamatosan
halad a legrégebbi filmek megmentése.
Innen teljesítik a nézői kéréseket – az egyes anyagok térítés ellenében a közönség
rendelkezésére állnak.
Az új szervezeti struktúrának tudható be, hogy a napi használathoz kapcsolódó frissebb
hírdokumentumok, híradók, tudósítások már az új székházban kerülnek tárolásra.
3.3. Az RTP csatornái
3.3.1. RTP 1
Mivel az RTP 1 megegyezik magával a portugál állami televízióval, itt nem térek ki
még egyszer megalakulásának, történetének bemutatására – tartalmazza a vonatkozó
fejezet.
34
Az igényes, új megjelenés a Brandia dizájnerstúdió bevonásával, portugál és angol nyelven, CDmelléklettel, nyomdailag kiváló minőségben és az egységes új arculattal valósult meg.
30
Az „egyes csatorna” általános, mindenkinek szóló, a közszolgálatiságot széles körben
megvalósítani kívánó csatorna. A célközönség fogalma esetében bármilyen korlátozás
nélkül érvényes – ami természetesnek és kívánatosnak tekinthető egy nemzeti
közszolgáltató esetében. A hangsúlyt az általános tájékoztatásra, a sportműsorokra, a
színvonalas szórakoztatásra és a hazai filmek, sorozatok bemutatására helyezi.
Történeti vonatkozásban az egyes műsortípusok százalékos arányának alakulására térek
ki. Ezeket az adatokat az RTP évkönyvei 1962-től kezdve közlik. Ezért a kezdeti
időszak megismertetéséhez az adatokat 1965-ig foglaltam a táblázatba, később
ötévenként, mivel 48 év adatai kevésbé lennének áttekinthetőek.
2. sz. grafikon
Az RTP 1 sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a műsorok típusa
szerint 1962 és 2003 között
2003
2001
2000
1995
1990
1985
1980
1975
1970
1965
1964
1963
1962
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Információ
Sport
Fikció (film, színház, sorozat)
Gyermek- és ifjúsági
Szórakoztató és zenei
Reklám
Oktató
Egyéb
Mit láthatunk ezen a grafikonon? Az információs műsorok kezdettől 15-20 százalék
körüli értékre álltak be. 1975-ben kiugró növekedés figyelhető meg, 1974 volt ugyanis
az az év, amely alapvető politikai változást hozott Portugáliában. A rendszer
megszilárdulása 1975 során is érthető módon előtérbe helyezte az információ iránti
igényt. A kilencvenes évek közepére ez az arány 13 százalékig csökkent, s a 2003-as év
közelítette meg ismét. A sport 1962-es 7,7 százalékos részesedése mára 5,1 százalékra
csökkent, kárpótolják viszont a nézőket az ilyen témájú tematikus csatornák. A fikció (a
hőskorban inkább színházi közvetítések, majd filmek, még később sorozatok) ellenben
láthatóan a kilencvenes évektől foglalnak el jelentősebb részt; jellemzően a
31
kereskedelmi csatornák megjelenésének időszakától, ez lehet tehát a magyarázat. Az
oktatóműsorok kategóriája a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig volt
látható, majd aránya olyannyira lecsökkent, hogy az egyéb műsorok között került
említésre. A gyermekműsorok körében örvendetes módon csak növekedést láthatunk
egészen 1995-ig, amikor is a kereskedelmi tévék megjelenése nagyon erősen a fikciós
műveket helyezte előtérbe. A szórakoztató- és zenei műsorok között eleinte a
komolyzene volt jellemzőbb. A folyamatosan szélesedő zenei kínálat és a nézői
érdeklődés változása hozta a könnyűzene túlsúlyát; valamint ide számítjuk a
showműsorokat, a kabarét, vetélkedőket is – például a Játék Határok Nélkült.
Megfigyelhető a reklám részesedésének hét százalék körüli értéke, amely jelenti egyben
a reklámidő korlátozásának szigorodását a közszolgálati televízióban, azonban a
lehetőségek teljes kihasználására való törekvést is.35 Az egyéb kategória igen
változatos: a vallási-, a kulturális-, a dokumentumműsorok; de a műsorajánlók, az
adásszünet és egyéb technikai szünetek is beletartoznak.
Mivel magyarázhatóak ezen változások? A már többször említett kereskedelmi adók
konkurenciája arra kényszerítette a közszolgálati adót is, hogy valamelyest idomuljon a
műsorkínálathoz, tehát nevezhető „gazdasági” megfontolásnak. Az azt megelőző
időszakban azonban sokkal inkább a nézői igények alakították.
Az alábbiakban felsoroltak az RTP regionális, illetve tematikus csatornái, amelyek
később születtek meg, a nézői igény és a technikai lehetőségek kibővülésével.
Megszületésük időrendi sorrendjében sorolom fel őket.
3.3.2. RTP 2 (a Dois)
Az portugál közszolgálati televízió „kettes csatornája” tizenegy évvel követte az RTP 1et.
1968. december 25-én kezdte meg sugárzását, s már 1971-től országosan elérhető volt
szabadon fogható földi csatornaként. Mivel a meglévő technikai feltételekre
támaszkodott, és műsorai eleinte az RTP 1 már adásba került műsorainak ismétléséből
álltak, nem jelentett különösebb anyagi terhet sem.
35
A 2001-es évkönyben az RTP nem közölt reklámidő-adatot, így az egyéb kategória részének
tekintjük.
32
Fő koncepciója alternatíva felkínálása volt: ha a néző nem tudta megnézni azt a műsort,
amelyet az 1-es csatornán akart, egy későbbi időpontban itt megnézhette. Az esti híradó
esetében ez mindössze egy órás különbséget jelentett, azaz az „eredeti” befejezése utáni
azonnali kezdést. Ez a megoldás volt az, amely az első nagy sikert hozta.
Később ez fejlődött tovább, így lett az RTP 2 egy kulturális műsorokat sugárzó, igényes
csatorna, azonban a nézettsége erősen visszaesett.
Neve 2004. január 5-óta „A Dois”, azaz Kettesben, jelölési módja pedig ezentúl „2:”.
Nagyobb önállósággal ruházták fel a szervezeten belül és Manuel Falcão személyében
saját igazgatót neveztek ki az élére. Ez a folyamat a csatorna RTP-től való elszakadása,
azaz privatizációja felé mutat, rögzítették azonban, hogy még legkevesebb nyolc évig a
közszolgálati csatorna ellenőrzése alatt marad. Önállósodását jelzi még saját internetes
megjelenése is (www.dois.pt).
Az új arculat a műsorokban is változtatást jelentett – mostantól hangsúlyozottan a civil
társadalom és a kisebbségek új fóruma.
Jelenleg délelőttönként gyermekműsorokat sugároz, délután helyet kapnak sorozatok,
természet- és tudományos témájú filmek, művészeti műsorok, este egy fél órás (portugál
viszonylatban igen rövid és tömör) híradó, majd olyan különlegességek, mint válogatás
portugál rövidfilmekből, egy kifejezetten időseknek szóló, vagy egy orosz anyanyelvű
bevándorlóknak készült magazin, hogy csak néhányat említsünk.
Nézettségét tekintve az RTP 1-gyel és a két kereskedelmi televízióval való versenyben
valamint a videót és egyéb csatornákat előnyben részesítők után, általában az ötödik
helyre szorul, annak ellenére, hogy jelenleg is szabadon fogható földi sugárzású
csatorna. Ennek helyes értelmezéséhez figyelembe kell vegyük azt, hogy erőteljesen a
rétegműsorokra koncentrál.
Az A Dois az egyetlen szabadon fogható portugál csatorna, amely nem sugároz
reklámot.
33
3.3.3. RTP Madeira
Madeira, amely valójában szigetcsoport, Madeira és Porto Santo szigetekből áll.
Portugáliához autonóm státusban tartozik. Területe 741 km2, lakosainak száma
250.00036. Fővárosa Funchal.
Ma körülbelül hétszázötvenezer, magát madeirai származásúnak valló emigráns él négy
kontinensen szétszóródva, így nemcsak a helyi csatornának, hanem az RTP palettájából
a világszerte fogható Internacionalnak is fontos a szerepe: míg az RTP Madeira a
helyieknek, az Internacional az elszármazottaknak nyújt tájékoztatást és napi szintű
kapcsolatot madeirai híradó bemutatásával.
A regionális csatorna arra vállalkozik, hogy a közszolgálati funkciókat helyi
kontextusban töltse be. Így a helyi hírek, aktualitások, a helyi vonatkozású
magazinműsorok kerülnek előtérbe, de a sorozatok, dokumentumműsorok is fontosak.
Az RTP helyi adóján a rendszeres adás 1972. augusztus 6-án indult, egy hónap kísérleti
adás után. A kezdeti 60 százalékos lefedettség folyamatos fejlesztések nyomán 1984-re
érte el a 96 százalékot és három év múlva a 100 százalékot; mikor az átjátszótornyok
száma egyről hétre nőtt. Ma egyetlen adótoronnyal és 19 átjátszóállomással rendelkezik.
Mint a másik regionális közszolgálati csatorna, az RTP Açores esetében, először itt is az
egyes csatorna műsorai domináltak, s az első helyi gyártású műsor viszonylag későn,
négy évvel az indulás után jött létre. 2001-re a helyi gyártás már meghaladta a 33
százalékot.
3.3.4. RTP Açores
Az Azori-szigetek (Açores) Portugáliához autonóm státusban tartozó szigetcsoport.
Lisszabontól nyugati irányban 1300 kilométerre helyezkedik el az Atlanti-óceánon.
Három szigetcsoportja, összesen kilenc szigete van, ezek közül az öt központin él a
36
A 2001-es népszámlálás adata.
34
lakosság nagy része. 2333 négyzetkilométeren, kilenc szigeten mindösszesen 241.763
lakosnak ad otthont.37 Fővárosa Ponta Delgada.
Ezeket a földrajzi adottságokat kellett leküzdeni a sugárzás sikeréhez.
Már 1964-ben készült felmérés a térség televíziós lefedhetőségéről. Négy évvel később
a tanulmány gyakorlati megvalósíthatóságát tesztelték, s 1971-ben már az
igazgatótanács elnöke hivatalosan bejelentette: az RTP a szárazföldi sugárzást ki akarja
terjeszteni az Azori-szigetekre is. Végül a megvalósítás legelső lépéseként 1972-ben
ötmillió escudós alapítványt hoztak létre. A madeirai regionális adó létesítésekor
szerzett tapasztalatokat bár felhasználhatták, ez a feladat jóval nagyobbnak ígérkezett.
1975. augusztus 10-én kezdte meg működését két hónap kísérleti adással.
Műsorkínálatában eleinte az RTP 1-es csatornájának jelenléte dominált, 70 százalékban,
a helyi gyártás csak 15 százalékban képviseltette magát. 2001-re ez elérte a 23
százalékot.
Két adó létesült ekkor a szigeteken: a Santa Bárbara (Terceira szigetén), és Barrosa (São
Miguel). Ma 5 adóval és 35 átjátszóállomással rendelkezik, amely 100 százalékos
lefedettséget biztosít.
A természet ereje időnként megmutatta magát: a szél úgy megrongálta a santa bárbarai
adót, hogy egy időre használhatatlanná vált, és a stúdiót egy hétre egy hotelbe kellett
költöztetni; vagy amikor a terceirai képviselet technikai felszerelését és székhelyét
földrengés pusztította el. Előfordult, hogy felfedezték: a talaj sem megfelelően szilárd
az adótorony megtartására.
1984-ben először kapcsolódtak az USA-ba egy karácsonyi műsorral. Ennek jelentősége
a nagyszámú portugál emigránssal való kapcsolatteremtésben áll, amelynek „lélektani”
hatása ugyanolyan nagy jelentőségű, mint maga a technikai előrelépés.38
1985-ben az első saját gyártású filmsorozat, a Fekete Kendők (Xailes Negros) aratott
hatalmas sikert. Később az Európai Unióhoz való csatlakozásnak köszönhetően nagy
nemzetközi sikert is elért – még Finnországban is bemutatták.
Az RTP Açores 1986 és 1995 között a sugárzott órák számát duplájára növelte, viszont
a helyi gyártás 1995-ben még mindig csak 16 százalékot tett ki. A legfrissebb adatok
37
38
A 2001-es népszámlálás adata.
Az emigránsok számáról lásd a mellékletben foglalt táblázatot.
35
szerint (2003-ban) azonban felülmúlta a 35 százalékot, az RTP 1-től átvett adások pedig
mindössze 3 százalékot jelentettek!
A további növekedés egyetlen lehetséges, és valóban hatalmas, még így is részben
kihasználatlan piaca az amerikai kontinens, annak is északi része. Ezért fontos
előrelépés volt, hogy 1987-től az adás szatelliten elérhető az Egyesült Államok, Kanada,
a Bermuda-szigetek, Venezuela és Brazília területén.
Nemzetközi fesztiválokon elnyert díjai között szerepel a legjobb képminőségért járó díj;
a turista videók nemzetközi fesztiválján elért első helyezés; 1989-ben az Európai
Parlament díja.
Ma az RTP Internacional naponta sugározza az RTP Açores-től átvett hírműsort, így
egymillió emigránshoz jut el az amerikai kontinensen, akik között különösen nagy
számban vannak jelen a portugál szigetekről származóak.
3.3.5. RTP Internacional
Ennek a csatornának nem kevesebb a törekvése, mint hogy az első portugál nyelvű,
világszerte elérhető televízióként célközönségét, kétszázhúszmillió portugálul értő és
beszélő embert fogjon egybe. Közöttük ötmillió emigráns van – a világ minden
csücskébe szétszóródott portugál, akikhez és akikről szól.
Az RTP Internacional a magyar Duna Televízió indulását 1992-ben alig hat hónappal
előzte meg. Céljuk közös: a nemzeti identitásukat megőrzők tájékoztatása és
színvonalas közszolgálati programok sugárzása.
A legfontosabb törekvése az anyaország határain kívül élők tájékoztatása a hazai
eseményekről, az ország bemutatása, és a Portugáliában élők hasonló tájékoztatása a
kivándoroltak
közösségeinek történéseiről; egyfajta élő kapcsolat
megtartása
jelenlétével, melynek legfontosabb eleme a közös nyelv és kultúra.
„Legyen kapocs, amely összeköti a portugál közösségeket, a portugál kultúra
képviselőit. Valósuljon meg benne az interaktivitás, a teljes lefedettség, minél kevesebb
36
reklámmal, legyen elérhető kedvező áron39, hogy minél többen élvezhessék” – áll
törekvése a csatorna indulásakor kiadott tájékoztatóban.
Az RTP Internacional műsorszerkezetében a portugál közösségek műsorai, ha nem is
ugyanakkora mértékben, mint a hazai készítésűek, de közel hasonló súllyal vannak
jelen. Rendszeresen jelentkezik hírműsorokkal az egyes volt gyarmatokról – ezen
országok állami televízióival közvetlen együttműködésben dolgozik, programokat is
átvéve – illetve az Azori-szigetekről és Madeiráról; az Egyesült Államokból, Brazíliából
az emigráns közösség saját készítésű műsoraival.
Szem előtt tartja azt is, hogy az adás jó eszköz Portugália külföldiekkel való
megismertetésére és népszerűsítésére is – mint ahogyan én is nap, mint nap láthatom
otthon.
3. sz. grafikon
Az RTP Internacional sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a
műsorok típusa szerint 1992 és 2003 között
2003
2001
2000
1999
1998
1995
1993
1992
0%
20%
40%
60%
80%
Információ
Sport
Dokumentum
Fikció (film, színház, sorozat)
Gyermek- és ifjúsági
Szórakoztató és zenei
Reklám
Egyéb
100%
Amint a műsorszerkezetből kitűnik, az információs műsorok aránya az RTP 1-hez
képest az évek során akár 50 százalékkal is magasabb. Ez nem is csoda, hiszen mint
említettem, nagy hangsúlyt helyez a tájékoztatásra hazai és nemzetközi vonatkozásban
39
A szokásos költségek kábeles és parabolaantennával történő elérés esetében. Interneten külön
havidíj, amelyet az internetes szolgáltató állapít meg. 1999-ben az Egyesült Államokban a
sugárzás kezdetekor kódolt volt a műsor, majd a kódolás rövid időn belül megszűnt.
37
is. A sportműsorok aránya 10 százalékos. Hasonlóan a szórakoztató- és zenei kategória
is látványosan nagyobb teret foglal el, mint az RTP 1 műsorában, a fikció viszont jóval
kevesebbet. Reklámot is sugároz, azonban ennek aránya külön nincsen feltüntetve
(kivétel a 2003-as év; illetve értéke 1992 és 1995 között szinte elhanyagolható: 0,2-0,4
százalék), tehát az egyéb címszóban foglaltnak tekinthető.
Meglepő lehet, de ennek a portugál közösségeket átfogó csatornának az ötlete már
1958-ban, egy évvel az RTP alapítás után felmerült. Természetesen a politikai
környezet, a technikai és anyagi lehetőségek ekkor még nem tették ezt lehetővé.
Az RTP Internacional 1992. június 10-én kezdte meg működését: két műholdról, napi
hat órás műsort sugározva, Európa és Afrika teljes területén és Ázsia egy részén. Egy év
múlva négy műholddal, napi 12 órát sugárzott. Kétmillió otthonba ért el.
1995-ben vált 24 órássá az adás.
1997-re már a nap huszonnégy órájában sugárzott kilenc műholdról; valamint földi
sugárzással, kábelen, MMDS és DTH rendszeren is elérhető volt. Elindult az internetes
oldala. Mint a világhálós megjelenésről szóló 3.5.2. számú fejezetben részletesen
említem, az RTP Internacional egy kiváló kezdeményezéssel az interneten is igyekszik
kapcsolatot létrehozni a világ minden részén elő portugálok között.
1999-ben az Egyesült Államok rendszerbe kapcsolódásával elérte a globális
lefedettséget.40
2004-ben megtörtént a teljes átállás digitális sugárzásra. Jelenleg a következő öt
műholdról érhető el szabadon, azaz kódolás nélkül: Európában a Hotbird 4-ről, az
Egyesült Államokban és Kanadában az AMC 4-ről, az Intelsat 805-ről az egész
amerikai kontinensen, az Intelsat 907-ről Afrikában és az Asiasat 2-ről Ázsia41 és
Ausztrália területén; továbbá 2001 óta – térítés ellenében – az interneten is
(www.jumptv.com) 42. A csatorna beállításának technikai feltételeit ismertetik az RTP
honlapján. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre is megtalálhatunk válaszi.
A műsorok nagy része az RTP 1-től származik. A program több esetben meg is egyezik,
mint például a délelőtti és délutáni szórakoztató műsor, a reggeli, déli és esti híradó
esetében. A műsorszerkezetet az időeltolódások figyelembevételével, az egyes
kontinensek főműsoridejéhez igyekeznek igazítani.
40
http://programas.rtp.pt/canais-tv/rtpi/historico.php?canal=5, Letöltés: 2005. 04. 03.
Ázsiában már 2000-től elérhető digitálisan.
42
Dossier de Apresentação; RTC Direcção Comercial, 1997 június
41
38
A legújabb esemény, hogy 2005. március 7-től a program a főműsoridőben háromfelé
válik szét: Európa és Afrika az eredetit tartja meg, miközben Ázsia és Amerika területén
más. Ezek az átállások automatikusan történtek meg a szatellitrendszer beállításain
keresztül.
3.3.6. RTP África
A közszolgálati televízió afrikai csatornája az ottani volt gyarmatok a 30 millió főt43
meghaladó lakosságát célozza meg 1997 óta, illetve azt az országot, ahol Afrikában ma
a legtöbb portugál emigráns él: Dél-Afrikát.
1997. március 7-én kezdte meg működését.
Célja ugyanúgy az általános regionális tájékoztatás, mint a szigetek csatornáinak
esetében. Az RTP is elérhető a kontinensen, földi és műholdas megoldással, illetve
kábelen.
A volt afrikai gyarmatok történelmi, gazdasági kapcsolataik révén még ma is igen
szorosan kötődnek Portugáliához. Említsük meg, melyek is ezek: Angola, Mozambik,
São Tomé és Príncipe szigetei, a Zöld-foki Köztársaság és Bissau-Guinea. Nemzetközi
szervezetbe is tömörülnek, melynek neve PALOP – Países Africanos de Língua Oficial
Portuguesa (Portugál Hivatalos Nyelvű Afrikai Országok).
A portugál emigránsok száma több mint félmillió Afrikában, 92 százalékuk DélAfrikában él. A televízió célközönsége összesen tehát hat ország.
Az afrikai vendégmunkások és betelepülők Portugáliában igen nagy számban vannak
jelen, ezért igyekeztek itt is mihamarabb lehetővé tenni az RTP África kábeles elérését.
Az adás az Internacionalhoz hasonlóan, oda-vissza működik, azaz nem csak az
országuktól elszakadtaknak, hanem a portugáloknak is ablakot nyit a külföld felé.
A csatornáról meglehetősen szűkszavú beszámoló áll rendelkezésünkre és néhány adat a
programszerkezetről, amelyeket a mellékletben táblázatba foglalva láthatunk.
Érdekesség az Azori-szigetek és Madeira televízióihoz képest, hogy a saját, helyi
gyártás sokkal nagyobb arányú a műsorszerkezetben: 2003-ban majdnem 95 százalék.
43
A Világ országai, 2000
39
3.3.7. RTP N
Az RTP N, azaz Notícias (hírek) az egész ország területén, a szigeteket is beleértve,
kábelen fogható csatorna. Elődje az NTV, amely az RTP részeként a portói központból
sugárzott műsorokat az egész ország területére. A 2004. márciusától érvényes
névváltoztatás a közszolgálati televízió teljes arculatváltásával és belső átszervezésével
van kapcsolatban.
Mint hírcsatorna, főként információs magazinokkal, vitaműsorokkal, és Portugália
régióinak szóló híradóval jelentkezik. Elutasítja a szenzációhajhász stílust, új
nézőpontot és hiteles, minőségi tájékoztatást kínál, kifejezett szándéka egy, a
szórakoztató műsorok területén is igényes közönség elérése.
Újdonsága miatt nagyon kevés adat áll róla rendelkezésre. Megtudhatjuk róla, hogy
átlagos napi közönsége 1.262.400 fő – a 2005 első negyedéves adatok szerint44, amely
főként a napi három híradónak köszönhető.
3.3.8. RTP Memória
Mottója: „Vale a pena recordar” – Érdemes emlékezni.
„Olyan hely akar lenni, ahol újra élvezhetjük az RTP nagy pillanatait és újra
találkozhatunk híres arcaival és főszereplőivel.
Múlt és jelen is egyben, hiszen
emlékeinkből épülnek fel mindennapjaink.”45
Létrehozása a közszolgálati médium modernizációjának és átalakulásának integráns
részét képezi, amelyet kifejezetten hangsúlyoznak is: a 2004 szeptemberében megjelent
tájékoztató szerint széles közönségnek szánt, színvonalas műsorokat bemutató csatorna,
amelyek elsősorban az RTP hatalmas archívumát hivatottak felhasználni és kihasználni,
a majd’ fél évszázados működés, folyamatos sugárzás termését. Ez mára az
44
Az RTP negyedéves nézettségi eredményeinek közleménye,
http://www.rtp.pt/wportal/grupo/audiencias/index.php, Letöltés: 2005. 04.18.
45
A csatorna arculata (Perfil do canal),
http://programas.rtp.pt/canais-tv/rtpmemoria/perfil.php?canal=9, Letöltés 2005. 04. 20
40
audiovizuális történelem valódi különlegességeit és ritkaságait is tartalmazza – megéri
hát emlékezni.
A közszolgálati televízió legfiatalabb csatornája, amely kábelen fogható az egész ország
területén. Sok kutatás, tanulmány és számos probléma leküzdése előzte meg a 2004.
október 4-ével induló rendszeres adást, s december 6-án már eljutott valamennyi
portugál nézőhöz.
Célközönsége igen széles, korcsoport szerint főműsoridőben főként a huszonöt és ötven
év közöttiekre számítanak, főműsoridőn kívül akár már tizennyolc és ötvenöt év közé
nő a kívánt elérés.
2005 márciusának végén már napi több mint egymillió nézővel számolhat az RTP saját
közlése szerint.
A Memória elindítása semmilyen külön pénzügyi terhet nem jelent az RTP
összköltségvetésében, mivel önfenntartó és mindenekelőtt belső forrásokat használ. Ez
most is különösen fontos, amikor már láthatóvá válik, hogy a sikeres átszervezés és
ésszerű gazdálkodás révén a hatalmasra felhalmozott adósságból sikeresen lábal ki.
Végül, az egyes csatornák áttekintése után, a fejezet zárásaként együtt ábrázolom az
RTP csatornái által összesen sugárzott órákat a legelső, 1962-es évkönyvben szereplő
adattól a legfrissebb közölt adatig.46 (Az RTP N és a Memória újdonságuk miatt nem
szerepelnek.) Látható, hogyan fejlődött a kezdetektől egyenletes mértékben, majd az
1980-as évektől dinamikusabban a műsorsugárzás. Az újabb, regionális és tematikus
csatornák a már említett technikai és programszerkezeti sajátságok miatt kezdettől
magasabb éves óraszámmal működnek. Az is kitűnik, hogy az adók 2001-től már
állandó sugárzási szintre állnak be, amely a programszerkezet kialakulását és
rögzülését, s hasonlóképpen a megfelelő technikai feltételek létrejöttét együttesen
jelenti.
46
Források: az RTP évkönyvei 1962 és 2003 között
41
Az RTP csatornái által sugárzott műsorok 1962 és 2003 között (óra)
3. grafikon
10000
8000
6000
4000
2000
0
1962
3.4.
1965
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2001
RTP 1
RTP 2
RTP Madeira
RTP Açores
RTP Internacional
RTP África
2003
Nézettségi adatok
3.4.1. 2004 a világ televíziózásában47
Az Eurodata adatai szerint a 2004-es évben a televíziónézés ideje Ázsia kivételével
minden más kontinensen nőtt. Hatalmas népessége miatt ez a kontinens kiegyensúlyozta
a naponta átlagosan tévé előtt töltött órák számát, amely így tévénézőnként 3 óra 7
percet ért el.
Ha részleteiben nézzük, a legtöbbet tévéző kontinens Észak-Amerika: ott a napi átlag 4
óra 28 perc. Nyugat-Európában is csökkent a tévénézésre fordított idő, Európa többi
részén pedig 3 óra 43 perc; Latin-Amerikában 3 óra 16 perc, a Közel-Keleten ennél 2
perccel több, végül az átlagot leginkább megközelítő Dél-Afrikában 3 óra és 9 perc.
A műsortípusok között a fikció vezet – ez az összes program 46 százaléka
világviszonylatban (ezen belül a sorozatok népszerűbbek, mint a filmek), majd követik a
szórakoztató műsorok 36 százalékkal, és az információs műsorok 18 százalékkal.
A szórakoztató kategóriában továbbra is népszerűek a valóságshow-k, azonban 2003hoz képest világviszonylatban 15 százalékot esett részesedésük.
Az athéni olimpia, a Portugáliában rendezett futball Európa-bajnokság és a 2006-os
világbajnokság előkészületei a sportműsorok mennyiségének érthető növekedését hozta.
47
http://www.marktest.com/wap/a/n/id~7a9.aspx, Letöltés 2005. április 25
42
Érdemes megjegyezni, hogy Latin-Amerikában a fikciós műsorok aránya, amely
kategóriának legnagyobb része természetesen szappanopera, kiemelkedően magas, 65
százalékot tesz ki. Ezt azért is hangsúlyozom, mert a dél-amerikai országok közül főként
Brazília hatása a portugál televíziózásban erősen érezhető.48
3.4.2. Az RTP nézettségének alakulása
A portugálok otthonaiban, mint arról saját szememmel is meggyőződhettem, nagyon
ritka, hogy csak egyetlen televíziókészülék kapjon helyet. A tévénézés sok esetben
háttérműsor-használatot jelent, ez esetben akár hosszú órákon át. A konyhában szinte
kivétel nélkül van tévé. A legfontosabb családi étkezés, a vacsora ideje alatt sugározzák
a híradót – a közszolgálati csatornán, valamint a két szabadon fogható kereskedelmi
adón is – 20 órai kezdettel. Magyar viszonylatban igen hosszúak: nem adják alább 60
percnél. A kereskedelmi tévékben rendszerint ezután következnek a nagyon népszerű,
naponta sugárzott sorozatok, szappanoperák fejezetei és az aktuális valóságshow adása.
Mindez éjfélig, fél egyig is eltart. Úgy is mondhatjuk, a programot a kialakult életritmus
szerint alkották meg, így a család együtt nézi és kommentálja a híreket, a
legfiatalabbakat szinte belenevelve ebbe a szokásba. A nappaliban természetesen
szintén van tévé, ahogyan legtöbbször a gyerekek szobájában is (és ahány gyerek, annyi
„személyi tévé”).
A Mediamonitor 2004 január-október közötti mérése szerint49 a portugálok naponta
átlagosan 212 percet fordítanak tévénézésre. (Az 1992-es évben a tévénézésre fordított
idő még csak 165 perc volt, 1999-ben lépte át a 200-at.)
Ha a részletekbe pillantunk, az érték kiugróan magas az 55-64 éves és a 64 év feletti
korosztály, a háziasszonyok és az alacsonyabb társadalmi státusúak körében. A
legkevesebbet a 25-34 közöttiek néznek tévét. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalok
aktívan, nem televíziózással töltik az idejüket, míg az idősebb korosztály, főként a
nyugdíjasok, már jóval több időt töltenek otthon, s ennél valamivel kevesebbet, de az
átlagnál többet a háziasszonyok. De mennyire tudható ez be a magasabb
készülékszámnak? Gondoljunk bele: mi, magyarok átlagosan napi 271 percet tévéztünk
48
Szinte nincs olyan általános tematikájú tévéadó – jelenleg az RTP éppen kivétel ez alól – ahol ne
lenne a programban brazil szappanopera. A művek eseményfolyama, a bennük szereplő színészek
magánélete a mindennapi bulvársajtóban is kiemelt helyen szerepel.
49
http://www.marktest.com/wap/a/n/id~66a.aspx, Letöltés 2005. 04.13.
43
a 2004-es évben50, pedig az otthonok többségére nem jellemző, hogy három tévével
rendelkezzen. Valószínűbb, hogy a televíziós kínálat és az életritmus a „felelős”.
A közszolgálati televízió 1992-től két szabadon fogható kereskedelmi adóval osztozik a
közönségen. Az ennek a jelentős változásokat hozó tizenkét éves időszakban lezajlott
közönségarány-változást megismerhettük a 2.2.3.-as fejezetben. Most tekintsük át a
2005. áprilisi, legfrissebb eredményeket. Röviden szólok a legnézettebb műsorokról is.
A Marktest honlapján51 közölt, a Marktest és a MediaMonitor közös felmérése alapján
2005 áprilisában a share a következőképpen alakult:
4. sz. grafikon
2005 áprilisi share (százalék)
14,6%
23,8%
4,7%
27,6%
29,3%
RTP 1
A Dois
TVI
SIC
Videó, egyéb
2005 első negyedévéhez képest április a TVI, valamint a kábelcsatornák és videó
kategóriájának kismértékű növekedését hozta, a többi értelemszerű csökkenésével
szemben. Így a három vezető csatorna részesedése közeledett. A legnépszerűbb műsorok
között – természetesen – továbbra is a futball vezet. A hó 15 legmagasabb nézettségű
műsorából 12 futballmeccs volt, a lista végén megjelenő kivételek két sorozat és egy
hírműsor. E között a 15 műsor között 7-7 az RTP és a TVI, 1 pedig a SIC műsora; az
első 3 helyen az RTP áll (a share értéke a lista legelső műsora esetében 54,4 százalék).
50
51
Az AGB Hungary adata
http://www.marktest.com/wap/a/n/id~7bd.aspx, Letöltés: 2005. 05. 03.
44
Az RTP esti híradójával napi viszonylatban 10-11 százalékos átlagos share-t ért el a
hónap során. Ezzel az eredménnyel a legtöbb esetben az első öt műsor között az ötödik
helyen szerepelt, illetve előfordult az is, hogy nem jelent meg.52 Akkor került első
helyre RTP-s műsor, ha – mint várható – futballt láthattak a portugálok a programban.
Ebben az esetben pedig kivétel nélkül a legnagyobb közönségarányt tudhatta magáénak.
Az RTP dicsőségét némileg csökkentendő azonban azt is meg kell jegyeznünk: ha a
meccset kereskedelmi csatorna közvetítette, a share természetesen ott volt a legnagyobb.
Ez arra is enged következtetni, hogy a nézők egy része nem a csatorna alapján, hanem
inkább az őt érdeklő műsor szerint választ.
A látottak alapján azt vonhatjuk le, hogy a közszolgálati csatorna a hírműsorok terén és
a sportműsorok közvetítésével (azaz leginkább a futballmeccsekkel) érhet el nagyobb
részesedést. De amíg a szappanoperák és a valóságshow-k hódítják meg az átlagnézőt,
elmarad a kereskedelmi adók mellett. Nézői az igényes műsorokat előnyben részesítők,
illetve a híradó kedveltségére utalva, a megbízható, hiteles információt kedvelők közül
kerül ki hosszú távon. A szenzációhajhász stílustól mentesen, a közszolgáltató
igényességével készített programok mindig számíthatnak egy stabil közönségre.
3.5. Az RTP arculata
A sajtóban és az interneten használt egységes vállalati jelkép, a logó a médium azonnali
beazonosítását, felismerését teszi lehetővé. Mint tudjuk, a kép “bevésődése” a
fogyasztók, jelen esetben nézők elméjébe, igénybe vesz egy bizonyos időt. Az RTP
utóbbi náhány évének útkeresését többszöri arculatváltás is kísérte, amely kevésbé volt
szerencsés ebből a szempontból.
Az RTP új jelmondata a 2002-vel indult átszervezés óta a következő: RTP – A televisão
de todos, e de cada um (RTP – mindenki televíziója, és az egyes ember televíziója).
Ezzel ismételten a közszolgálati funkciót emeli ki, egyben hangsúlyozottan az új
arculathoz kapcsolja azt.
Amennyiben az új, modern arculat továbbra is az eddigiekhez hasonlóan következetesen
módon kerül alkalmazásra, megszilárdulása nem kétséges.
52
A Híradó (Telejornal) napi átlagos nézőszáma 2005 első negyedévének adatai alapján: 1 millió
211 ezer. Forrás: Marktest, MediaMonitor
45
3.5.1. Fő logója
Az itt bemutatott általános logó háromféle színt használ: sötétkék, középkék, világoskék
és betűszínként fekete. A sávokból álló kép földgömböt idéz, amely például a híradó
bevezető pillanataiban is megjelenik. A logó viselkedését nyomtatott formában
különböző háttereken részletesen bemutatják a televízió honlapján, az arculati elemek
leírása alatt.53
A logót két változatban készítették el: az „A” verzióban a szöveg a csatorna
szimbóluma mellett látható, a „B” esetében mellette. Az elsődleges használatra az „A”
változat szolgál, helyszűke estén vagy az adott dokumentum formai sajátságai miatt
alkalmazandó a „B”. Mindkettőnél hétféle viselkedését mutatják be a képnek: fehér
háttéren az eredeti szín, fekete háttéren az eredeti szín, fekete-fehér fehér háttéren, a
logó annak színével megegyező háttéren, illetve egy színű változatban; fotó előtt és
változó háttérszínnél.
Fekete-fehéren ennek megfelelően háromféle különböző intenzitású szürke árnyalatból
áll (20%-os, 50%os, 90%-os), vagy fekete alapon ezeknek az ellentéteiből: 10%, 50%,
vagy 80%.
Ezeket a változatokat az egyes csatornák logóinak esetében már láthattuk az előző
fejezetben. A regionális és tematikus csatornákat a név feltüntetésén kívül egyedi színük
különbözteti meg, amint azt az adott fejezetek elején szintén bemutattam.
A belső kommunikációban is következetesen alkalmazásra kerül az új koncepció.
Formátumára vonatkozóan kikötötték az arial narrow betűtípus használatát. A logók
kicsinyítését el kell kerülni, amennyire lehetséges; a legkisebb elfogadott méret négy
milliméterben van megadva. A margók mérete is rögzített.
A munkatársakat az intraneten külön figyelmeztetik, hogy tartsák be az egységes
elveket, mivel az a vállalati imázs része, nem csak egy egyszerű rajz; a vállalat értékeit
és kultúráját fejezi ki. Külön egységes betűtípust használ az adminisztratív és pénzügyi
dokumentáció is.
53
http://www.rtp.pt/wportal/press/fxs_docs/rtp_kit.pdf, Letöltés: 2005. 02. 20.
46
3.5.2. A portugál közszolgálati televízió megjelenése a világhálón
A világhálón való megjelenés,
legyen szó bármilyen intézményről vagy akár egy
személyről – egyre inkább az alapvető kommunikációs területek közé tartozik. Egyre
inkább nyilvánvaló, hogy manapság aki nem képviselteti magát ilyen módon is, hátrányt
szenved. Ez egy állami, hangsúlyozottan közszolgálati, s különösen egy média területén
tevékenykedő szervezet számára még sokkalta fontosabb.
Az RTP ezt a feladatot kiválóan teljesítette. Honlapján (http://www.rtp.pt) megtalálható
úgy a közszolgálati rádió, mint a televízió teljes műsora napi és heti bontásban, a
szintén a mindkét médiumot érintő programajánló, műsorlista, keresési lehetőség
különböző kritériumok szerint. Az alábbiakban a rádió honlapjának leírásától eltekintek,
azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a televízióéhoz hasonlóan nagyon igényes és
gazdag.
Az RTP programjait a lehető legteljesebben mutatja be, minden egyes csatornát érintve.
A programok különböző kategóriák és rendező elvek szerint kereshetők is. RealOne
Playeren és Windows Media Playeren a világhálóról hallgathatók a rádiók adásai, és
láthatók egyes tévéprogramok, mint az RTP 1 déli és esti híradója, a kettes csatorna
híradója, sporthíradó és regionális híradó, a mi „Uborka” című műsorunkhoz hasonló
politikai szórakoztató műsor, valamint nézhető sportműsorok legjobb pillanataiból
készült válogatás.
A
honlapnak
elsősorban
információszolgáltatói
funkciója
fontos
az
említett
programismertetésben és a napi hírek vonatkozásában: olvashatók hazai és külföldi
napi hírek a gazdaság, a kultúra és a sport területéről (a Lusa állami hírügynökségtől),
időjárásjelentés, a televízióban is bemutatott forgalomelemzés Lisszabon és környékeszerte felszerelt forgalomfigyelő kamerák által. Egyes kiemelkedő témákban – mint az
iraki háború, vagy II. János Pál élete és munkássága – úgynevezett dossziékat, fotó- és
cikkgyűjteményeket olvashatunk.
Szórakoztató részében – a nyereményjátékoktól a horoszkópig – mindenki megtalálhatja
a kedvére valót.
Gyerekeknek szóló oldala kifejezetten szórakoztató és hasznos is, vetélkedőkkel és
fejlesztő feladatokkal, amelyek nem kötnek túlzott mértékben az internethez.
Az RTP Internacional online virtuális közösséget kínál a világban szétszórtan élő
portugáloknak, akik láthatóan ki is használják a lehetőséget. Ezek tulajdonképpen olyan
portugál családok bemutatkozásai, eredetük és akár szabadidős tevékenységeik
47
felsorolásával, akik az RTP Internacional révén (is) kapcsolatot keresnek egymással;
könnyen kereshetők kontinensek és országok szerint, és megteremtik a lehetőséget a
kapcsolatfelvételre. Ez egy egyedülálló kezdeményezés, amely nyugodtan említhető
példamutatásként és a közszolgálat eredeti megvalósításaként.
RTP – A jövő címmel imázshirdetést is láthatunk. A honlap legújabb eleme egy
Lisszabon-térkép, amely segítségével könnyen eljuthatunk a televízió új székházához.
Még kidolgozásra vár a hírlevél, a fórum és a hirdetési feltételek online elérhetősége.
Kérdésekkel, javaslatokkal fordulhatunk az RTP szakembereihez és a honlap
szerkesztőihez.
Összességében elmondható, hogy a közszolgálati televízió honlapja nagyon igényesen
szerkesztett, jól átlátható és könnyen kezelhető; céljának tökéletesen megfelel. Napi
böngészésre és tájékozódásra alkalmas, felkelti az érdeklődést az RTP programjai iránt.
3.5.3. Az RTP-ről alkotott kép a nézők tükrében – nem reprezentatív saját
kutatás alapján54
Portugál barátaimnak, ismerőseimnek tettem fel a következő kérdéseket:
Melyik a kedvenc tévécsatornájuk? Miért az? Az RTP csatornái közül melyik a
kedvencük? Mondjanak öt szót, amelyek az RTP említésekor az eszükbe jut!
Rákérdeztem arra is, hány tévékészülékkel rendelkeznek otthonaikban, az előbb
említettek okán.
Ezzel elsősorban az volt a célom, hogy az RTP-vel kapcsolatos asszociációkat
kiderítsem: milyen kép él az emberekben a közszolgálati csatornáról, milyen értékeket
vagy éppen hiányosságokat tulajdonítanak neki; hiszen ez is az arculat része.
Harmincan válaszoltak; a felmérés természetesen nem reprezentatív.
A legfiatalabb közülük a tizennyolc évesnél fiatalabb korosztályból került ki, a
legidősebb az ötven év felettiből, nők és férfiak vegyesen. Lakóhelyüket tekintve
nagyjából egyenletes a faluban, kisvárosban és a fővárosban élők aránya (bár
Portugáliában ez kicsit különbözik a magyar értelmezéstől).55
Mint
a
portugál
gyakorlatról
általánosságban
írtam,
a
háztartás
két-három
televíziókészülékkel rendelkezik. Nincs ez másként a megkérdezettek otthonaiban sem:
54
A kérdőív eredetijét portugál nyelven, valamint magyar fordítását lásd a mellékletben.
Portugáliában egy faluban élő is élhet városi módon; a távolságok leküzdése a mindennapok
része, az sem jelent gondot, ha a munkahely 20-30 kilométerre van. Vidéken az autó használata
sokkal elterjedtebb, mint a tömegközlekedés.
55
48
a harmincból egyetlen személy mondta, hogy a lakásban mindössze egy készülék
található; négy háztartásban van kettő; a többi esetében három, vagy akár annál több!
Helyük tipikusan a konyha, a nappali, a hálószoba. A válaszadók a tévézéssel töltött idő
vonatkozásában a nemzeti átlag alatt maradnak.
Az RTP kedvelői vannak a legtöbben a megkérdezettek között. Míg az RTP-t
kedvencként kilencen, a második helyen szereplő kábelen fogható csatornákat és a TVI
kereskedelmi adót heten jelöltek meg. (A kábeltelevízión belül ketten kiemelték az
Odisseia nevű adót, amely profiljában a Discovery Channelhez vagy a National
Geographic-hoz hasonlítható. A SIC kábelen fogható hírtévéjét, a Notíciast is ketten
említették.) Ezt követik a másik szabadon fogható kereskedelmi csatornát, a SIC-et
kedvelők öt fővel; két válaszadónak pedig nincsen egyetlen preferált csatornája sem, ők
a mindenkori program szerint választanak.
Az RTP-t megjelölők közül négyen a kettes csatornát említették kedvencként, amely
eredmény különösen jónak tűnik annak fényében, hogy – ahogyan a 3.3.2. számú
fejezetben említettem – a rétegműsorokra koncentrál.
A nyilatkozók kevés kivétellel pozitív szavakat használtak az RTP-re; a leggyakrabban
megjelenő három kifejezés: a minőség, információ és az állami (vagy nemzeti). Az
információ említésekor a legtöbb esetben kapcsolódik hozzá a megbízhatóság,
hitelesség. Ezek szerint az emberek még mindig a tájékoztatás és főleg a hivatalos,
hiteles tájékoztatás képviselőjének tekintik a közszolgálati tévét. Ez összecseng azokkal
az adatokkal is, amelyek szerint a legnézettebb műsora az esti híradó.
Az RTP kapcsán a minőség kérdését érintő legszabatosabb megfogalmazást idézem:
„Ez az a csatorna, amely igazi szolgáltatást nyújt a nézőnek, mert itt a legkevesebb a
televíziós szemét.” Értelmezhető tehát ezek szerint a kereskedelmi televíziók értékeivel
szembenállónak is az, aki az RTP-t választja? Bizonyos értelemben igen. Megjelent a
véleményekben, hogy kevesebb benne a reklám, minőségiek a műsorok, igényesebben
válogatottak és kevésbé fontos számára a nézettség – azaz mivel nem kell harcolnia a
nézőkért, megteheti, hogy kisebb nézettségű rétegműsorokat, de valódi minőséget
adjon.
Az alacsony nézettség más esetben hátrányként is felmerült, azonban ezt mindössze
ketten említették.
Egy másik véleményt külön kiemelek itt, amely az eddig elmondottakkal ugyan nem
szembeállításként, mégis különlegességként jelentkezik: dinamikusnak, intelligensnek és
49
fiatalosnak írja le az adót. Úgy látszik kevesen, de vannak, akiknek a számára a
csatorna átalakulása óta élő új arculat ennyire megnyerőnek bizonyult. Azt gondolom,
ez a vélemény további reményre ad okot és lehetőséget; nem kétséges, hogy a
megkezdett úton tovább haladva a közszolgálati televízió újabb sikereket érhet el
Elmondhatjuk tehát, hogy a nézőkben az RTP-ről kialakult kép összességében pozitív.
Eredményei a nagy múlt és a felhalmozott szakmai tudás és igényesség örökségei mind
a mai napig; ezek a jelenben is értéket közvetítenek. A televízió általános helyzetének
tekintetében is biztató: sokan előnyben részesítik a minőségi műsorokat a kevésbé
igényes programok előtt.
50
IV.
A portugál televíziózás jövője – tendenciák, következtetések
Az RTP 2004-re pozitívan stabilizálta pénzügyi helyzetét és elindult a további fejlődés
útján. Mint említettem, a jelenlegi elnök mandátumát 2007-ig meghosszabbították, s ez
a következetes vezetői munka megvalósulása miatt igen fontos – az eddig elért
eredmények alapján feltétlenül bizakodásra ad okot.
A portugál közszolgálati televízió 2007-ben fél évszázados fennállását ünnepelheti. Ez
az esemény kétségkívül jó alkalmat szolgáltat majd a múlt értékeinek felidézésére, az
elemzések elvégzésére és a megfelelő következtetések levonására.
Az áttekintés eredményeként remélhetőleg végre kézbe vehetünk olyan, a televíziót
bemutató beszámolót, dokumentumot – könyvet –, mint amilyet például a Magyar
Televízió készített negyvenéves fennállására, és Duna Televízió tizenkét éves
jubileumára.56
Portugália hazánkéhoz hasonló földrajzi, népességbeli adottságai, gazdasági potenciálja
és az állami berendezkedés sok megegyező eleme lehetőséget ad arra, hogy a média és a
televíziózás területén is párhuzamot vonjunk a két ország között. Az Európai Unió
tagjaként már nekünk is ugyanazok a jogaink és kötelezettségeink. Megfigyelhetjük
tehát, hogyan használták, illetve oldották meg ezeket a portugálok.
Megállapíthatjuk, hogy a portugálok a közmédia területén előttünk járnak – úgy egy
sikeres és nyereséges köztelevízió létrehozásában és működtetésében, mint a
műsorszórás területén, a lefedettség tekintetében.
Az 1992-től bekövetkezett változások, amelyek átformálták a portugál televíziós piacot,
új stratégia kialakítását tették elkerülhetetlenné. Az RTP megtalálta a helyes utat: az
erős, megbízható közszolgáltatói médium alapját a sugárzott műsorok jellege, a csatorna
új arculata, valamint pénzügyi helyzetének kiegyensúlyozása, következetes és szigorú
gazdálkodása képzi.
Azon törekvések, amelyek Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerülnek, s a
közszolgálati televíziózás kiteljesítését kívánják elérni, mint például a közszolgálati
tévék tematikus csatornáinak elindítása – amelynek fontosságát nálunk az MTV évek
óta, a Duna Televízió néhány hónapja hangsúlyozza – ott már évekkel ezelőtt
megvalósultak és sikeresen működnek.
56
MRT, MTV, MTV Rt. 1957-1997, kiadta a Magyar Televízió Rt. (1997);
Csillagösvényen – A Duna Televízió első tizenkét éve, kiadta a Duna Televízió Rt., 2004
51
A jövőbeni szorosabb portugál-magyar együttműködés alapjai már állnak, hiszen az
RTP és a Magyar Televízió az Európai Műsorszóró Szövetség (EBU) és a Nemzetközi
Rádió- és Televízió Egyetem (URTI) közös tagjaként, valamint az 1992 elején aláírt
együttműködési egyezmény révén már régóta kapcsolatban vannak. A Duna
Televízióval 2004 májusában indult meg az együttműködés Luís Filipe Castro Mendes
nagykövet úr látogatásával.
Az RTP működése a világ televíziózásának jövőbeni, egyik sikeresen járható útját
mutatja. Megismerése és a magyar gyakorlatba való beemelése segítheti a hazai
elképzelések gyakorlati megvalósítását. A portugál minta mind a törvényalkotók, mind
a konkrét szakmai munkavégzés számára fogódzót nyújthat.
Bízom abban, hogy dolgozatom elkészítésével hozzájárultam a portugáliai tapasztalatok
feltárásához és megismeréséhez.
Meggyőződésem, hogy más európai kisnemzetek médiájának hasonló bemutatása,
megismerése is elősegítheti a magyar televíziózás rendszerének alakítását, sikerét.
52
V.
Felhasznált források
1. 15 Anos da RTP Madeira (Az RTP Madeira 15 éve), Edição TV Guia, Lisszabon,
1988, 7 oldal
2. A Világ országai, Topográf Térképészeti Iroda, Budapest, 2000, 287 oldal
3. Azinheira, Nuno; Brito, Paula: Almerindo Marques lidera RTP até 2007 (Almerindo
Marques 2007-ig vezeti az RTP-t), Diário de Notícias napilap, Lisszabon, 2005.
április 12.
4. Birmingham, David: Portugália története, Pannonica Kiadó, Budapest, 1998, 166
oldal
5. Braumann, Pedro Jorge: O mercado audiovisual em Portugal e os possíveis cenários
para a evolução da RTP (A portugál audiovizuális piac és az RTP fejlődésének
lehetséges formái), Revista Tendências (Tendências folyóirat), 138-145. oldal,
Edição da Associação Portuguesa para o Desenvolvimento da Comunicações,
Lisszabon, 1997. szeptember, 198 odal
6. Cádima, Francisco Rui: Os novos media em Portugal, (Az új média Portugáliában),
Revista Tendências (Têndencias folyóirat), 130-133. oldal, Edição da Associação
Portuguesa para o Desenvolvimento da Comunicações, Lisszabon, 1997.
szeptember, 198 odal
7. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest, 2003, 454 oldal
8. Horvát János: Televíziós ismeretek, Média Hungária, 2000, 151 oldal
9. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest,
2002, 508 oldal
10. Lopes da Silva – Teves, Vasco Hogan: Vamos Falar da Televisão (Beszéljünk a
televízióról), Livros RTP, Editorial Verbo, Lisszabon, 1971, 188 oldal
53
11. Lopes, Felisbela: O Telejornal e o Serviço Público (A Híradó és a közszolgálat),
Minerva, Coimbra, 1999, 202 oldal
12. 2004-03-31 Mudança da Estação (A 2004 március 31-el történő változások a
televízióban) – információs kiadvány, Edição RTP, Lisszabon, 2004 március
13. Pina, Luís de: Panorama do cinema português (A portugál film panorámája),
Edições Terra Livre, Lisszabon, 1978, 166 oldal
14. Portugália, Útitárs sorozat, Penemex – Grafo Budapest, Budapest, 2002, 480 oldal
15. 15. Revista Comunicações (Kommunikáció folyóirat)
a) RTP: nova empresa velha? (RTP: új-régi vállalat?) 114-117. old., 2002
december, 17. évfolyam, 136. szám
b) A „nova” televisão pública (Az „új” közszolgálati televízió) 30-33. oldal, 2003
augusztus-szeptember, 18. évfolyam, 144. szám
c) „Quando cheguei, a RTP tinha uma crise de identidade” (Mikor érkeztem, az
RTP identitás-válságban volt – Interjú Almerindo Marquessel) 20-24. oldal,
2004 július, 18. évfolyam, 153. szám
d) RTP Finalmente Rentável (Az RTP végre nyereséges) 130-131. oldal, 2004
november, 18. évfolyam, 155. szám
16. Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció, Typotex, Budapest, 2004, 242 oldal
17. RTP Évkönyvek 1962 és 1999 között; RTP saját kiadás, Lisszabon, 270 és 352 oldal
közötti terjedelem
18. Évkönyvek Planeta RTP néven (Az RTP világa) 2001 és 2003 között, CD-rommal
19. RTP – 35 Years of Experience (1957-1992), (RTP - 35 év tapasztalata), RTP
External Relations Department, Lisszabon, 1992 március, 7 oldal
54
20. Teves, Vasco Hogan: História da televisão em Portugal 1955/1979 (A televízió
története Portugáliában 1955-1979 között), TV Guia, Lisszabon, 1998, 303 oldal
21. Vale a pena recordar – RTP Memória (Érdemes emlékezni) – Információs kiadvány
az RTP Memória csatornáról, Serviço Público de Televisão S.A., Lisszabon, 2004
szeptember
22. Zöld könyv az információs társadalomról Portugáliában; Országos Műszaki
Fejlesztési Bizottság, Országos Rádió és Televízió Testület, HÉA Stratégiakutató
Intézet; Budapest, 1998, 153 oldal
A világhálóról:
http://kommunikacio.transindex.ro
http://www.agb.hu
http://www.anacom.pt
http://www.bocc.ubi.pt
http://www.dunatv.hu
http://www.eurpoa.eu.int
http://www.ics.pt
http://www.marktest.com
http://www.mediakutato.hu
http://www.ortt.hu
http://www.rtp.pt
http://www.sic.pt
http://www.tvcabo.pt
http://www.tvhistory.tv
http://www.tvi.pt
55
VI.
Mellékletek
56
6.1.
Kérdőív
6.1.1. Portugál nyelvű eredeti
Questionário sobre a televisão e a RTP
Faça o favor de preencher o questionário, que dá uma ajuda imensa ao completar a
minha tese sobre a RTP.
O questionário é anonimo, os dados básicos servem a analização geral.
Escolha entre as respostas, marcando a mais próxima da sua opinião.
Faça a sua resposta bem visível. Obrigada!
1.
Quantas horas vê televisão por semana?
2.
Quantos aparelhos tem na sua casa?
1
3.
2
3 ou mais
Onde tem o(s) aparelho(s) de televisão?
Sala de estar
Cozinha
Quarto de dormir
Outro:
4.
Qual é o seu canal nacional preferido? Escolhe apenas 1.
SIC
TVI
RTP
Canal da TV Cabo
Diferente:
5.
Porque é este canal o seu preferido? (em poucas palavras)
6.
Qual é o seu canal preferido entre dos canais da RTP? Escolhe apenas 1.
57
RTP 1
RTP 2
RTP Açores
RTP Madeira
RTP Internacional
RTP África
RTP N
RTP Memória
7.
Porque é este canal o seu preferido? (em poucas palavras)
8.
Ao ouvir “RTP” quais palavras associa? Mencione 5.
Dados Pessoais
1. Idade: abaixo de 18
entre 19 – 25
26 – 39
40 – 49
50 – 59
acima de 60
2. Sexo:
Masculino
Feminino
3. Você mora...
numa aldeia
numa vila
numa cidade
em Lisboa
MUITO OBRIGADA PELO SEU APOIO À MINHA TESE!
ENVIE PARA: [email protected]
E POR FAVOR ENCAMINHE PARA OS SEUS MEMBROS DA FAMÍLIA,
COLEGAS, AMIGOS E CONHECIDOS
58
6.1.2. Magyar fordítás
Kérdőív a televízióról és az RTP-ről
Kérem, töltse ki a kérdőívet, amellyel nagyban segíti az RTP-ről szóló szakdolgozatom
elkészültét.
A kérdőív anonim, a szükséges adatok az általános elemzést szolgálják.
A lehetséges válaszok közül jelölje meg azt, amely az ön véleményéhez legközelebb áll
Tegye válaszát jól láthatóvá! Köszönöm!
1.
Hány órát tölt televíziózással hetente?
2.
Hány készülék található az ön háztartásában?
1
3.
2
3 vagy több
Hol van(nak) ez(ek) a készülék(ek)?
Nappali
Konyha
Hálószoba
Máshol:
4.
Melyik az ön kedvenc tévécsatornája? Egyet jelöljön meg.
SIC
TVI
RTP
Kábeles csatorna
Egyéb:
5.
Miért ez a kedvenc csatornája? Írja le néhány szóval.
6.
Az RTP csatornái közül melyik a kedvence? Egyet jelöljön meg.
RTP 1
RTP 2
RTP Açores
RTP Madeira
RTP Internacional
RTP África
59
RTP N
RTP Memória
7.
Miért ez a kedvenc csatornája? Írja le néhány szóval.
8.
Írjon 5 szót, ami az RTP-ről eszébe jut!
Személyes adatok
1. Kora: 18 év alatt
19 – 25
26 – 39
40 – 49
50 – 59
60 év felett
2. Neme:
Férfi
Nő
3. A település, ahol él...
falu
kisváros
nagyobb város
Lisszabon
KÖSZÖNÖM, HOGY SEGÍTETTE MUNKÁMAT!
KÉREM, KÜLDJE VÁLASZÁT AZ [email protected] CÍMRE!
TOVÁBBÍTSA CSALÁDTAGJAINAK, KOLLÉGÁINAK, BARÁTAINAK ÉS
ISMERŐSEINEK!
60
6.2. Köszönetnyilvánítás
Köszönetemet szeretném kifejezni azoknak, azoknak a segítőknek és szakembereknek,
akik Magyarországon és Portugáliában támogatták a munkámat, hozzásegítettek a
lisszaboni és portói stúdiók meglátogatásához, és válaszoltak a kérdéseimre. Ennek
legjobb módja, ha név szerint említem meg őket.
Luís Filipe Castro Mendes (a Portugál Köztársaság magyarországi nagykövete)
Joaquim Pimpão (ICEP Portugál Kereskedelmi Iroda, kereskedelmi főtanácsos,
Budapest)
Dr. Lopes de Araújo (RTP programigazgató)
Lurdes Taborda (RTP archívum, könyvtár)
Abel Pontes (RTP audiovizuális archívum)
Mário Romão (RTP Lisszabon)
Professor António Marques (Universidade Nova de Lisboa)
Professor Rui Cádima (Universidade Nova de Lisboa)
Filipa Azevedo (Lumiar stúdiók)
Fernando de Simas (Lumiar stúdiók)
Ricardo Alexandre (RTP Porto)
Jacinta de Pinho (RTP Porto, külkapcsolatok)
61
6.3. Az RTP nemzetközi szervezeti tagságai
1. UER – Európai Műsorszóró Szövetség (União Europeia de Radiodifusão)
52 ország 72 nemzeti televízióját kiszolgáló szervezet. Központja Genfben van.
Működteti az Eurovíziót és Eurorádiót, hír- és műsorcseréket szervez, támogatja a
koprodukciókat, technikai és jogi konzultációt végez.
Az RTP 1959-től tagja.
2. OTI – Ibér-Amerikai Televíziók Szervezete (Organização das Televisões Iberoamericanas)
Az RTP az 1971-es alapítás óta tagja.
3. PRIX ITÁLIA – Itália Díj
A szervezetet 1948-ban hozta létre a RAI olasz csatorna, először csak rádiók, majd
1957-től televíziók számára is, ekkortól tagja az RTP. Az általa rendezett fesztiválon
dokumentumműsor, zene, fikciós művek, multimédia és internet kategóriában indul
verseny. Támogatja a tagok közötti műsorcserét.
4. URTI – Nemzetközi Rádió- és Televízió Egyetem (Universidade Radiofónica e
Televisiva Internacional)
A közkinccsé tett programok évente frissített katalógusából tagjai (3 kontinensről 35
ország 45 szervezete) ingyenesen választhatnak
1962-től tagja az RTP.
5. SECEMIE – többnyelvű, többek között szatelliten is fogható információs
tévécsatorna.
6. Európai Médiaintézet (The European Institute For the Media)
Az Európai Bizottság által alapított médiaszervezet.
7. NATAS – Televízió, Művészetek és Tudományok Nemzetközi Akadémiája
(National Academy of Television, Arts and Sciences)
62
A szervezet fiatal televíziósok, gyermek- és ifjúsági műsorok támogatója az UNICEFfel együttműködve; valamint az Emmy-díjak odaítélője.
8. CIRCOM Regional
A regionális televíziós csatornával rendelkező médiumok szervezete, amely 38 ország
376 helyi televízióját tömöríti.
Az RTP 1973 óta, alapításától fogva tagja.
9. URTNA – Afrikai Állami Rádiók és Televíziók Szövetsége (União das
Radiodifusões e Televisões Nacionais de África)
Az EBU európai közösségének megfelelő afrikai szervezet.
10. IFTA – Televíziós Archívumok Nemzetköti Szövetsége (Federação
Internacional de Arquivos Televisivos)
1977-ben alakult szervezet.
63
6.4. A portugál televízió 40 éve – kronológia
1955
A politika támogatja egy nemzeti televízió létrejöttét.
Kormánytagok látogatása a Francia Televíziónál
tapasztalatcserére.
1955. december 15. A kormány kezdeményezésére 60 millió escudo alaptőkével
megalapítják az RTP S. A.-t (Radiotelevisão Portuguesa –
Portugál Rádió és Televízió ).
1956. január 16.
április 16.
szeptember 4.
december 3.
Az RTP megkapja a közszolgálati televízió működtetésének
egyedüli jogát.
Pályázatot írnak ki az első technikai felszerelések beszerzésére.
Az első adás a lisszaboni Feira Popular (Vidámpark) pavilonjából.
A kísérleti adások új szakasza, a tévé által időszakosan bérelt
Lumiar stúdiókból.
1957. február 17-23. II. Erzsébet angol királynő portugáliai látogatásának ideje alatt
bejelentik a rendszeres adások megkezdését.
március 7.
A rendszeres adások sugárzása a Lumiar stúdiókból egy
Monsantoban (Lisszabon) időlegesen felállított adó (Központi
Tengerészeti Adó) segítségével.
március 11.
Gil Vicente koltő művével megkezdődik a Teleteatro sorozat.
augusztus
A televízió első külfoldi riportja, az elnök brazíliai látogatásáról
október
Az azori-szigeteki Capelinhos vulkán kitörésérol azonnal közvetít
november 23. Megkezdik működésüket a lisszaboni és lousã-i adókozpontok
december 30. A Vila nova de Gaia-i (Porto) adóközpont elindítása
1958. február 9.
március 10.
március 31.
április 25.
1959. május 17
október 20.
Az első élő adás közvetítokocsiból: a Sporting-FC Austria
mérkőzés, Lisszabon.
A montejuntoi közvetítőállomás megkezdi működését.
A szervezet alaptőkéjét 80 millió escudóra emelik.
A fóia-i átjátszóállomás beindításával teljessé válik a televízió
megalapításának első fázisa.
A Cristo Rei emlékmű felavatása Almadában, amelynél az élő
közvetítés kiváló próbájának bizonyul.
A portói gyártóközpontból megindulnak a rendszeres adások.
1960. december 14. Alaptőkéjét 100 millió escudóra emelik.
december 15. Az első előben közvetített esemény, amely nem sportesemény:
királyi esküvő Brüsszelből.
1962. július 23.
november 1.
1963. május 8.
Az RTP élő közvetítésbe kapcsolódik szatelliten egész európával
és Észak-Amerikával.
A Movirecord vállalat koncessziót szerez az RTP-ben bemutatott
reklámok készítésére.
Az első portugál élő közvetítés az eurovíziós rendszerbe.
64
1964
március 21.
október 6.
Videoszalag alapú berendezéseket helyeznek használatba.
A televízió először veszt részt az Eurovíziós dalfesztiválon,
Koppenhágában.
Megkezdi adásait a népszerű Iskolatelevízió (Televisão Escolar e
Educativa).
1965. december 1.
Működésbe lép az új adóállomás, az alentejoi (Dél- Portugália).
1966. augusztus 6.
A Tejo folyón emelt híd felavatása minden eddiginél nagyobb
kapacitását veszi igénybe a helyszíni közvetítésnek.
A muroi közponi adó felavatása
december
1967. május 13.
VI. Pál pápa látogatása az RTP eddigi történetének legfontosabb
és leglátványosabb élőben közvetített eseménye lesz.
1968. december 25. A kettes csatorna útjára indul.
1969
június
július 21.
október 1.
A televízió történetének egyik leghíresebb és legkedveltebb
műsora, a napközben látható szórakoztató Zip-Zip kezdete.
Az RTP csatlakozik az EVN-hez, az eurovíziós hírszolgálathoz.
A holdraszállás élő közvetítése.
Megalakul az RTP oktatóközpontja televíziós szakemberek
képzésésére.
1970. október 1.
A kettes csatorna programját a portói központi adóból sugározzák.
1971. március 19.
Az RTP csatlakozik az Ibér-Amerikai Hírszolgálathoz és alapító
tagja az Ibér-Amerikai Televíziós Szervezetnek.
A kettes csatorna az ország középső területén is elérhetővé válik a
lousã-i adóból.
április 19.
1972. április 22.
augusztus 6.
1974. április 25.
május 25.
I. Péter király hamvainak Brazíliába való visszaszállítását
közvetíti Rio de Janeiroból szateliten kersztül.
Madeirán beindul a rendszeres sugárzás; adótorony felállítása
Pico da Silvában és stúdió kialakítása Funchalban.
A Fegyveres Erők Mozgalma elfoglalja az RTP stúdióit.
A műsorszolgáltatás és sugárzás is a hatalmuk alá kerül.
Az RTP szerződését felfüggesztik, a kormány veszi át a médium
vezetését az 1974/278-as számú törvényrendelet értelmében.
Az első hordozható kamerák beszerzése.
1975. augusztus 10. Az Azori-szigeteken adóközpontok és stúdiók épülnek,
megkezdődi ka rendszeres sugárzás.
december 2.
Az RTP privatizációja, és az RTP EP. Megalakulása.
1976. április 25.
Alaptőkéjét ismét megemelik.
65
1977. március 21.
Új stúdió felavatása a Lumiarban. Ettől kezdve a híradót innen
közvetítik.
1978. január 27.
Az Azori-szigetek egyikén újabb képviselet létesül.
1979.
február 12.
Az alaptőke 480 millió escudóra emelkedik.
Megkezdődik a beköltözés az új székházba az Október 5-e
sugárúton, Lisszabonban.
Az azori-szigeteki képviselet ismét bővül.
Az RTP megvásárolja a Lumiar-stúdiókat.
A 75-ös számú törvényrendelettel új szabályzás készül.
április 9.
október 12.
november 29.
1980. március 7.
július 11.
A kontinensen sugárzott adások véglegesen színessé válnak.
Szerződés az állammal az RTP-nak nyújtandó gazdasági és
pénzügyi támogatásról.
1981. június 27.
A portói gyártóközpont saját gyártótervvel kapcsolódik a kettes
csatorna programjába.
Élőben közvetítette Károly herceg és Lady Diana esküvőjét.
1982 április
május 12-15.
A São Miguel (Azori-szigetek) központi adója működésbe lép.
II. János Pál látogatását négy napon át követi a televízió az összes
meglátogatott városon keresztül.
Az Azori-szigetek fő adója ezután már csak színesben sugároz.
A Radiotelevisão Comercial veszi át az RTP reklámainak
készítési jogát.
augusztus 10.
november 4.
1984. október 21.
Először közvetítik élőben a Forma 1 Nagydíjat, Estorilból. A
Formula One Constructions Associators az év rendezésének díját
adja érte.
1985. március 25-29. II. Erzsébet angol királynő 28 év elteltével ismét Portugáliába
látogat.
A társaság alaptőkéjét ismét megemelik.
1986. május 5.
július 18.
október 8.
december 5.
1987. április 16.
Működésbe lép az adóközpont az új székházban.
Az EUROPA TV adásait közvetíti a kettes csatorna november
végéig, amely egy páneurópai televíziós rendszer kísérlete. Benne
az RTP alapító tag.
Felavatják első külföldi képviseletét Brüsszelben.
az új adóközpont hivatalos felavatása.
Alaptőkéjét 400 millió escudora emelik.
A televízió és a Kulturális Államtitkárság együttműködésének
hivatalos nyilatkozatban való kifejezése, a portugál film és az
RTP tevékenységének segítésére.
Harmincadik születésnapját az ország legészakibb pontjától a
legdéibbig bemutatott kiállítással ünnepli.
66
1988
február 28.
Ebben az évben további öt információs központot hoznak létre
szerte az országban, és két adót avatnak fel.
A mozambiki kihelyezett stúdió megkezdi működését.
“A mozi és a televízió európai éve” – az Európa Tanács és a CEE
közös kezdeményezése
május 5-9.
december 14.
Az RTP rendezésében létrejön a portugál nyelvű tévéadók első
találkozója (Primeiro Encontro de Estações de TV de Língua
Portuguesa), Lisszabon
Egyezményt ír alá Lisszabon város Polgármesteri Hivatala,
közszolgálati rádió és a televízió, melyben előre vetítik egy közös
székház kialakítását egy nyolc hektáros területen.
1989. május 22-26.
az RTP részt vesz a portugál nyelvű televíziók második
találkozóján (São Paulo és Rio de Janeiro, Brazília).
szeptember
Moszkvai kirendeltsége alakul.
szeptember 18. Szervezeti átalakítás, amellyel az egyes csatornák működését
jobban szétválasztja.
november 14. AZ RTP létrehozza a bissau-guineai kísérleti televíziót(TVE-GB).
1990. szeptember 7. Új televíziós törvény születik (1990. évi 58. sz.). Az RTP 15 évre
megkapja a közszolgálati műsorszolgáltatás jogát, melyet még 15
évre lehet hosszabbítani. Az egyes és kettes csatorna frekvenciáira
terjed ki; a koncessziós jog nem ruházható át.
október 11-12. A portugál hivatalos nyelvű országok televíziós igazgatóinak első
találkozója Lisszabonban
október 15.
Ezen országok televíziós producerei és rendezői számára versenyt
rendez az RTP.
október 22.
Az új lisszaboni gyártóközpont tervének bemutatása.
november 4.
Az építési szerződés aláírása.
1991. január 26.
február 7.
március 12.
április 8.
május 10-13.
Megszűnik a televízióhasználat utáni adózás.
Miniszteri rendelet (1991/111) bízza az RTP gondjaira egy, a
közönség számára hozzáférhető nemzeti vizuális archívum
kialakítását.
Angola fővárosában, Luandában képveiselete alakul.
Az 1991/138-as számű törvényrendelet létrehozza a rádiós és
televíziós jelek szolgáltatására a Teledifusora de Portugal EP-t.
A közszolgálati televízió ezzel függésbe kerül; a magántulajdonú
csatornák azonos jogokat kapnak a hálózathoz való hozzáférésre.
Négy napon át követik a pápát országszerte, második látogatása
alkalmával.
július
Megalakul a São Tomé és Príncipe-i és a washingtoni képviselet.
szeptember 9-14. Portugál nyelvű televíziók 3. találkozója, a Zöld-foki
Szigeteken. A Portugál nyelvű televíziók szervezetének (OTLP)
alapítása.
1992. június 10.
Az RTP Internacional megkezdi sugárzását.
67
október 6.
1993. február 5.
február 20.
március 17.
szeptember 9.
1994. július 1.
szeptember 7.
november 12.
december 11.
1995. február 9.
március 8.
március 13.
június 10.
július 3.
1996. január 28.
április 19.
július 10.
július 12.
december 31.
Az első kereskedelmi televízió, a SIC piacra lépése.
Egyezmény az RTP Egyesült Államokbéli elérhetőségről: a
szatelliten való foghatóságon felül nincs más költsége.
A második kereskedelmi adó, a TVI megkezdi sugárzását.
Az új közszolgáltatói szerződés aláírása.
Az RTPi Macauban (Kína) új földi adót kap.
Az RTP Internacional az észak-amerikai kontinensen
kódolatlanná válik.
Együttműködés az RTP és az RDP között “szolgáltatásaik
optimalizálására”
Kábelen elérhető az 1-es és 2-es csatorna a szigeteken.
Párizs környékén is létrejön a kábeles elérés.
A Marconi társaságtól további szatelliteket bérel.
Egyezmény az Angolai Televízióval való együttműködésre;
technikai segítség nyújtása; engedély az RTPi földi sugárzására
Az RTPi már Brazíliában is sugároz.
Az RTPi 24 órában sugároz.
Stúdiója létesül a Zöld-foki Szigeteken.
Az Internacional Ázsiába és a Csendes-óceáni térségbe sugároz.
Egyezmény három brazil csatornával szappanoperák
kölcsönzésére.
Bejelentik az RTP África létrehozását.
Hét ország összefog a Portugál Nyelvű Televíziók Közösségének
megalakítására. Törekvésük portugál nyelvű műsorok gyártását és
terjesztését támogatni a tagországok televíziói között.
A közszolgáltatói szerződés kiegészítése.
1997. január 1.
március 7.
A teletext szolgáltatás útjára indul.
Az RTP África adásainak kezdete.
1998. január 7.
július 14.
Beindul az RTP N.
A televíziós törvény módosítása.
2002. szeptember
Döntés egy új székház felépítéséről.
2003. augusztus
Az építési munkálatok megkezdése.
2004. március 31.
október 4.
A beköltözés befejezése, a miniszterelnök felavatja az épületet.
Az RTP Memória, a legfiatalabb csatorna rendszeres adást indít.
2005. január
Az RTP műsorai láthatók a TAP, a nemzeti légitársaság járatain
portugál és angol nyelven. A szerződés két évre szól.
Soha nem látott részvétellel dolgozói sztrájk.
2005. április 18-21.
68
6.5. Az RTP holding szervezeti felépítése
RTP SGPS – a holding adminisztrációja
Dokumentációs Központ
Információs Központ
Marketing- és kereskedelmi Igazgatóság
Emberi Erőforrás Igazgatóság
Vagyoni, Könyvviteli és Pénzügyi Igazgatóság
Igazgatótanácsi Titkárság
Adminisztrációs Iroda
Információs Fejlesztési és Szervezési Iroda
Nemzetközi és Szervezeti Kapcsolatok Irodája
Jogi Iroda
Multimédiás Iroda
Titkárság
RTP – közszolgálati televízió
Az „A Dois” csatorna
RTP Açores
RTP Madeira
RTP N
Nemzetközi Sugárzás Igazgatósága
Mérnöki és Technológiai Igazgatóság
Információs Igazgatóság
Programigazgatóság
Antenna Iroda
Archívum Iroda
69
RDP – közszolgálati rádió
Antena 1
Antena 2
Antena 3
Regionális Igazgatóság: Észak-Portugália
Regionális Igazgatóság: Közép-Portugália
Regionális Igazgatóság: Dél-Portugália
RDP Açores
RDP Madeira
RDP África
RDP Internacional
Archívum
Információs Igazgatóság
Jogi Iroda
RTP Meios de Produção – a gyártás technikai követelményeinek biztosítása
70
6.6. Grafikonok
A portugál háztartások információs
és kommunikációs eszközökkel való felszereltsége
százalékban
Megnevezés
Rádió
Fekete-fehér televízió
Színes televízió
Kábeltv
Parabolaantenna
Tv antennával
Videófelvevő
Vezetékes telefon
Mobiltelefon
Számítógép
1987
72
83
33
-
1989/90
81
49
48
16
41
-
1995
90
96
8
41
72
-
2000
85
98
19
11
50
76
-
2004
99,4
37,2
11,7
72
75,1
79
41,3
Jelmagyarázat: "-" – nincs adat
Forrás: Instituto Nacional de Estatística
Komfortfokozat-mérés (1987). Családi jövedelem-kutatás (1989/90, 1995 és 2000).
http://www.ine.pt/prodserv/quadros/403/253/007/pdf/CondicoesdeVida.pdf
Háztartások információs és kommunikációs eszközökkel való felszereltsége (2004)
http://www.ine.pt/prodserv/destaque/2004/d041217/d041217.pdf
Letöltés: 2005. április 11.; Kivonatok
71
A portugál diaszpóra
A külföldön élő portugál lakosság száma és
aránya a különböző földrészeken
Európa
Amerika
Afrika
Ázsia
Óceánia
(fő)
(%)
1 367 755
2 639 660
540 625
35 071
55 459
29,49%
56,91%
11,65%
0,76%
1,20%
A portugál diaszpóra
1,20%
0,76%
11,65%
29,49%
56,91%
Európa
Amerika
Afrika
Ázsia
Forrás: Ministério dos Negócios Estrangeiros (Külügyminisztérium) 1995-1996
72
Az RTP 2 sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a
műsorok típusa szerint 1970 és 2003 között
2003
2001
2000
1995
1990
1985
1980
1975
1970
0%
20%
40%
60%
80%
Információ
Sport
Dokumentum
Fikció (film, színház, sorozat)
Gyermek- és ifjúsági
Szórakoztató és zenei
Oktató
Reklám
Egyéb
100%
Az RTP Madeira sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a
műsorok típusa szerint 1975 és 2003 között
2003
2001
1995
1993
1990
1985
1980
1975
0%
20%
40%
60%
80%
Információ
Sport
Dokumentum
Fikció (film, színház, sorozat)
Gyermek- és ifjúsági
Szórakoztató és zenei
Oktató
Reklám
Egyéb
100%
73
Az RTP Acores sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a
műsorok típusa szerint 1980 és 2003 között
2003
2001
1995
1993
1990
1985
1980
0%
20%
40%
60%
80%
Információ
Sport
Dokumentum
Fikció (film, színház, sorozat)
Gyermek- és ifjúsági
Szórakoztató és zenei
Oktató
Reklám
Egyéb
100%
Az RTP África sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a
műsorok típusa szerint 1998 és 2003 között
2003
2002
2001
1999
1998
0%
20%
40%
60%
80%
Információ
Sport
Kulturális
Dokumentum
Fikció (film, színház, sorozat)
Gyermek- és ifjúsági
Zenei
Szórakoztató
Egyéb
100%